Intézmények Dunaújvárosban

Intercisa Múzeum
Az Intercisa Múzeum Dunaújváros és környékének régészeti, történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti, őrzi, s mutatja be állandó és időszaki kiállításain.
A Dunai Vasmű, valamint a köré épített város területén bronz- és római kori telep és temető volt. A múlt században, illetve a XX. század első felében itt napvilágra került értékes leletanyag a Magyar Nemzeti Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményeit gyarapította. A városépítéssel párhuzamosan folytatott régészeti leletmentések során felhalmozódott hatalmas ásatási anyag szükségessé tette a helyi múzeum létrehozását. Az 1951-től mostoha körülmények között működő intézmény 1970-ben foglalhatta el jelenlegi otthonát, a Weiner Tibor (1906-1965) által tervezett egykori pártházat, Dunaújváros szocreál városmagjának egyik legjelentősebb épületét.
1975-től viseli az intézmény Intercisa (az ókori településelőd) nevét, mely a római határvidék Magyarországon legjobban feltárt állomása.

Szent Pantaleon Kórház
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház története a város alapításával, 1950-ben vette kezdetét, amikortól gondoskodni kellett a város építkezésében résztvevők egészségügyi ellátásáról.  A kezdeti orvosi rendelő és a hozzá szerveződő fektető után nagy előrelépést jelentett az 1952-ben megnyílt Rendelőintézet. Szintén 1952-ben a kórház alapját képező fektető az egyik Kossuth Lajos utcai bérház épületébe költözött, s így egy „kis kórház” létesült. Az évek folyamán egymás után kezdték meg munkájukat a különféle betegellátó részlegek, amelyekre nagy szükség volt, hiszen a város lakossága rohamosan gyarapodott. Az ideiglenes „kis kórház” zsúfoltsága, az elmaradott működési feltételek miatt nélkülözhetetlenné vált egy új, minden igényt kielégítő kórház felépítése.
Az új kórház épületét 1965 szeptemberében nyitották meg ünnepélyes keretek között: tizenkét ápolási egységgel, ötszázötvenöt ággyal kezdte meg működését. Az évek során egyre javuló körülmények több és minőségibb munkát tettek lehetővé azzal együtt, hogy fokozatosan növekedett az ellátandók száma is. A fejlődés kikényszeríttette az ágyszám fokozatos növekedését, amelyet elősegített egy új épületszárny megépítése a 80-as években.
A kórházhoz tartozott még egy 1955-ben átadott épület a Semmelweis utcában, amely később pszichiátriai osztályként funkcionált, jelenleg a Dunaújvárosi Főiskola kollégiuma; a II. Rendelőintézet, amelynek építését a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. finanszírozta, így 1983 novembertől a Szórád Márton úton is szakorvosi rendelések és diagnosztikai részlegek álltak a betegek rendelkezésére. 2010. júliusában A II. Rendelőintézetből a szakrendeléseket az újonnan megnyilt Élményfürdő Gyógyászati részlegére, az I. Rendelőintézetbe valamint a kórház területére költöztették. A Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó 1994-ben nyílt meg, a szakemberek jelenleg a Kórház földszint „B” szárnyán rendelnek vállalkozóként.
A kórház 1991 novembere óta viseli a Szent Pantaleon nevet, a névadás tiszteletére az előcsarnokban egy emlékoszlopot is felavattak. Pantaleon az ókorban orvosként dolgozott, később az orvosok egyik védőszentjévé avatták. Elsősorban a szegények gyógyításával foglalkozott, de a császár háziorvosaként is tevékenykedett a III. században. Neve görögül azt jelenti: a mindenkin könyörülő. Tudományával a testek, hitével a lelkek orvosa volt, míg 303-ban áldozatul nem esett a keresztényüldöztetésnek és mártírhalált halt.
Az Árpád-házi királyok idején a településen egy monostor állt, melyet róla neveztek el, innen ered a helység  elnevezése is, Pentele, amit később Sztálinvárosra, végül Dunaújvárosra változtattak. E történelmi háttér alapján döntött úgy a város lakossága, majd önkormányzata, hogy kórháza e név felvételével is elkötelezi magát az áldozatos gyógyító tevékenység mellett.