szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Az ördög a részletekben bújik meg

Veszélyben a KKV-k az uniós vegyipari szabályozás miatt
Az ördög a részletekben bújik meg

Az Európai Unió új, egységes vegyi anyag rendeletének célja, hogy átláthatóvá és szabályozottá tegye a felhasznált vegyi anyagokat, illetve a lehető legnagyobb mértékben korlátozza azok káros hatásait. A kidolgozatlan részletek következményeként azonban számos kisvállalat ellehetetlenülhet, és ezzel sok-sok kedvelt, jó minőségű termék eltűnhet a polcokról. Sokaknak – főleg a borászoknak és nagyanyáinknak – hiányozhat majd a magyar borkén, a szőlő- és gyümölcstermelők által kedvelt terméshozam-növelő, a Nevirol, és nagy valószínűséggel a termelők egyik kedvence, a Bordóilé gyártója is a forgalmazási jogok eladására kényszerül. Szakmai szervezetek régóta állítják, a REACH mai formájában átláthatatlan, bürokratikus, pazarló, és alkalmas a KKV-k piacról való kiszorítására. Riportunk is ezt igazolja.

Nem babra megy a játék
A világon az Európai Unió rendelkezik a legnagyobb vegyiparral. Az ágazat éves forgalma meghaladja az 550 Mrd eurót, amelynek előállításán 1,3 millióan dolgoznak, 27 ezer vállalkozásban. Magyarországon a feldolgozóipari GDP 23%-át, az egész nemzetgazdasági GDP 9,5%-át adja a vegyipar. Az új szabályozás közel 1200, javarészt kis- és középvállalkozást érint, a szektor éves árbevétele 2010-ben 3900 Mrd Ft volt, a foglalkoztatottak száma pedig 74 000 fő. Nem mindegy hát, hogy az új szabályozás milyen hatással van ezekre a cégekre. Ellehetetlenülésük vagy akár csak jelentős forgalomcsökkenésük esetén munkahelyek szűnhetnek meg, ami manapság mind hazai, mind európai szemmel nézve luxusnak számít.

„Szabály-tenger” helyett REACH!
– Sokféle vegyipari termékkel élünk együtt, ezek egy része mesterségesen előállított, más részük pedig természetes úton jön létre – kezdi az előzmények bemutatását Dr. Hamerli Péter, a berhidai Alkímia Kft. ügyvezető igazgatója.

– A vegyi termékeket két fő csoportba sorolják: anyagok vagy készítmények. Nagyon fontos ezt a kettőt megkülönböztetni, mert a szabályozásuk eszerint történik. Anyagnak a vegyi képlettel leírható elemeket, vegyületeket nevezzük, a készítmények jellemzője pedig, hogy az anyagok kémiai reakció nélküli keverékéből áll.

– Az anyagokat már régóta nyilvántartják, rendszerezik. Eddig erre az úgynevezett CAS nyilvántartási szám (Chemical Abstracts Service regisztrációs szám) volt a legalkalmasabb. Az anyagok szabályozására az igény már jóval a REACH előtt megfogalmazódott, az eddigi törvények, rendeletek azonban nehezen voltak átláthatóak. A REACH nemcsak egységes szabályozásukat igyekszik megvalósítani, hanem új regisztrációs számokat is vezet be.

– A készítményeket felhasználási területük szerint szabályozták, külön rendelet vonatkozott például a biocidokra, a növényvédőszerekre, a kozmetikumokra, állatgyógyászati termékekre, élelmiszerekre. A kozmetikumoknál például az úgynevezett INCI-jegyzékben foglalták össze, hogy az egyes készítményekhez milyen anyagokat lehet felhasználni. A biocid rendeletnél is hasonló volt az eljárás, meghatározták a felhasználható hatóanyagok listáját. A REACH is hasonlóan épül fel. Itt is meghatározzák az Európai Unión belül felhasználható anyagok listáját azok gyártóját és felhasználási területét.

REACH – egy mindenkiért?
Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals – vegyi anyagok regisztrációja, értékelése és engedélyezése. Egységes, minden uniós államra kiterjedő jogi szabályozás. A célok nemesek és nagyra törőek: az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme, a vegyi anyagok belső piaci szabad forgalmának megvalósítása, a versenyképesség és az innováció ösztönzése a vegyiparban. A jogszabály egyik legfőbb újdonsága, hogy szemléletet vált, egyértelműen kimondja, hogy a jövőben a gyártó, illetve az importőr felelős az általa előállított vagy forgalmazott vegyi anyagért.

Csöbörből vödörbe?
A több mint 800 oldalas jogszabályhoz több ezer oldalnyi, folyamatosan változó tartalmú útmutatót adott, illetve ad ki az Európai Bizottság. Ezek ráadásul nem, vagy csak nagy késéssel érhetők el magyar nyelven. Így már az értelmezés is sok-sok munkaórát és komoly szakértelmet, szakmai és jogi nyelvismeretet igényel.
A Magyar Vegyipari Szövetség érdekképviseleti szervezetként már a kezdetektől próbál hangot adni a REACH bevezetésével járó problémáknak, mindamellett hogy ők maguk is fontosnak tartják a szabályok újjászervezését – tudtuk meg dr. Gáspárné Bada Magdától, a szövetség igazgatóhelyettesétől.
– Magyarországnak a vegyipar átfogó szabályozása sokba kerül, amit jelen esetben a vállalkozások kénytelenek megfizetni. Éppen, hogy csak teljesítettük az Unió korábbi előírásait, amikor jött a REACH, és rengeteg új elemet hozott. A vegyipar soha nem vitatta, hogy a felhasznált anyagok egységes szabályozásának rendezése szükséges, hiszen ez az iparág biztonság nélkül elképzelhetetlen. Jól felfogott érdekünk, hogy mindezekre nagy hangsúlyt fektessünk. Ugyanakkor már a REACH szabályozás előkészítése során jeleztük, hogy ez a jogszabály a gyakorlatban nem, vagy csak aránytalanul nagy áldozatok árán hajtható végre. A REACH – bár díszes környezet- és egészségvédelmi csomagolást kapott – kiváló eszköz arra, hogy a tőkehiányos, gyengébb vállalkozásokat kiszorítsa a piacról.
– Tiltakoztunk ezek ellen, hiszen az átláthatatlan, óriási mennyiségű, nehezen értelmezhető, angol nyelvű útmutatók is kezelhetetlenek a KKV-k számára, így szinte képtelenek a jogkövető magatartásra. A mulasztás pedig veszélyes, mert a REACH az első olyan jogszabály, amely kimondja, ha nincs sikeres regisztráció, a termelést le kell állítani. Ez a tőkekoncentráció eszközévé válhat. A biocidokra vonatkozó jogszabályokra sajnos ugyanez vonatkozik.

Szinte mindenkit érint!
A REACH vonatkozik minden olyan gyártóra, importőrre aki valamely vegyi anyagból 1 t/évnél nagyobb mennyiséget állít elő, vagy az Európai Unión kívülről importál. A versenyképesség és a költséghatékonyság érdekében az anyagok regisztrációja egy 11 éves periódus alatt, több lépcsőben történik (1. sz. táblázat). 2010 decemberében járt le a határidő a legnagyobb mennyiségben gyártott, illetve a legveszélyesebb anyagokra vonatkozóan. Így tehát a nagytömegben gyártók és importálók már túl vannak a regisztráción, a REACH kihívásaival legközelebb már a kis- és középvállalkozásoknak kell tömegesen szembe nézniük, az ő határidejük 2013. május 31.
A REACH egy olyan sokszereplős uniós rendelkezés, ahol már azt is elég nehéz eldönteni, hogy az előírások egy adott vállalkozásra, annak egy adott vegyianyag felhasználására nézve vajon kötelezőek-e. A balatonfűzfői Organit Kft. legfontosabb alapanyaga a huminsav, melyet részben gyógyászati termékek előállítására, részben pedig a termőtalaj javítására használnak. Dr. Csicsor János ügyvezető igazgató még ma sem biztos abban, hogy rájuk vajon vonatkozik-e a REACH regisztrációs kötelezettsége. Több alkalommal próbált utána járni ennek különféle szakmai szervezeteknél, hatóságoknál, és azt a választ kapta, hogy a huminsav nem regisztrációköteles. De vajon igaz ez mindegyik felhasználási területére?
Dr. Hamerli Péter is megerősíti, sokan nincsenek még tisztában azzal, hogy milyen mértékben érinti őket az új uniós szabályozás:
– A REACH nem csak az anyagok regisztrálására kötelezetteket érinti. A „főszereplő” maga az Európai Unió, mint rendeletalkotó. Az állandó változások folyamatos módosítást eredményeznek. Megjelentek a színen a rendelet magyarázói, értelmezői is, drága pénzen elérhető szakértők, akik különféle konferenciákon, szakmai képzéseken segítik az eligazodást, vagy jobbik esetben szakmai szervezetek, hatóságok, akik javarészt ingyenesen szolgáltatnak. Ha valaki megijed a rá háruló óriási felelősségtől, az rohan a szakértőhöz és rengeteget költ a cél érdekében. A racionálisabb megoldás a szervezetekkel való együttműködés.
– A folyamatban a hatóságok is érintettek. Itt sem egyszerű a helyzet. Nagyon fontos ugyanis pontosan tudni, hogy az adott hatóságnak ténylegesen van-e jogosítványa eljárni az ügyünkben. Az átmenet miatt gyakran előfordul, hogy akár milliós nagyságrendű vizsgálatokat kérnek be az eljárás folyamán, aztán végül kiderül, hogy az adott engedélyeztetés már nem is az ő hatáskörük.
– Az ellenőrző szervek is fontos részei a folyamatnak. Ugyanakkor a REACH gyakorlatilag azt írja elő, hogy minden országban lennie kell ilyennek, és ez majd azonos elbírálás alapján, azonos büntetéseket szabjon ki. Ám ami egy nyugat-európai multinak elenyésző büntetési tétel, az egy középkelet-európai kisvállalkozást csődbe vihet. Ezek még mind-mind tisztázatlan kérdések.
– Érdekes szereplői a regisztrációs folyamatnak a viszonteladók, a kereskedők. Érdekük a regisztráció, hiszen a megszokott, forgalmazott termékeiket nem biztos, hogy a beszállítójuk regisztráltatni tudja. Ez esetben, ha továbbra is a termékpalettán kívánják azt tartani, akkor a regisztrációs kötelezettséget át kell vállalniuk.
– A továbbfelhasználók, a készítménygyártók helyzete sem egyszerű. Ők az általuk felhasznált anyagok veszélyességét a címkézésből, a biztonsági adatlapból és a használati utasításból ismerhetik meg. Ezeket a gyártónak kell biztosítania, mégpedig a REACH szerinti regisztráció során összeállított dossziék alapján. Össze kell gyűjteni az adott anyagról elérhető összes információt, és ha ezek nem elégítik ki a REACH által megfogalmazott követelményeket, akkor a hiányzó vizsgálatokat akkreditált laborokban el kell végeztetni.
Az anyag tulajdonságaira, a gyártás és a felhasználás körülményeire vonatkozó adatok ismeretében el kell végezni a kockázatbecslést, és végül meg kell határozni a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. Az évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, illetve importált anyagokra kémiai biztonsági jelentést is készíteni kell, melynek keretében minden egyes azonosított felhasználáshoz expozíciós forgatókönyvet kell rendelni. Mindezt dokumentálni szükséges a regisztrációs dokumentációban, amit be kell nyújtani az Európai Vegyianyag Ügynökségnek (ECHA).
– Igen ám, de a regisztrációs dossziék elkészítésének határideje a legtöbb anyagra vonatkozóan még nem járt le, ebből adódóan a gyártó még nem köteles elkészíteni ezeket a dokumentumokat, így nincs mit továbbadnia a felhasználónak, aki viszont kötelezett hasonló adatlapok elkészítésére, hogy azt a vevőinek továbbadhassa. Egyelőre tehát ezek nem működnek a gyakorlatban.

Importálás, gyártás = piacra helyezés
A nehézségek egyike, hogy a REACH nem csak a veszélyes importtermékekre határoz meg kötelezettségeket, hanem minden importtermékre, és ha azok készítmények, akkor azok minden – tehát a nem veszélyes – komponenseire is. További REACH kötelezettség – és erre ma még sokan nem gondolnak –, hogy az importálás önmagában piacra helyezésnek számít, még akkor is, ha az importterméket kémiailag azonnal tovább alakítjuk, tehát ilyen formájában megszűnik. Ahhoz, hogy a kép teljes legyen, azt is tudni kell, hogy a regisztráció nem csak a vásárolt és az értékesített termékekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyeket az adott gyártó maga állít elő, és amelyeket mindjárt tovább is alakít - írja dr. Körtvélyessy Gyula, a Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) REACH-ről készült könyvében.

Ha más a gyártó, más az anyag?
A REACH első lépcsőjeként úgynevezett díjtalan előregisztrációra került sor. Ennek célja az volt, hogy az összes használatban lévő vegyi anyag nyilvántartásba és azonosításra kerüljön. A bejelentett anyagokat nevük, felhasználási területük és – új elemként – gyártójuk szerint kellett azonosítani. Az Unió előzetesen harmincezer anyag regisztrációjára számított, a valóságban azonban ezek száma meghaladta a százezret, a bejelentőké pedig az egymilliót.

– A vállalkozóknak tehát a jövőben le kell mondaniuk az Unión kívülről beszerzett olcsó anyagokról. Ez ugyanis újnak számít, gyártójának regisztrálnia kell. Vélhetően a külföldi – leginkább távol-keleti – gyártók nem fogják vállalni ennek költségeit, a magyar kisvállalkozónak pedig végképp nem érné meg. Az eredeti cél az volt, hogy tudjuk mi van az anyagokban, mégis ha más gyártja, újra végig kell csinálni az egészet. Ez egyértelműen beavatkozás a versenybe, sőt ennek árfelhajtó hatása van. Sok kisvállalkozás tevékenysége épül éppen erre az olcsón beszerezhető nyersanyagra, őket a rendelet gyakorlatilag ellehetetleníti - mutatott rá az újabb problémákra dr. Hamerli Péter.

Egy anyag, egy regisztrálás
Az Unió meglévő és új anyagokat ismer, annak megfelelően, hogy azokat 1981 előtt, vagy azt követően kezdték gyártani. Az erre vonatkozó előregisztráció 2008 végéig megtörtént. Azóta az új anyagok gyártása, importálása esetén már kötelező a REACH regisztráció. A már meglévő anyagok esetén mindez több szakaszban, folyamatosan történik, gyártásuk pedig – a megadott határidőig – engedélyezett. Ez egyrészt azért fontos, mert az anyagok nagy többsége – több mint százezer – ilyen, s ezek regisztrálása nem oldható meg egyik napról a másikra, másrészt az előregisztráció segíti az azonos anyagot előállítók egymásra találását is. A REACH IT rendszerben – ahová az adatokat rögzíteni kell – ők automatikusan tudomást szereznek egymásról. Miért is fontos ez? Mert az egy csapatban lévők egymással együttműködve, közösen végezhetik el a regisztrációt. Mindez a brit-magyar „Egy anyag, egy regisztrálás” elvnek köszönhető, melynek lényege, hogy az azonos anyag regisztrálásában érdekelt cégek ideiglenes érdekszövetséget köthetnek, konzorciumokba tömörülhetnek. Így a regisztráláshoz szükséges adatokat közösen állíthatják elő és nyújthatják be, megosztva ezzel a költségeket. Ez a megoldás jelentősen csökkenti a laboratóriumi vizsgálatokat, az emberi biztonság érdekében elkerülhetetlenekre korlátozza az állatkísérletek számát, és így jelentős költségmegtakarítást jelent az összes résztvevő számára.
Dr. Hamerli Péter úgy látja azonban, hogy mind az előregisztráció mind pedig a végleges regisztráció során több alapvető probléma is fölmerül:
– Az anyagokat meg kell nevezni, de ezeknek van magyar nevük, angol nevük, CAS számuk, EC– számuk, saját uniós számuk, stb. Az is lehet, hogy a bejegyzett 100 ezres lista valójában csak azért lett ekkora, mert ugyanazon anyagot más-más néven jelentették be.
– Egy másik probléma, hogy a vizsgálatokat csak úgynevezett akkreditált laboratóriumok végezhetik el, ezekből azonban kevés van, számos vizsgálatot hazai intézményben nem is lehet elvégeztetni, emiatt a folyamat rendkívül lassú, a határidő viszont köti a vállalkozásokat. A harmadik nehézséget ezen vizsgálatok ára jelenti. Méregdrágák idehaza és az Unióban is. Természetesen egy nagy vegyipari vállalat könnyedén talál megfelelő akkreditált labort, míg egy kisvállalkozásnak esélye sincs ezt megfizetni. A konzorciumok ezekre a problémákra csak részben adnak megoldást.

„Mosom kezeimet” magatartás
A terhek nagyobbik részét legtöbb esetben a regisztrációs dokumentum összeállításának költségei és a fizetendő regisztrációs díj jelenti. A regisztrációt általában egy konzorcium, vagy egy óriás cég készíti el, a tagoknak pedig fizetniük kell az úgynevezett hozzáférési levélért, ami a regisztráció feltétele. A díjak nagyságrendje elgondolkodtató. Nézzünk egy konkrét példát, mondjuk a meszet! A meszes információs csere fórumnak 5 000 tagja van. A kisvállalkozásokra 9 300 eurós regisztrációs díjat állapítottak meg, így a konzorciumi tagok összesen 46 500 000 eurót, azaz 13 milliárd forintot fizetnek az ECHA-nak. Ehhez jön még a regisztrációs dossziéhoz való hozzáférési levél díja. Több tízmillió euró egy anyagra, amelyet évszázadok óta használunk, jól ismerünk. Ennyi pénzből sok, ma még kevésbé ismert vegyi anyagot meg lehetett volna vizsgálni, vagy a KKV-k számára megkönnyíteni a regisztráció terheit. Ehhez képest a REACH csupán annyit mond a költségekre nézve, hogy az legyen átlátható és nem diszkriminatív.

– A REACH által megfogalmazottaknak épp az ellenkezője igaz – dr. Gáspárné Bada Magda szerint. – A múlt év végén járt le az első, a legnagyobb mennyiséget gyártó csoport regisztrációs határideje. Most már a gyakorlatban is tudjuk, mit is jelent mindez! Nagyon kevés új vizsgálatot végeztek el. A konzorciumok létrehozása időigényes, elhúzódik a folyamat. A nagy vállalatoknak mindez persze még előnyt is jelenthet, hiszen ők viszonylag kis erőfeszítéssel – nem ritkán 6-7 fős REACH-csapattal – teljesíteni tudják időben a feltételeket, vállalni tudják a költségeket. A tapasztalatok szerint elég gyakori, hogy az, akinek a termelése éppen csak meghaladja az 1 000 tonnát, ugyanazon elbírálás alá esik, mint a 100-200 ezer tonnát gyártók! Ami a multinál elhanyagolható költség, az a kisvállalkozás végét jelentheti. A REACH tehát egyfajta „kiszorítósdivá” vált, és jelenlegi formájában igenis alkalmas arra, hogy a tőkehiányos kis- és középvállalkozásokat ellehetetlenítsék. A Magyar Vegyipari Szövetség többször kérelmezte Brüsszelben levélben, hogy a költségmegosztásra vonatkozóan a szabályokat részletesebben dolgozzák ki. Ugyanilyen fontos lenne – a Minisztériumot és a hatóságokat erre kértük –, hogy támogassák a kis-középvállalkozásokat egy REACH Alap segítségével.

Gesztelyi-Nagy Ádám, veszprémi vállalkozó esete tipikus példája annak, hogy a REACH átgondolatlan bevezetése milyen károkat okozhat a kis- és középvállalkozói szektorban.

– Magánvállalkozóként tevékenykedem évtizedek óta – kezdi történetét. Egyedül dolgozom, eddig két saját termékemet gyártottam és forgalmaztam, ebből az egyiket – épp a jelentősebbet – most elveszítettem. Ennek az az oka, hogy eddig ez a termékem, a Nevirol 60 WP, készítményként volt engedélyeztetve. Az új EU-s szabályozás miatt azonban most a hatóanyagra is biológiai, toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb, sokak által értelmetlennek tűnő adatokat kell produkálnom, ami irdatlan pénzbe kerülne. Hiába van ez meg a készítményre, az nem jó most már semmire. Ezt a vizsgálandó hatóanyagot magam gyártatom, így én lennék a REACH regisztrációra kötelezett. Az én forgalmam – évi 20 millió forint – mellett azonban irreális ennek a költségeit felvállalni. Ezzel nem csak én, de az Unió is elveszít egy hatóanyagot, mert ennek egyedüli előállítója voltam eddig. Ráadásul egy olyan termékről beszélünk, amelyet még annak idején, 1987 előtt a Nehézvegyipari Kutatóintézetben fejlesztettünk ki. Kevés olyan anyagot ismerek, amelynek hatását ennyiféle szempontból, s főleg ennyi éven át vizsgáltak. A veszélytelenségét jól mutatja, hogy az ún. LD50 értéke 7800 mg/testsúly kg felett van. Ez figyelemre méltó tulajdonsága ennek a szernek, ha azt is látjuk, hogy vannak olyan növényvédő szerek is, amelyek LD50 értéke 1 mg/testsúly kg alatt vannak.
– A terméket sokan szerették, mert 20-25%-os terméstöbbletet lehetett vele elérni, és rendkívül olcsón, hektáronként körülbelül 800-1000 forintos áron. Exportra is tudtam szállítani: Fülöp-szigetekre, Indonéziába, Egyesült Arab Emirátusba, Ciprusra, Jordániába és még sorolhatnám.
A másik termékemnél, a Nevibes Special SC-nél, amely egy permetezhető vadkár csökkentő szer, szintén vannak problémáim. Ez egy készítmény, amelyre ezért elvileg nem vonatkozik a REACH, hiszen előállításához csupán ismert alapanyagokat keverek össze. Ezek egyike azonban egy közcélú kereskedelmi termék, melyet viszont értelemszerűen annak gyártója ilyen célra nem regisztráltatott, és az általam igényelt mennyiség miatt nem is fogja ezt megtenni. Természetesen én magam is regisztráltathatnám, de a vállalkozásom méretét tekintve ez irreális terhet jelentene. Így kisvállalkozóként a REACH gyakorlatilag ellehetetlenített, tizedére csökkent a forgalmam, pedig az új, egységes, az egész Unióra kiterjedő szabályozást magam is támogatom, de mint látjuk az ördög mindig a részletekben bújik meg.

Ugyancsak nehéz döntések elé állította a REACH a berhidai Agroter-M Kft.-t. Dr. Szalay László ügyvezető igazgató keserűen vázolta fel a lehetséges kimeneteket:
– Az általunk gyártott vegyianyagok nagy részét évtizedek óta biztosítjuk a piac számára, kipróbált, sokak által ismert és jól bevált szerekről van tehát szó. Az egyik ilyen termékünk a Bordóilé, amelyet főleg a szőlősgazdák használnak előszeretettel. Ugyanilyen közismert anyagunk a borkén, amely szintén a szőlészetben használatos elsősorban, de nagyanyáink is előszeretettel használták a savanyúság eltevésekor. Emellett persze számos más készítményt is forgalmazunk, de ezek példája jól mutatja az uniós szabályozás okozta problémákat. A bordóilé esetében szinte biztos, hogy arra kényszerülünk, hogy partnert keressünk, aki vállalja a szer regisztrációját. Ennek az lesz az ára, hogy le kell mondanunk a forgalmazói jogainkról, de legalább a gyártást így tovább tudjuk majd folytatni. A borkénnel más a helyzet. Európában ma összesen két helyen gyártják, ezek egyike mi vagyunk. Az általunk gyártott mennyiség azonban eltörpül olasz versenytársunké mellett. Értelemszerűen a regisztráció költségeiből adódó terhek sem egyformán nehezednek ránk. Egyetlen versenytársunkkal kellene konzorciumot alkotnunk, ahol az irányítás egyértelműen az ő kezükbe kerül, a költségek felét erőn felüli lenne vállalni, így vajon milyen egyezség várható?

Mit tehetünk?
– Amikor a magyar álláspontok kialakultak, úgy tűnt nekünk, hogy az igazodni vágyás valahogy jobban előtérbe került, mint a hazai érdekek képviselete – bírálja a magyar hozzáállást dr. Gáspárné Bada Magdolna. – Persze képviselőink sincsenek könnyű helyzetben, olyan dokumentumokkal kell vitatkozniuk, amikre nincsenek szakmailag fölkészítve. Éppen ezért a háttérintézeteinknek hathatós támogatást kellene nyújtaniuk számukra, de a legtöbbjük nem képes kilépni hatósági szerepéből. A szemléletváltást pedig itt kellene kezdeni, elengedhetetlen, hogy az érdekképviseleti szervezeteket partnereknek lássák. Sajnos keményen kell harcolnunk azért, hogy a hatóságok, a minisztériumok partnerként fogadjanak bennünket. Ma még nekünk kell kérnünk, hogy véleményezhessünk dolgokat. Itt lenne az ideje változtatni ezen.
– A REACH-et illetően a legfontosabb a kis- és középvállalkozások megsegítése lenne. Éppen ezért kezdeményeztük, hogy az illetékes hatóságok koordinálásával kerüljön létrehozásra egy alap a KKV-k részére kifejezetten abból a célból, hogy a vegyi anyagok regisztrációja és engedélyezése során a cégek jogi és szakmai képviseletének költségeihez teljes egészében vagy részben hozzájáruljon. Valódi segítséget azonban az jelentene, ha uniós szinten állna a KKV-k rendelkezésére egy alap, amely forrást biztosítana ahhoz is, hogy a vállalkozások jogi tanácsadót, a REACH-hez értő szakértőt is igénybe vehessenek a vegyi anyagok regisztrációjához és engedélyezéséhez.
– Aktív magyar közreműködés lenne szükséges továbbá a REACH 2012-ben esedékes felülvizsgálatában is. A tapasztalt problémákat, módosító javaslatokat már elkezdték gyűjteni, de célszerű lenne elkezdeni a magyar módosító javaslatok közös kidolgozását is. A magyar vegyipari KKV-k tevékenysége néhány anyag előállítására korlátozódik. Ha képtelenek lesznek kigazdálkodni a regisztráció óriási költségeit, akkor csődbe mennek.

Jól látható, az egységes uniós szabályozással mindenki egyetért, ugyanakkor az átgondolatlan, szabályozatlan részletek nagy károkat okozhatnak mind hazai mind pedig uniós szinten. Egy ilyen folyamat a hazai ipari termelés további csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Most még elkerülhető mindez, ha a hatóságok és az érintett szervezetek, vállalkozások képesek lesznek együttműködni, jól képviselni a hazai érdekeket és ennek sikeréért idejében cselekedni.
Cseh Teréz

Felhasznált irodalom:
REACH a gyakorlatban - kézikönyv az ipari szereplők számára - Dr. Schuchtár Endre - Dr. Gáspárné Bada Magda - Dr. Körtvélyessy Gyula - Murányi István - Sógor András
Készült a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatással.
Budapest, 2007.
www.muanyagipariszemle.hu – Életbe lépett az REACH – az EU hatályos új vegyipari szabályozása – Pál Károlyné összeállítása

2011.06.07. 11:07
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás