A jövő érdekében tanulni kell a múltból!
Új távlatok előtt a 60 éves Dunaújváros

Dunaújváros Fejér megyében, a Mezőföld keleti szélén található, a Duna jobb oldalán, Budapesttől 67 km-re. A város kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően számos ponton csatlakozik és csatlakozhat az országot érintő mind gazdasági mind infrastrukturális fejlesztésekhez. A dunai hajóforgalom növelésének szándéka, a kikötői fejlesztések tervei – a közelmúltban útjára indított DAHAR projektnek köszönhetően – újabb távlatokat nyitnak, hiszen Dunaújváros hajóállomással, révkikötővel és egy ipari kikötővel is rendelkezik.

– A város nagy kiterjedésű ligetes zöld övezetei mind a kikapcsolódni vágyóknak, mind a szabadtéri-, és vízi sportolási lehetőségek szerelmeseinek kedveznek. Dunaújváros a nevében is viseli a fejlődést, az eltelt 60 év visszaidézésekor az itt élők méltán büszkék lehetnek az elért eredményekre, mind ipari mind pedig kulturális téren. Dunaújváros több szempontból is bebizonyította, képes felvenni a versenyt a többi megyei jogú várossal, nem pusztán megfelel az elvárásoknak, de újabb célokat is képes maga elé tűzni – kezdte beszélgetésünket Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere.

– Az eddig elért eredmények a jövő alapjai. Dunaújváros mire támaszkodhat, hol vannak az erős pontok?
– A Dunaújváros központi szerepével kialakult térség fejlesztésének főbb irányait a Budapesttel való kapcsolat, a magas urbanizációs szint, a viszonylag jó megközelíthetőség, a népesség magasabb iskolázottsága és termelési tapasztalata, számottevő (a magyarországi átlagból jelentősen kiemelkedő) külföldi befektetések, valamint a térségi vállalkozási hajlandóság, s egyben a helyi piacok nagyobb fogadóképessége határozza meg. A közelmúltban Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform néven új szerveződés jött létre, melynek célja, hogy a felek olyan közös térségi gazdaságfejlesztési stratégiát alakítsanak ki, amely gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból közös érdekeiket, és a Közép-Duna térségében élő és gazdálkodó emberek érdekeit is magában foglalja. Dunaújváros az együttműködési megállapodás aláírásával vállalta, hogy eszközeihez és lehetőségeihez mérten a munkában a legmagasabb színvonalú innovatív tevékenységgel vesz részt. A közösen végzett gazdaságfejlesztés fő célja az lehet, hogy a térségben folytatódjon a gazdasági növekedés, annak feltételei állandósuljanak, és területi terjedésük akadályai mérséklődjenek.

– A város múltja, neve összefonódott a Dunai Vasműével. Ma milyen kapcsolatot ápolnak az utódcéggel?
– Amikor felidézzük az értékeinket, óhatatlanul előtérbe kerül a Dunai Vasmű, melyet a várossal együtt 1950-ben kezdtek építeni, az ország acéltermelésének növelésének céljából. Mára a város és az ISD Dunaferr Zrt. neve ugyan a köztudatban egybeforrt, de mint számos más területen, ezen a vonalon is változás következett be a tulajdonviszony-rendszerben. Az önkormányzat folyamatosan keresi az együttműködési lehetőségeket a gyárvezetéssel, mely azt mutatja, hogy a kapcsolat egyrészt adott, másrészt az előretekintés és fejlődés érdekében egészséges kompromisszumokra törekszünk, és a vezetés részéről ebben partnerre találtunk.

– Milyen jövő elé néz az egykori vas és acél városa?
– Folyamatosan zajlanak az egyeztetések újabb beruházások kiaknázása tárgyában, a nagyobb vállalatok, vállalatcsoportok megkeresésére is nyitottak vagyunk, ugyanakkor a városvezetés részéről mi is igyekszünk elébe menni a lehetőségeknek. Itt említeném meg a leendő kínai testvérváros, Yingtan és Dunaújváros közötti együttműködés célját, mely nem más, mint a kapcsolat és kommunikáció kialakítása, erősítése, a városok közötti kölcsönös üzleti lehetőségek létrehozása, illetve kiaknázása. A megnövekedett gazdasági nehézségek természetesen önkormányzatunkra is nagyobb terhet rónak, ezért most talán még fontosabb a megfontoltabb, de ugyanakkor bátor előretekintés. Polgármesterként és magánemberként is erre ösztönzök mindenkit, mert kellenek tervek, kellenek álmok. Dunaújváros Közgyűlése a pénzügyi nehézségek ellenére is azon dolgozik, hogy az esetlegesen bezáródott ajtók helyett újabb kapukat találjon. Csak így lehet előrelépni. A múltból tudnunk kell tanulni, meghallani és meghallgatni egymást, és csak a jövőbe tekinteni. Fejlesztésekre, beruházásokra szükség van, hisz nekünk is az az érdekünk, hogy Dunaújváros élhető város maradjon, az itt élők megtalálják számításaikat és itt építsék családjaik jövőjét.

– Hazánk gazdasági fejlődésének egyik kitörési pontjaként emlegetik a turisztikai szolgáltatások fejlesztését. Önök milyen attrakciókkal várják az idelátogatókat?
– Dunaújváros egy korszak lenyomata, itt láthatók a korszakra jellemző ún. szocreál stílus legjelentősebb épületegyüttesei. Egyszerre van jelen a múlt és jövő, ami attól válik érdekessé, hogy a jelen gyermekei miként töltik meg élettel és új jelentéssel intézményeinket és tereinket. Az itt élő művészek és alkotók a kultúra széles spektrumában mozognak. Büszkék lehetünk ezekre az emberekre, mert egyszerre öregbítik városunk jó hírnevét, ugyanakkor gazdagítják a magyar kultúrát. Csodás kilátás nyílik a Dunára és az Alföldre a felső Duna-parti sétányról. A látványért - és a város építészeti, kulturális értékeiért - érdemes a főutat elhagyva kis kitérőt tenni. Ezért is szólítok meg minden kedves olvasót, látogassanak el Dunaújvárosba, és győződjenek meg személyesen minderről!

Cseh Teréz