Interjú dr. Rédey Ákossal, a Pannon Egyetem leköszönő rektorával Rektorválasztás 2011
2007. július 1-jétől dr. Rédey Ákos a Pannon Egyetem rektora. Az elmúlt négy év alatt számos díjat, elismerést és kitüntetést kapott a Közép-dunántúli Régió és az ország egyik meghatározó capmusa. Megbízatása lejártával dr. Rédey Ákos nem pályázott újra a rektori tisztségre.
– Hogyan foglalná össze az elmúlt négy évet? – Az elmúlt négy év során a Pannon Egyetem jelentős lépéseket tett a minőségi képzés területén. Sikeres intézmény akkreditációt valósítottunk meg 2008-ban, az azóta elvégzett szakakkreditációk pedig szintén mind sikeresen zárultak. Bővült az intézmény oktatási portfóliója – jelenleg több mint száz szak közül válogathatnak a leendő hallgatók, melyek közül néhány nemzetközi akkreditációval is büszkélkedhet. Szintén említésre méltó, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag valamennyi alapképzési szak folytatásaként indítunk mesterképzési programot is. Fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a Pannon Egyetem által gondozott szinte valamennyi képzési terület mögött akkreditált doktori iskolák állnak. Hallgatói létszámát az egyetem 2007 óta folyamatosan növeli. Jelentősnek tartom azt is, hogy az elmúlt négy évben a Pannon Egyetem a különböző rangsorokban, „ranking” rendszerekben sikeresen előre lépett. Jól ismert tény, hogy az elmúlt időszakban az intézmény elnyerte a Királyi Régióért díjat; valamint a Kiváló Egyetem miniszteri elismerést, továbbá az ISO9001 szerint kiépítette tanúsított minőségügyi rendszerét. A Kiváló Egyetem cím elnyerése megerősítette a Pannon Egyetem helyzetét, ma az ország tíz meghatározó egyeteme között szerepel. Az oktatás fejlesztése mellett az elmúlt időszakban jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítottunk. Veszprémben a hallgatói önkormányzat részére alakítottunk ki helyiségeket, valamint egy új konferenciaközpontot is átadtunk. Mind Veszprémben, mind Keszthelyen számos épület, előadó- és tanterem korszerűsítését fejeztük be.
– Mely projekteket tartja a legsikeresebbnek, melyek szolgálták leginkább a minőségi oktatás megvalósítását? – Az egyetem elmúlt időszakát tekintve fontosnak tartom kiemelni nyertes pályázatainkat, melyek összértéke mintegy 9 milliárd forintot tesz ki. Valamennyi projekt a magas színvonalú minőségi oktatást és a kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységet szolgálja. Kiemelt jelentőségű pályázataink közül a TIOP 1.3.1, a TÁMOP 4.2.1/B, illetve a TÁMOP 4.2.2 projekteket tudom megemlíteni. A TIOP 1.3.1 pályázat az egyetem infrastrukturális fejlesztését szolgálja műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai területen. Erre épülnek azok a kiegészítő pályázatok, amelyek megvalósításában az ország legnagyobb és legerősebb vállalatai játszanak szerepet – itt gondolok a MOL-ra, az Audira, de kiemelném még a Continental Teves Magyarország Kft.-t is, amelynek nagyvonalú támogatásával a tavalyi évben elindíthattuk a járműrendszer-technikai mérnöki képzésünket. Ezek a fejlesztések az innovációs eredmények gyakorlati hasznosításán túl a minőségi oktatást is jelentős mértékben szolgálják azzal, hogy megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítanak az oktatásnak, illetve kutatásnak.
– Ön szerint merre tart a felsőoktatás, s milyen irányt tart követendőnek a Pannon Egyetem szempontjából? – Az új felsőoktatási törvény koncepciója a magyar felsőoktatás vonatkozásában rendkívül fontos alapelveket fogalmaz meg. Örvendetes az, hogy e törvénykoncepció a minőségi fejlesztést tartja alapvetően meghatározónak a felsőoktatás területén. Kiemelt jelentőségűnek gondolom azt, hogy a minőségi oktatás területén további hatékony fejlesztéseket lehessen megvalósítani mind az alapképzés, mind a mesterképzés, mind pedig a PhD-képzés irányában. Ma már a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység elválaszthatatlan egymástól. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell szentelnünk annak, hogy a magas szintű kutató-fejlesztő munka hatékony, célorientált, jól fókuszált innovációs tevékenységgel kapcsolódjon össze, mely innovációs tevékenység a régiónak, illetve a nemzetnek, a nemzetgazdaságnak a fejlődését szolgálja.
– Milyen területen hallhatunk majd önről a jövőben, a tudományos munka mellett vállal-e közfeladatot? – A környezetvédelem területén az elmúlt húsz évben az általam irányított szervezeti egység, a Környezetmérnöki Intézet jelentős sikereket ért el, többek között a graduális környezetmérnöki szak megalapítása is az intézet nevéhez fűződik. Mind az alapképzési szak, mind pedig a mesterképzési szak a Bologna-folyamat szellemében, az elvárásoknak megfelelően épült ki. Tekintettel arra, hogy az országban számos helyen folyik környezetmérnök-képzés, fontosnak érzem, hogy az erre a szakra épülő, és vele szorosan összefüggő új területeken is megtegyük azokat a kezdeményező lépéseket, amelyek a fenntartható fejlődés irányába mutatnak. Az új környezetbarát, környezettechnológiai megoldások, mint például az alternatív energiaforrások felhasználása, új kihívást jelentenek a felsőoktatás szintjén is. E szempontok alapján szeretnénk egy úgynevezett fenntartható fejlődési mesterszakot indítani a közeljövőben. E képzés szakmai hátterét egy pályázat során hazai és külföldi professzorokból és szakemberekből álló tudományos bizottság digitális tananyagfejlesztés keretében alakítja ki. Bízom abban, hogy a Pannon Egyetem oktatási palettáját egy ilyen új diszciplína színesíteni tudja.
Vitkóczi Éva |