szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


A fenntartható fejlődés 60 éves példája

A fenntartható fejlődés 60 éves példája

Mesébe illő a történet. Az egész úgy kezdődött, hogy véget ért a második világháború, s a háborús károk helyreállításához, az ország újjáépítéséhez rengeteg vasra és acélra volt szükség. Elhatározták az ország akkori vezetői, hogy a Duna mellé egy kohászati kombinátot építenek Magyarországon, mondván, a feldolgozóipar elengedhetetlen alapanyagát idehaza kell előállítani, s ehhez fejleszteni kell a hazai vaskohászatot. Gazdasági életünk fejlődésének pillére, vasfeldolgozó iparunk lendületes előretörésének támasza az új vasmű, amelynek életképessége főként a komlói szén kokszolhatóságának nagyüzemi megvalósításától függ. A vasmű és a kokszolómű együvé telepítendő – olvasható egy 1945. évi keltezésű dokumentumban. A vaskohászat fejlesztésével nemcsak a szakmai körök foglalkoztak intenzíven, hanem azt 1946 után a politikai pártok is feladatuknak tekintették. A tervgazdálkodás megszervezése kezdetét vette. 1948. szeptember 6-i keltezéssel Dancsházy Gusztáv MÁVAG műszaki főtanácsos küld jelentést a Duna menti vasmű elhelyezésére vonatkozó vizsgálatok eredményeiről. Mohács, Paks és Dunaföldvár került a vizsgálati körbe, és Mohács mutatkozott a legkedvezőbbnek. A Politikai Bizottság 1949. január 20-ai ülése megerősíti Mohácsot, mint telepítési helyet. A kormány létrehozta a Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalatot, amely kiemelten kezelte az új vasművel kapcsolatos feladatokat. Élére Sebestyén Jánost nevezték ki. Néhány hónap alatt elkészült a gyártelep, a lakótelep, kitűzték az új országút, vasút és vízelvezető főcsatorna nyomvonalát. És akkor egy nem várt fordulat következett.
A vasművet nem Mohácson, hanem Dunapentelén kell megépíteni

A mohácsi telepítés – a jugoszláv határ közelsége miatt 1949 őszétől kérdésessé vált. Ennek oka a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti ideológiai szembenállás volt, amihez hamarosan a magyar – jugoszláv szembenállás is társult. Szovjet szakértők javaslatára Dunapentelére esett a választás: „Tekintettel arra, hogy egy közvetlenül a jugoszláv határon folyó nagyméretű építkezés és később az ott levő fontos ipartelep a jugoszlávokat folytonos provokációra csábítaná.” A Politikai Bizottság a dunapentelei telepítést jóváhagyta és 1949. december 28-án már a Minisztertanács is így határozott. A mű vízigényessége, a nyersanyagoknak és késztermékeknek vízi úton szállítása érdekében telepítés szempontjából a Duna menti terület jöhetett számításba. A felépülő gyár és város az iparban szegény vidék lakosságának biztosíthatott munkát és életteret. Mellette szólt az is, hogy az országúti és vasúti szállítás feltételei nem igényeltek túlzott beruházási költségeket.

Dunapentele életében 1950. május 2. jelentős dátum. Ezen a napon a mohácsi építkezésekről kubikusok, kőművesek és ácsok érkeznek. Első feladatuk az építőanyagok fogadása és a lakóbarakkok építése. Az építőmunkások első csoportjainak a pentelei családok adnak szállást, de Rácalmáson, Perkátán is sokakat fogadnak. Egy részük a Duna-parti siklóvasút építését, a többiek a mai Béke tér helyén a lakóbarakkok építését kezdi meg.

A városrendezési tervről döntött az Építésügyi Minisztérium. Megérkeztek a szovjet tervezőintézettől a vasmű vázlattervei. A gyár és a város építéséhez az ország különböző részeiből jövő emberek barakktáborokban laktak. E célból épült meg a barakkváros a gyártelep északnyugati peremén, a Déliváros, valamint a mai piac és a főiskola helyén egy másik barakk-negyed. Ez az állapot addig tartott, amíg meg nem épültek a munkásszállók és a lakások. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége is arra buzdítja az ország fiataljait, hogy segítsék a pentelei beruházást.

A szovjet tervezőintézet, a GIPROMEZ teljes vertikumú kohászati kombinát létesítését irányozza elő: ércelőkészítő-, kokszoló, vegyi melléktermék-feldolgozó-, villamos erőművel, javító üzemmel, tűzállóanyag-gyár építésével, kohóval, acélművel, meleg- és hideghengerművel, új dunai kikötővel, három vasúti rendező-pályaudvarral. Felvetődött egy ónozó és horganyzó üzem létesítésének a terve is.

A Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Központi Vezetősége által közzé tett 1950. novemberi határozatában szerepel: „Az üzem mellett épülő városban 1954-ig négyezer család számára kell állandó lakást biztosítani, és ezen kívül ötszáz személy számára munkásszállót biztosítani. A városban közműveket, iskolákat, kórházat, hivatali épületeket, kultúrházat, kenyérgyárat kell építeni, kereskedelmi ellátó-hálózatot létrehozni, a város területét parkosítani.”

És mindez idővel meg is valósult, sőt, minden képzeletet felülmúlt az a fejlődés, ami néhány évtized alatt bekövetkezett.

Ami a tervekből megvalósult
A Sztálin Vasmű Gépgyárának első három üzemét – az öntödét, a mechanikát és a kovácsüzemet - 1951. november 7-én avatták fel. Az öntöde kupolókemencéjéből a csapolónyílást Borovszky Ambrus a későbbi legendás vezérigazgató bontotta ki. Az ünnepségen jelen volt az MDP Politikai Bizottsága, a város vezetői közül is sokan vettek részt. Közöttük volt Farkas Mihály honvédelmi, Szíjjártó Lajos építésügyi és Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter.

A város a kezdeti elképzelésektől gyorsabb ütemben fejlődött, s az új program az első ízben 20-25 ezer lakosra tervezett helyett 40-50 ezer lakosú város építését vette alapul, s annak 60 ezer lakosúra fejlesztésével számolt.

Az 1953. évre kialakult nehéz gazdasági helyzet átfogó változásokat követelt. A kormány a termelés és beruházás terén felülvizsgálta a népgazdasági tervet, és javaslatot tett annak csökkentésére. Hangsúlyozta, hogy a túlzott iparosítás, főként a nehézipar túl gyors fejlesztése miatt az anyagi erőforrásokból nem jut a mezőgazdaság fejlesztésére. Az MDP Központi Vezetősége október 31-én határozatot hozott a gazdaságpolitika megváltoztatásáról. A határozat szerint a nehéziparban a fő feladat a már elért eredmények megszilárdítása. Az új gazdaságpolitika sikere érdekében szükséges az ipari termelés és a beruházások átcsoportosítása. A határozat a vasmű sorsára kedvezőtlenül hatott. Az eredeti beruházási terv az 1954. évre a művet teljes egészében üzembe kívánta helyezni, ez azonban egyrészt az építési lemaradások, másrészt a szükségesnél kisebb beruházási keretösszeg miatt nem valósult meg.

Mindezek ellenére 1954. február 28-án rangos ünnepség keretében felavatták a Sztálin Vasmű I. számú nagyolvasztóját. Az avatóünnepségen megjelent Rákosi Mátyás, az MDP első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Zsofinyecz Mihály miniszter és más vezető személyek. Az ünnepi csapolással megkezdődött a nyersvasgyártás a Sztálin Vasmű 700 köbméter térfogatú nagyolvasztójában. 
A martinkemencék augusztus 20-i üzembe helyezéséig a nyersvasat tömbökben, öntecsekként értékesítették.

Az első adag izzó koksz kitolása a kokszolókamrából 1956. július 6-án, üzemi körben történt, az ünnepélyes avatás dátuma 8-a. Az ünnepségen részt vett Csergő János kohó- és gépipari, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, jelen voltak a testvérüzemek, Ózd, Diósgyőr, Csepel képviselői, a pécsi, és komlói szénbányák küldöttei.
Ősszel a város lakossága feszült figyelemmel kísérte az országban történő eseményeket.
A II. számú nagyolvasztó 1957. október 17-i üzembe helyezése jelentősen javította a vasmű termelésének gazdaságosságát, ami által az ország legnagyobb nyersvas-termelőjévé vált.

A meleghengermű 1960. július 17-i átadására a baráti országokból Dunaújváros testvérvárosainak – Nova Huta, Ostrava, Brassó, Galati, Eisenhüttenstadt – képviselői érkeztek. A város és a vasmű alapításának tizedik évfordulóján az avatás után ünnepi nagygyűlés kezdődött a vasmű előtti téren. Beszédében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára állást foglalt a város és a vasmű mellett.

Vezérigazgatói rendelkezésre 1964-ben létrejött a Lemezfeldolgozó gyárrészleg. Feladata a kohászati másodtermékek – hidegen alakított idomacélok, spirálisan hegesztett csövek, perforált, expandált és burkolólemezek, valamint acélszerkezetek, villamos távvezeték-oszlopok gyártása. A hidegen alakított profilok és a spirálisan hegesztett csövek gyártása a Meleghengermű gyárrészleg szervezeti keretében kezdődik meg.
Ünnepélyes keretek között 1965. július 4-én üzembe helyezik a hideghengerművet. Az avatási ünnepségen részt vesz Kádár János, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország nagykövete. Ezzel befejeződött a vasmű első lépcsőjének termelési vertikuma. Az első lépcső terveiben két kokszolóblokk, két nagyolvasztó, négy martinkemence, meleg- és hideghengermű, villamos hőerőmű, tűzállóanyag-gyár, valamint a kiszolgáló, karbantartó és szállító üzemek létesítése szerepelt. A telepítési tervekben kijelölték a második lépcső termelő-berendezéseit, az újabb nagyolvasztó, martinkemencék, kokszolóblokk számára szükséges területeket is. Az ezután következő fejlesztések, beruházások már a vállalat saját pénzéből, valamint bankhitelekből valósultak meg.

A technológiakorszerűsítésekkel, új beruházásokkal követik a világtrendeket. A folyamatos acélöntőmű első gépegységének ünnepélyes üzembe helyezését 1973. augusztus 27-én tartják. A következő évben megkezdik a konverteres acélmű tervezését. A kokszolómű fejlesztésének gerince a III. sz. kokszolóblokk létesítése. Az új kokszoló száraz technológiával dolgozik, a felszabaduló hőmennyiséget gőzkazán hasznosítja. A martin acélgyártás fokozatos kiváltására 1981. augusztus 19-én felavatják a konverter acélművet. Az ünnepség szónoka Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese.

Rendszerváltás majd magánosítás
A Dunaferr vezetése a társadalmi-politikai-gazdasági rendszerváltással egy időben sikeresen lebontotta az állami nagyvállalati struktúrát, és megteremtette a rugalmas, piacorientált, fejlődőképes konszernszervezetet. Ezen belül biztosította a külső tőkebevonás lehetőségét. A privatizációs beavatkozásokkal támogatta az egész konszern rentábilis működését, majd a teljes privatizációra történő felkészülést.

2004. szeptember 30-án lezárult a Dunaferr Dunai Vasmű Részvénytársaság privatizációjának folyamata az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (APV Rt.) és a Donbass Ipari Szövetség, az Alcsevszkij Vaskohászati Kombinát Rt., a Duferco International Trading Co. Ltd., valamint a Kundax AG. által alkotott befektetői konzorcium közötti részvényjegyzési és befektetési megállapodásban rögzített zárási feltételek teljesülésével. Az APV Rt. történetében példaértékű volt a vasmű magánosítási folyamata, különös tekintettel a foglalkoztatási, beruházási és térségfejlesztési lehetőségekre.

Fenntartható jövő
Az ezerkilencszázötvenes évektől létrejött egy kultúra a Duna-parti löszsíkon. Ipari, építészeti, társadalmi kultúra. Persze az úgy nem igaz, hogy a semmiből. Hiszen mind az ide települt emberek, mind a technológiák hoztak valamit a múltból. Technikai – keleti, nyugati – kultúrát, paraszti-munkás-polgári-értelmiségi kultúrát. A politikai rendszer kísérletet tett a szocialista embereszmény megteremtésére. Mindent ennek rendelt alá. Kialakult egy sajátos, az ország, de a fejlett világ fejlődési irányaihoz is tendáló, „dunaújvárosi szubkultúra”. Ebbe bele tartozik a gyökereink keresése, múltunk mérföldköveinek számontartása, megünneplése. Nekünk fontos, hogy hatvan évesek vagyunk! Mert lehetnénk nulla évesek – létre sem jőve –, vagy a hatvannál kevesebbek is, ha… De ez olyan történelmietlen. Nem ünnepelnénk hat évtizedet a hátunk mögött, ha nincs hidegháború. Nem ünnepelnénk ennyi évtizedet, ha a rendszerváltás magával ránt bennünket csakúgy, mint a borsodi térséget. De nem rántott! És nem tesszük hozzá, hogy „szerencsére”, mert meggyőződésünk, hogy nem a véletlen műve, hogy talpon maradtunk, hogy „Él a gyár, él a város”, miként azt a jubileumi rendezvényeink mottójául is választottuk. Itt, Dunapentele határában egy életrevaló populáció él és dolgozik, tartotta és tartja ma is érdemesnek lakóhelyéül és családalapításra Dunaújvárost. Négy generációra tekinthetnek vissza a vasmű dolgozói és a város lakói. Szülőről gyerekre szállt át a küzdeni vágyás, az építeni, fenntartani akarás ösztöne, szüleinkből belénk kódolt program. S szeretnénk, ha a mi gyermekeink is folytatnák a város- és gyáralapítók által megkezdett munkát.

ISD DUNAFERR DUNAI VASMŰ ZRT.
Cím: 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1–3.; Levélcím: 2401 Dunaújváros, Pf. 110
Telefon: +36 (25) 584-000; Fax: +36 (25) 584-001; e-mail: dunaferr@dunaferr.hu

2011.08.02. 12:19
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás