szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


A szénbányászat 120 éve Várpalotán

A szénbányászat 120 éve Várpalotán

Öt-tíz éven belül újraindulhat a bányászat Várpalotán, létezik ugyanis egy úgynevezett pirolízises technológia, ami zárt rendszerben, nulla káros anyag kibocsátással tudja hasznosítani a jelentős helyi szénkészletet, adta hírül 2009-ben a Veszprémi Napló. Hogy ez megvalósul-e, még nem tudjuk. Addig is tekintsük át a város gazdasági életét a 19. század végén, és a 20. században meghatározó iparág történetét!

1876 előtt
A várpalotai és környékbeli birtokok 1690-től a Zichy család tulajdonába kerültek. Az 1800-as évek középső harmadában a birtok egyik felének földesura - Zichy Teréziával kötött házassága folytán - gróf Waldstein János lett, akit Széchenyi István barátságával tüntetett ki, és egyik eszmetársának tekintett. Széchenyi ajánló levele alapján a szigetországban tanulmányozta az angol gazdasági életet, a szén kommunális és ipari hasznosítása, jelentősége a XIX. sz. második felében tehát nem volt ismeretlen a palotai földesúrnak.
A várpalotai lignitvagyon törvényben szabályozott bányászatának megkezdése az országos bányakapitányság által 1886. évben, az „Antal”, „Fanni”, és „János” védnevű bányatelkek „Adományozási Okmányainak” kiadása után kezdődött meg. A várpalotai szénbányászat kezdeteként nagyon sok irodalmi forrásban mégis az 1876-os évet jelölik meg, és a várpalotai szénbányászat megindulásának centenáriumi ünnepségsorozatára is 1976-ban került sor. 1876. június 3-án Waldstein meghalt, és testvérének fia, gróf Sztáray Antal örökölte a birtokot, és ezt követően kezd nagyobb szénvagyon után kutatni.

1876 – 1903, kezdődik az iparszerű működés
Bár a korabeli feljegyzések hiányosak, a különböző forrásmunkákból kialakított kép alapján annyi megállapítható, hogy az 1870-es év végéig kezdetleges módszerekkel a kutakból saját szükségletre széntermelés folyt. Sztáray kutatási tevékenységét 1885-ben terelte hivatalos útra. A saját birtokán lefolytatott kutatások, majd ennek eredményeként 1886-ban megkapott bányahatósági engedélyek alapján kezdődött el a kor törvényei szerinti bányászat a várpalotai szénmedencében. Gróf Sztáray 1890-ben bekövetkezett halála után az Antal, Fanni, János bányatelkeket tartalmazó birtok visszaszállt a Zichy családra, így Zichy Gábor, majd 1901-ben bekövetkezett halála után fiai, gróf Zichy Miklós és Vladimír tulajdonába került a birtok.
A szén feltárása egy függőleges és lejtős aknával történt az Antal védjegyű bányatelken 1886-ban, és ezzel kezdetét vette mintegy 3,74 millió tonna szénvagyon kitermelése. A bányászatot Ajkacsingerből és Karinthiából érkezett szakmunkásokkal kezdték meg. Az összlétszám 33 fő volt. A munkák irányítását Schuscha János nevezetű bányagondnok látta el. A bányaműveletekkel fokozatosan áthúzódtak az Antal mezőből a Fanny bányatelek részre. Ehhez először egy vakaknát, majd később egy lejtősaknát mélyítettek. A bánya termelését a várpalotai vasútállomáshoz egy 1000-1200 m hosszú kisvasúton szállították.

Az 1903 - 1920 közötti időszak
1903-ban a Zichy birtoknak a megkutatott szénvagyon is tartalmazó részét a kastéllyal együtt gr. Wietzleben porosz gróf vásárolta meg, és német mintára nagy beruházásokba kezdett a saját termelésű szén felhasználása és tovább feldolgozása céljából. 1903-1904-ben a vasútállomás mellett téglagyárat, mészégetőt, villamos erőműtelepet és brikettgyárat létesített. A bányával együtt ezek az üzemek Várpalotai Ipartelepek Rt. néven kerültek cégbejegyzésre. Az Rt igazgatósága Berlinben székelt. A gazdasági és a műszaki vezetői funkciókat német származású személyek töltötték be, akik a magyar nyelvet egyáltalán nem, vagy csak rosszul beszélték. A Várpalotai Ipartelepet Mannhardt Artúr vezette. A későbbi igazgatóknak csak a vezetéknevét ismerjük csak: Schultze, Maugeingenhausan.
A külfejtéses művelésnek nagy hagyományai voltak Németországban. Ezért a német származású vezetők a földalatti művelést az Antal és a Fanny bányamezőben megszüntették 1909-ben, és külfejtésű bányát nyitottak. A Hungária, majd a Henrik elnevezésű külfejtés 1910 és 1923 között üzemelt. A rendelkezésre álló letakarító gépek csak 13 m vastag fedőréteg eltávolítására voltak alkalmasak, ezért 1918-ban megtelepítették a Henrik lejtaknát, illetve a Hungária tárót, majd lejtaknát, a mélyebben fekvő teleprészek feltárása céljából. Az erőmű folyamatosan bővítésre került. A széntermelés 1910-re 45 000 tonnára emelkedett a‚ 10-es évek végén pedig megközelítette a 80 000 t/éves szintet. A létszám egyenletesen emelkedett, és a‚ 10-es években 400-500 fő közt állandósult. Wietzleben nevéhez fűződik a település vezetékes vízellátásának kiépítése. 1903-ban a Széhel forrást bevezette a kastélyba és a falunak arra a részére, ahol a kutak a bányászkodás miatt elapadtak.

1920 – 1939, bővülő fogyasztói bázis
Wietzleben 1919-ben végképp megválik Várpalotától, amikor is az Ipartelepek részvényeinek nagyobb része a Depositen Bank, Város és Községfejlesztési Bank és a Magyar- Olasz Bank tulajdonába kerülnek. A részvénytulajdonosok 1920. februárjában megalapították az Unió Bányászati és Ipari Rt-t. A törzskönyvi bejegyzés 1921. július 15-én történt meg. A várpalotai szénbányászat fejlődésének új időszaka 1922. decemberében kezdődött, amikor az Unió Bányászati és Ipari Rt. részvények többségét a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekköri vállalata, az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. szerezte meg (40%). A Salgó arra számított, hogy a várpalotai szénvagyonra a település közelében egy nagyteljesítményű erőmű létesítéséhez a kormányzat támogatását meg tudja megszerezni. Sajnos ez nem sikerült, és 1925-től 1928-ig a termelés rohamosan csökkent. (Kb. 20 vagon/nap).
A fűzfői erőtelep szénellátásnak megszerzésével (1928), majd 1929-től üzemvitelének átvételével, az ahidráló 1929. évi megépítésével, majd 1932. évi bővítésével, a péti Ammóniagyár és erőmű 1931. évi szénellátásának megszerzésével a várpalotai lignit fogyasztói bázisa jelentősen bővült. Korompay Lajos várpalotai bányaigazgatósága idején (1923-1939) tértek át a szintes szelet osztású kamrafejtésekkel történő művelésre. Ennek hatására a termelékenység magas szinten állandósult, ugyanakkor a fejtési veszteségek minimálisra csökkentek. A bányabeli és a külszíni berendezések, eszközök korszerűsítésével Várpalota az SKB Rt. egyik leggazdaságosabban működő üzemévé vált. A szén viszonylag rövid és korszerű szállítóberendezéseken került a függőleges aknák mellett 1929-ben megépült osztályozóra. A bánya sikeres működése maga után vonta mind az üzem, mint a település szociális-, kulturális- és sport létesítményeinek kiépítését.

1939-1945, háborús évek
Az Unió részvényeit a Salgó teljes egészében megvásárolta, majd megsemmisítette. Az 1939. március 27-én tartott közgyűlésen döntés született az Unió cégjegyzékből történő törlésére és az SKB Rt-be történő beolvasztásra. A továbbiakban a várpalotai bányák elnevezése: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Várpalotai bányaüzem. A termelés 1942-ben érte el addigi maximumát (710 kt), majd a háborús események miatt 1945-re jelentősen visszaesett. Az S-I. aknamezőn kívül a Cseri mezőben is folyt bányászat. Korompay Lajos utódjaként Heinrich Henrik, okleveles bányamérnököt nevezték ki 1939-ben a várpalotai bányák igazgatójának, aki ezt a funkciót 1945. május 9-ig töltötte be. A bánya üzemvezetője 1940-től Katona Miklós, okl. bányamérnök volt. Az ő nevéhez fűződik az első hazai 100 méteres homlokhosszúságú frontfejtés megtelepítése és sikeres üzemeltetése.

1946 – 1952, az államosítás után
A II. világháború után a hazai szénbányák irányítása és szervezete jelentős változásokon ment keresztül. A legjelentősebb változás a bányák államosítása volt. 1946. november 26-án létrehozták a Magyar Állami Szénbányák Rt-t (MÁSZ Rt.) A szénbányák részvényei a minisztériumok tulajdonába mentek át. 1947. január 1. és 1948. október 1. között 5 bányakerület irányítása alá kerültek a magyarországi szénbányák. A Várpalotai Szénbányák - a várpalotai székhelyű - MÁSZ Rt. Dunántúli Kerületi Bányaigazgatósághoz tartozott, melynek igazgatója Faller Jenő lett. A Várpalotai Bányaüzem igazgatója 1945. május 13-tól 5 hónapon keresztül Krausz István volt.
A bányakerületeket 1948. október 1-től 1949. szeptember 30-ig a Szénipari központok váltották fel. A Közép-dunántúli Szénipari Központ székhelye ugyancsak Várpalotán volt, melynek vezetője ugyancsak Faller Jenő vezérigazgató lett. A Várpalotai Szénbányák Nemzeti Vállalat 1948. október 1-én alakult a várpalotai-, toronyi-, szentgáli bányaüzemekből. Igazgatója Kisbajcsi Ferenc, igazgatóhelyettese pedig Koshatzky László okl. bányamérnök volt.
1951-ben a nemzeti vállalatokat kisebb szénbányavállalatokra bontották. Ez időtől a vállalat neve: Várpalotai Szénbányák Vállalat lett. A vállalat termelése erőteljes emelkedést mutat, és 1951-ben már meghaladta a háború előtti legmagasabb szintet. Erre az időszakra esik a várpalotai szénmedence kutatásának erőteljes meggyorsítása és új bányák létesítésének (Beszálló, S-II., S-III.) elkezdése az Inotán felépült villamos erőmű szénigényének hosszútávon történő kielégítése céljából.

1952 – 1967, a csúcson
1952. január 1-ével létrehozták a szénbányászati trösztöket. A Várpalotai Bányaüzem 1954. június 30-ig – mint vállalat – a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszthöz tartozott. A dunántúli lignit bányák középszintű irányító szerveként 1954. július elsején megalakult a Várpalotai Szénbányászati Tröszt. A Ferenc- és az Ernő bányát 1968-ban S-I. bánya néven egyesítették, melyhez 1969-től Beszálló bányát is hozzácsatolták. Herend bánya 1954-ben került a tröszthöz és bezárásig annak irányítása alá tartozott.
A tröszt termelése 1965-ben érte el maximumát (2485,8 kt). Létszáma ekkor 6041 fő volt. Trösztigazgató: Haracska Imre, majd 1955. szeptember 1-től Martinkó Mátyás volt.  A várpalotai szénbányászat erre az időszakra eső történetében nagyon jelentős fejlesztésekre, korszerűsítésekre került sor. Az egész medence bányászatát alapvetően megváltoztatta a pajzsbiztosító berendezések alkalmazása. A fejtések korszerűsítése mellett a vágathajtás gépesítése és a szállítási rendszerek fejlesztése terén is jelentős előrelépés történt.

1967- 1974, fogyó termelés
1967-ben a trösztöket megszüntették, és a továbbiakban mint vállalatok működtek. A vállalat elnevezése Várpalotai Szénbányák lett. A szénbánya vállalatok fejlesztési, piaci, stb. munkájának koordinálására létrehozták az Egyesült Magyar Szénbányákat (EMSZ). Ezt követően a vállalat élén igazgató, műszaki igazgató-helyettes és gazdasági igazgatóhelyettes állt. A vállalat igazgatója Martinkó Mátyás, műszaki igazgató-helyettese pedig Kasza Zoltán, majd dr. Gyuranecz Vince lett. Az energiapolitikában bekövetkezett változások miatt a szén iránti igény mérséklődött, a Várpalotai Szénbányák termelése folyamatosan lecsökkent, 1,5 millió tonnára. A fogyasztói közül a Fűzfői Nitrokémia (1972), Péti Nitrogén (1974) kivált.
A szénelhelyezési gondok miatt a vállalat elhatározta egy brikettgyár felépítését. Az 1968-ban elkészült brikettgyár terméke hamar kedvelt tüzelőanyaggá vált a fogyasztók körében. Mivel az igények rohamosan növekedtek, ez egyrészt lehetővé tette a kapacitás továbbnövelését és az ahidráló bővítését. (1972) A hidraulikus páncélpajzsok iránti igény mind a hazai, mind az NSZK bányái részéről megnövekedett, ezért a kapacitás növelése céljából a Gépüzemnél is új gyártócsarnok megépítésére került sor.

Az 1974-1980 közötti időszak
A magyar szénbányavállalatok középszintű irányító szerveként újra létrehozták a Magyar Szénbányászati Trösztöt. 1974. közepétől a medence szénbányái és kiszolgáló üzemei Várpalotai Szénbányák Vállalat elnevezéssel az MSZT tagvállalataként működött tovább. A vállalat vezetőinek személyében változás nem történt, és a vállalat szervezeti felépítése sem változott. A széntermelés tovább csökkent, és 1980-ban már alig haladta meg az 1200 kt-át. Ehhez hozzájárult a szénbányászati iparág akkori megítélése, az ország egyre súlyosbodó gazdasági helyzete, amely minimális fejlesztési lehetőségeket biztosított csak a bányavállalatok számára. Bár ez nem jelentette azt, hogy az igények ne haladták volna meg a termelési lehetőségeket, ezért a bányászat létszámgondjai mind feszítőbbé váltak. Ezen különböző kedvezményekkel (katonai szolgálat-halasztás, 10 000 bányászlakás akció, díszegyenruha bevezetése, szociális ellátások növelése stb.) próbáltak enyhíteni, de ezek az intézkedések alapvetően nem oldották meg a vállalat gondjait.

1981- 1996, a hattyúdal
1980. év végével a szénbányászati trösztöt megszüntették, tagvállalatai önálló termelő-gazdasági egységekké váltak. A minisztériumok összevonásával ugyancsak jelentős változás következett be az iparág irányításában. A várpalotai bányászat életében további változást jelentett a közép-dunántúli szénbányák összevonása. Ezután a Veszprémi Szénbányák irányítása alatt működtek a Várpalotai Szénbányák volt üzemei. Várpalotai Bányaüzem közvetlen irányítása alá tartozott az S-I. bánya, S-II. bánya Bánta bánya és az Előkészítő- Mű. Önálló üzem lett a Gépüzem, a Vegyesüzem és az 1987. január 1-el létrehozott Irányítástechnikai Üzem. A Bánta bánya 1986. évi bezárásával csak két működő bányája maradt a medencének. Az S-I. bánya meglévő mezőrészein a kitermelhető szénvagyon lefogyott, ezért 1983-ban elkezdték az Új-Ferenci mezőrész feltárását. Újranyitásra került az 1958-ban lezárt Cser-II-es lejtősakna, majd 1986-ös befejezéssel elkészült az Új-Ferenc függőleges akna és egy másik, ugyancsak függőleges légakna.
Az S-I. bánya termelése 1985-től már teljes egészében az Új-Ferenc bányamezőből származik. A termelés csökkenése állt be, amely 1988-ban épp, hogy csak meghaladta a 700 Kt-át. Az S-I. és az S-II. bánya földalatti összekötése 1988-ban befejeződött, és még az év december 1-től szervezetileg is már csak egy bányája volt a medencének, mely Várpalotai Bánya elnevezéssel működött. A Várpalotai Bányaüzem vezetői Kremzner Sándor, majd dr. Dósa Zoltán voltak.
1989-től az iparág egyre mélyülő válsága, a gazdálkodási, pénzügyi problémák, az energetikai szén piacvesztése, és az egyre kedvezőtlenebb földtani viszonyok megrendítették a vállalat helyzetét. A gazdálkodás elemzése, a veszteségforrások feltárása, a társadalmi változások hatásainak súlya alatt a vállalat vezetősége ráébredt, hogy a szerkezetváltást minél előbb el kell kezdeni. Független szakértői elemzések, szakvélemények és tervek alapján megkezdődött a vállalat és a várpalotai medence szerkezetátalakítása. A produktív széntermelési létszám intenzíven csökkent, egyéb területeken, elsősorban a nyugdíjazások és a gazdasági társaságokba történő átszervezések miatt fogyott a létszám. Létszám átcsoportosítás is történt Balinkára és Dudarra. A nehéz időszakban a vállalat részéről felmondás csak akkor történt, ha a felajánlott munkahelyet a dolgozó nem fogadta el. A megalakult Kft.-k a dolgozókat munkaügyi jogutódlással vették át.
A széntermelési kapacitás szinten tartását csak igen magas kamatokkal járó kölcsönfelvételekkel és lízinggel lehetett biztosítani, amelyek törlesztése és visszafizetése megoldhatatlan gondot jelentett. Még az 1991. évi hűségpénz kifizetéséhez kapott 350 m Ft-os dotációt, - amit a SZÉSZEK biztosított-, sem tudta a vállalat visszafizetni. A vállalat felszámolása 1991. december 28-án indult meg, és ezalatt még 1993-ig folytatódott a széntermelés. 1992 augusztusában árveréssel eladáták a várpalotai brikettgyárat. A széntermelést a PALOTASZÉN Kft. végezte, amely 200 embert foglalkoztatott. 1996 végéig folyt a termelés, ekkor a Kft. is felszámolásra került, ezzel befejeződött a palotai bányászat 120 éve.

Forrás:
„A várpalotai szénbányászat története”
(szerk. Kiss Tamás, 1990), és
„Emlékezés a várpalotai szénbányászatra” (szerk. Kiss Tamás, 1997)

2012.02.03. 09:10
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás