Hazai tőkéből Kárpát-medencei beruházások kellenek nekünk!
„Határtalan” fejlesztések – gazdasági fórum Móron

Államhatárok ide vagy oda, a Kárpát-medence egy gazdasági térség – összegezhetnénk határon túli magyar vállalkozók, gazdasági szakemberek felszólalásának tanulságát.  A Wekerle Emlékév jegyében Mór adott otthont a Kárpát-medencei Gazdasági Fórum tanácskozásának május 27-én.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network Irodája, a Magyar Közgazdász Társaság Fejér Megyei Szervezete és a Fejér Megyei Hírlap szervezte a gazdasági fórumot.
Meghitt ünnepség keretében most először adták át azt a kamarai díjat, amit a szakképzésben gyakorlati helyként kimagasló tevékenységet végző vállalkozások számára alapítottak. A gróf Zichy Jenő Szakképzés Díjat Madlerné Kiss Ágnes, a Lucullus 3. Kft. ügyvezető igazgatója, és Köpf Jenő, az AIKSZ Zrt. elnök vezérigazgatója vehette át.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy Magyarország új történelmi kihívása és egyben esélye lehet, ha a Kárpát-medencei fejlesztés élére áll. Európa térképét mások is úgy rajzolják, hogy számolnak a Bécs-Budapest-Pozsony háromszöggel és a Debrecen-Nagyvárad vonallal. Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke e gondolatot azzal a ténnyel egészítette ki, hogy történelmi első helyünkhöz képest csak a 9. befektetők vagyunk a térségben.
A felvidéki Duray Miklós politikus, közíró az államhatárokkal kettévágott földrajzi, természeti vidékek térségen átívelő összefogását hiányolta vízügyi, árvízvédelmi, mezőgazdasági, energetikai ügyekben. Erdélyből dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja szerint gazdaságpolitikai stratégiában elindultak a közös tervezések. A Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv után a Wekerle-programnak is megvan a létjogosultsága.  A rendszerváltás óta voltak közös vállalkozások az eltelt 20 évben – ezek erősítendők főleg innovációval, kutatással. 2007-es uniós tagságunk hatalmas változást hozott, mégis Románia infrastrukturális elmaradottsága hatalmas potenciált jelenthet a közös tevékenységhez.
A gazdasági fórum délutáni szekciójában előadást tartott prof. dr. habil Csath Magdolna, a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék tanszékvezetője. Nemzetközi és saját – 3500 vállalatot érintő – kutatásokra alapozó előadása reális képet adott gazdasági életünkről. Külső segítséget – unió, külföldi befektetők – váró elgondolások nem vezethetnek tartós eredményre. Ki segíthetne Magyarország versenyképességének növelésében, ha nem a magyarok? A magyar kis- és közepes vállaltokat kellene végre helyzetbe hozni, mivel ezek teremtik és tartják fenn a legtöbb munkahelyet. Ehelyett – különösen az építőiparban – leépülésük tapasztalható: a közepesekből kicsik, a kicsikből mikrók lesznek... Mi a probléma? Miért nem sikeresek? Azt mondták el a felmérés során, hogy ennek alapvetően két oka van.  A gazdasági környezet az egyik, a hazai szereplőkkel szemben előnyben vannak a külföldi cégek az óriási állami kedvezményekkel. A másik, hogy az adók többségét a KKV-k fizetik be. Most ugyan csökkent a céges nyereségadó, de ha egy kis cég ma minden adót befizet, akkor  nem tud tisztes nyereséget termelni. Különösen magasak a munkát terhelő adók, számukra nincs érdemi állami támogatás, de nincs bankhitel sem, ugyanakkor továbbra is óriási a bürokrácia és a korrupció.  A Széchenyi Terv sem hozza meg az igazi áttörést, mivel sok az infrastrukturális pályázat, és nem a KKV-kre szabott a pályázati kiírás. Ráadásul a sokszor vétlen kisvállalat – mondjuk, ha a körbetartozások miatt adósságot szed össze – eleve ki van zárva a pályázati lehetőségből, teljesen új cég pedig – legyen bármilyen innovatív ötlete – nem pályázhat. Ezért ez a támogatás kevés ahhoz, hogy a hazai kisvállalkozások föllendüljenek. A fejlett országok közé visszakerülés lehetőségének 24. órájában vagyunk. Ha most nem jól lépünk, akkor végleg lemaradunk. A magyar gazdaságot kell fejleszteni, néha az uniós elvárásokkal (ld. cukorgyártás) szemben is, és mindenek előtt a nemzeti értékeket kell képviselni!
Délután Prof. Svélik Csaba, Szakáli István Loránd a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Gazdasági övezet Főosztályának vezetője, mag. Thomas Radil, a Sopron Bank Zrt. vezérigazgatója,  és Kánya Hajnalka a Román-Magyar Közgazdasági Társaság vezető képviselője tartott még előadást.
A rendezvény házigazdájától Radetzky Jenőtől, a kamara elnökétől kérdeztem a nap végén, hogyan értékeli a fórumot: „Nagyon jóleső érzéssel, és tele melegséggel a szívemben, mert megvalósulni látszott az, amit mi jó szándékkal kezdeményeztünk. Ez pedig a magyar gazdaság, a magyarság szempontjából egy régi-új eszme: a Kárpát-medencei gazdasági régió erősítése, újbóli felállítása. A 90 évvel ezelőtt szétszakított egységes gazdaság ma is egymásra van utalva. Tehát az Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Burgerlandban, Kárpátalján, Magyarországon élők, ha nem fognak össze, akkor lemaradunk Európától. Pedig egy összefogással a Kárpát-medence kitörési pont lehet a magyar gazdaság számára. És miután a magyar gazdaságpolitikában szokás vezető egyéniségekhez, történelmi személyiségekhez kötni egy-egy programot, így azzal a javaslattal éltünk, hogy a fejlesztéshez és hitelhez kötött Széchenyi, vagy a konszolidációhoz kapcsolt Széll Kálmán-programot kövesse egy Wekerle Sándor-i. S ezt Móron kell meghirdetni itt, ahol született, ahol most a Wekerle Emlékév van.  A magyar gazdaságtörténelem legsikeresebb korszakában volt gazdasági szakember, miniszterelnök, többszörösen is pénzügyminiszter. És ha az ő idejükben nem következik be az első világháború és a tragikus trianoni döntés, akkor talán joggal mondhatnánk azt, hogy ma az Európai Uniónak itt is lehetne a központja, hiszen egy rendkívül fejlett kultúrájú, egységes pénzügypolitikával, kiváló infrastruktúrával, közigazgatással, iparral rendelkeztünk, ami akkor darabokra hullott. Ennek visszaállítása Magyarországnak, a magyar embernek, a Kárpát-medencében élő magyarságnak elemi érdeke.”

Dr. Göde Andrea