Negyvenéves a piacvezető magyar tészta, a Gyermelyi
Válságban is kiemelkedően teljesítenek

Fontos év volt a 2011-es a Magyarországon mindenki által ismert, a tészták területén piacvezető Gyermelyi Vállalatcsoport életében. Éppen negyven éve kezdték el a tésztagyártást, amely jubileumot nyílt nappal, nagyszabású ünnepséggel és vásárlási akcióval tették emlékezetessé. Tóth Béla, tésztagyártást és malomipart felügyelő, és Káhn Norbert kereskedelmi igazgató segítségével idéztük fel az elmúlt negyven év legfontosabb eseményeit.

Egy kis történelem
A magyar tulajdonban lévő, biztos pénzügyi háttérrel rendelkező Gyermelyi Vállalatcsoport évtizedek óta eredményesen működik. A hazai üzletekben szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk kiváló minőségű, és elérhető áru tésztáikat, és egyre több Közép-európai országban is örvendetesen nő a forgalmuk. De ha tojást, lisztet, vagy baromfihúst vásárolunk, akkor sem kell csalódnunk, ha a tőlük származó termékre szavazunk.
 Az európai méretekben is jelentős, a hazai viszonyok között pedig a legnagyobbak, legkorszerűbbek közé tartozó élelmiszeripari cég székhelye és névadója a Gerecse lábánál elhelyezkedő, alig 1400 lakosú Gyermely kisközség. Érthető, ha a falu és a környék életének meghatározója, hiszen ha jól megy a vállalatnak, akkor az meglátszik a településen is. Márpedig Gyermely él és virágzik, hiszen a tésztagyár a mai, gazdasági válsággal terhelt időkben is őrzi piaci pozícióját, sőt folyamatosan fejlődik, és nyereségesen működik.
Pedig nem volt egyszerű az indulás. Minden 1953. január 21-én, kezdődött, amikor a háború borzalmait átvészelő, a kommunista rendszer terheit elviselni már nem bíró 12 gyermelyi gazda – a politikai nyomásnak engedve – megalakította a Petőfi Szövetkezetet.

Tóth Béla:
„1953-ban, rémálomként kezdődött a történet, a 12 gyermelyi parasztcsalád úgy érezte, mindenét elvesztette. Szerencsére tévedtek. Az igazi kincseket nem tudták elvenni tőlük, azokat nem lehetett kommunizálni. Elfogadták sorsukat, a közös gazdálkodás keretei között keresték a boldogulást, mígnem 56-ban felcsillant a remény, de hamar el is illant.  A szorgalmas gazdálkodók nem féltek az új kockázatától, gyorsan megtanulták a nagyméretű növénytermesztés fortélyait. Időben különbséget tudtak tenni a nagyüzemi tartásra alkalmas, illetve kevésbé alkalmas állatfajok között. A józan paraszti eszükkel korán rájöttek arra is, hogy az élelmiszeripari vertikum kialakítása csökkenti a piaccal szembeni kitettségüket, növeli az eredményt. Így jött létre 1971-ben a tésztagyár. Az alapítók, és a később hozzájuk csatlakozók többsége is magától értetődőnek találta, hogy szorgalmasan dolgozzon, takarékosan gazdálkodjon, minden évben növelje a közös vagyont, folyamatosan fejlesszen. Még ősz fejjel sem szégyelltek beülni az iskolapadba. Úgy szocializálódtak, hogy számukra természetes volt az összetartás, egymás segítése, a tisztesség. Az örökül kapott szellemiséget meg kell őriznünk, nem szabad eldobnunk, és akkor a vállalatunk erős marad, a nagy válságokat is túlélő.”

Technológiai fejlesztések
Gyermelyen az elmúlt negyven év alatt gyakorlatilag a semmiből építettek fel egy piacvezető márkát. Mindez úgy valósulhatott meg, hogy a vállalat vezetői folyamatosan figyeltek a takarékos gazdálkodásra, és nem szégyelltek tanulni a jó példákból, azaz igyekeztek mindig az adott kor követelményeinek megfelelő, sőt a jövőt megelőlegező technológiai beruházásokkal növelni a hatékonyságot és az eredményességet.

Káhn Norbert:
„A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a tésztagyár létrejöttének megvoltak az előzményei: a tojástermelés és a takarmánygyártás. 1989-ben elindult a gyermelyi malom, ezzel szinte minden fontos dologgal, amellyel ma is foglalkozunk, rendelkeztünk már a rendszerváltozás előtt. Így 1990-ben, a Gyermely Rt. megalakulásakor nem az átalakulással, a piaccal vagy a politikával kellett foglalkoznunk, hanem azonnal a munkára, a piacra lehetett koncentrálni. Ennek is volt köszönhető, hogy a rendszerváltás után a lényeges dolgok kerültek előtérbe, a piacvezető pozíció megerősítése, növelése, a kereskedelmi rendszer és a termékstruktúra átalakítása, technológiai beruházások indítása, az innováció, és a hatékony marketingkommunikáció elkezdése. Az uniós csatlakozásra is tudatosan készültünk, a 90-es években ennek érdekében a vállalat vezetése hosszú távú stratégiát fogalmazott meg, amely meghatározta munkánkat.”

Tóth Béla:
„Az uniós, globalizált versenyben mindent a költséghatékonyság szempontjából kell vizsgálni. Az automatizálás következtében a folyamatokhoz sokkal kevesebb élőmunka szükséges. Ugyanakkor nőtt az üzemméret, így jelentős leépítésre, elbocsátásra nem került sor. Nyilván van egy természetes rotáció, de fontosnak tartjuk, hogy a dolgozói állományt meg tudtuk tartani, annak a 450 embernek, aki a vállalatcsoportnál dolgozik, folyamatos munkát tudunk biztosítani. Áttételesen további több száz család számára nyújtunk biztos megélhetést, akik egyéni vagy társas gazdálkodóként vesznek részt a zárt integrációban zajló gabonatermesztésben. Gyermelyen és környékén mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók, ez azt jelenti, hogy a fizikai személyzet a környező 7-8 faluból tevődik össze, csakúgy, mint az adminisztratív állomány többsége. Ez nagyon fontos, hiszen megvan a kötődés és a kontinuitás, és ez vállalati kultúránk kiemelt része. Alacsony fluktuációval tudunk dolgozni, és nagymértékű az elkötelezettség a vállalat céljai iránt. Ha tehetséges, elhivatott emberek vannak a munkatársaink között, az megjelenik a termékben, a piaci sikerekben, mert nemcsak a robotok és az automatizálás tesz jobbá, hatékonyabbá egy vállalatot, annál fontosabb érték az itt lévő humán kapacitás. A jó dolgozók többségét mi neveljük, aki ma vezetői pozícióban van a vállalatnál, az mind olyan, aki jó néhány évet, évtizedet itt töltött el.”

Káhn Norbert:
„Januárban kezdtük meg egy új malom építését a meglévő mellett és a tervek szerint 2012 végére már őrölni fog az új üzem, így a napi őrlési kapacitásunk 500 tonnára nő. Ma a durumdara az egyetlen fontos alapanyag, amit a vállalatcsoporton kívülről szerzünk be. Az új malom alkalmas lesz a lágybúza mellett durumbúza őrlésére is. Az elképzelések szerint a durum alapanyag tekintetében is felépítjük, megszervezzük a termelési hátteret, azaz a durumbúza nagy részét is magunk termeljük, termeltetjük zárt integrációban, így nem leszünk kitéve annyira a piaci változásoknak.”

Piac és marketingkommunikáció
Bármennyire is sikeres legyen egy vállalkozás, a külső körülmények, azaz az uniós csatlakozás, az ezzel járó piaci liberalizáció, a globalizáció, és nem utolsó sorban a jelenlegi gazdasági válság egyre újabb és újabb kihívások elé állítja. Ezeknek több megoldása is lehetséges. Lehet ilyen a költségek csökkentése, a minőség javítása, a hagyományos értékesítési csatornák alternatívakkal való kiegészítése, vagy a külpiacokon való fokozottabb terjeszkedés. Gyermelyen minden vonatkozásban keresik az előrelépés lehetőségeit.

Káhn Norbert:
„ A válság arra mindenképpen rávilágított, hogy a fogyasztók ár-érték arányban megfelelő terméket kívánnak vásárolni. Az első jelek nem 2008-ban mutatkoztak Magyarországon, hanem már 2006 végén kiderült, hogy a különböző megszorítások miatt az emberek zsebében kevesebb pénz maradt, nyilván ezért is találta ilyen kivérzett állapotban a válság az országot. Látható volt, hogy a vásárlók először elindultak a kimondottan olcsó termékek irányába, így a branddel mi is elveszítettünk bizonyos fogyasztói kört. A verseny sokkal erősebb, mint korábban volt, több külföldi áru jelent meg a piacon, bár a tészták területén 90% ma is magyar termék. A legnagyobb kihívást a multinacionális cégek kereskedelmi márkáinak megjelenése hozta, hiszen azok árképzése jelentősen eltér a gyártói márkákétól, a kereskedők tudatosan, jóval kisebb árréssel dolgoznak. Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztók egy része csak az ár alapján dönt, és ez nem fog a következő években változni. Ezért az elmúlt években markánsan növeltük részvételünket a kereskedelmi márkák piacán, amelynek részaránya immár a teljes piac közel 50%-a. Nincs mit tenni, ha talpon akarunk maradni, ebben is részt kell vennünk, természetesen a hagyományos gyermelyi minőség megőrzésével. Az elmúlt években, a beruházásoknak köszönhetően elkezdtünk a határokon túlra tekinteni, egyre inkább Közép-Európában gondolkodunk. Elsősorban azokon a piacokon tudunk érvényesülni, ahol hasonló jellegű, elsősorban tojással készült tészták fogyasztásának van hagyománya, így Szlovákia, Románia felé nyitottunk. A magyar piac prioritása mindig is megmarad, de a jelenlegi 7-8%-os exportot fokozatosan növelni szeretnénk.
Legfontosabb feladatunk a brand, a gyermelyi márka népszerűségének megőrzése, terjesztése. Ezért keressük azokat a hatékony marketingeszközöket, amelyek segítségével a közvetlenül a fogyasztók számára tudunk magasabb értéket adni. Legújabb fogyasztói programjaink részben szakítottak a korábbi klasszikus értékesítési módszerekkel. Keressük a minél közvetlenebb kapcsolatot vásárlóinkkal, ezért egyrészt több értékesítési végpontot hoztunk létre, ahol szélesebb választékban, kedvezőbb áron kaphatják meg a termékeinket, másrészt hűségakciót indítottunk, a tésztáink csomagolásán lévő pontértékek garantált ajándékokra válthatók. Egyre meghatározóbb lesz a piacon a reklámkerülés, ennek jegyében mi is elmozdultunk az on-line csatorna felé, honlapunkon (www.gyermelyi.hu) információkat átadunk akcióinkról, főzési tanácsokat, videó recepteket kínálunk, és megtalálható itt közvetlen értékesítő partnereink, referenciaüzleteink elérhetősége, címe is.”

Társadalmi felelősségvállalás
A Gyermelyi Vállalatcsoport számára kiemelten fontos és a minőségirányítási rendszerében célként is meghatározott vállalás a rászorult társadalmi rétegek, valamint környezetük támogatása. Két kijelölt szeretetszolgálaton keresztül látják el missziójukat, akiken keresztül az elmúlt tíz évben 200 M Ft-nyi Gyermelyi tészta, liszt és tojás jutott el az arra rászorultakhoz. Emellett rendszeresen segítik szűkebb környezetük egyesületeit, civil szervezeteit, kulturális és sportrendezvényeit, valamint intézményi beruházásait.

Káhn Norbert:
„Nemcsak támogatásainkon keresztül, de gazdasági tevékenységünk során is arra törekszünk, hogy a társadalom értékeit megőrizzük. Ezért a beruházások alkalmával kiemelt figyelmet fordítunk a környezetet kímélő, legjobb emissziós paraméterekkel bíró, modern berendezések beszerzésére. Mezőgazdasági tevékenységünk során is figyelembe vesszük a környezetkímélő megoldásokat. Így a növénytermesztésnél is hangsúlyos szerepet kap a szerves tápanyagpótlás, valamint a növényvédelem esetében a lehető legkisebb környezetterheléssel járó növényvédő szerek használata. A fentiekkel azt a bizalmat kívánjuk megszolgálni, melyet vállalatunk több mint fél évszázados története során a magyar fogyasztóktól kapott.”

Veér Károly