Cluster-S-Cope projekt
Innováció és klaszterfejlesztés svájci-magyar partnerségben

A Közép-dunántúli Regionális Informatikai Klaszter (KDRIK) a klasztervállalkozások nemzetközi szereplésének erősítését tűzte ki célul. Meghívásukra a veszprémi HITA irodájába szervezett szakmai találkozón részt vett svájci partnerük, az IKT Klaszter Bern (TCBE.ch) klasztermenedzsere, Christoph Beer is, aki több sikeres nemzetközi innovációs projekt tapasztalatával érkezett. Vele, és Berkovich Gáborral, a KDRIK Irányító Bizottságának elnökével beszélgettünk a Cluster-S-Cope, a Svájci-Magyar Partnerségi Program által támogatott projekt eddigi eredményeiről és terveiről.

– Pintér Zsuzsannát a projekt vezetőjét kérem, mutassa be a projekt célkitűzéseit!
– A klasztermenedzsment szervezetek partnerségi programja 2012 januárjában indult, az előkészítő szakaszban megterveztük a két klaszter együttműködését támogató közös web platform funkcionális szolgáltatásait. Az első szakmai workshopon véglegesítettük a fejlesztési irányokat, mely alapján elindíthatjuk a fejlesztést. A mai workshopunk témája a nemzetközi klaszter-együttműködések ösztönzésének tapasztalatai, a megismert módszereket szeretnénk beépíteni a KDRIK Go International stratégiájába.
– A program keretében még két workshopot tervezünk, melynek témái szorosan kapcsolódnak az EU klaszterfejlesztési stratégiájában meghatározott célokhoz.

Christoph Beer klasztermenedzsert a főbb klaszterfejlesztési elvekről, illetve a berni klaszterről kérdeztük.
– Az áprilisban, Bécsben megrendezett Európai klaszter konferencia hívószavai az „open innovation” és „interclustering” voltak. Mit jelentenek ezek az elvek, és hogyan valósulnak meg a Cluster-S-Cope projektben? 
– „Interclustering” egyike a fő céljainknak és lényegében azt jelenti, hogy több klaszterrel is együttműködünk, tapasztalatot és tudást cserélünk. Elérkezett az idő, hogy az egyes klaszterek, melyek kezdetben külön dolgoztak, egy kicsit együtt is növekedjenek. Az „open innovation” elve alapján pedig azt a tudást és azokat az innovatív gondolatokat szeretnénk beépíteni saját fejlesztési folyamatainkba, amelyek a közösségi erőre és a nyílt eszmecserére épülnek.

– Mi a svájci-magyar kooperáció fő célja?
– Nehéz kiemelni egyetlen prioritást, hiszen jó néhány fontos dolgot szeretnénk elérni a projekt során. Nagyon lényeges, hogy a közös munka előnyeit kihasználjuk. Az IKT Klaszter Bern immáron több mint 16 éve működik, így a viszonylag fiatal Innoskart klasztermenedzsmenttel megoszthatjuk az évtizedes tapasztalatokat. Emellett kiemelném, hogy a két klaszter tagjainak együttműködését is szeretnénk előmozdítani, hiszen a fő cél valóban nem lehet más, mint partnereink erősítése.

– Mit lehet tudni az Önök klaszteréről?
– Az IKT Klaszter a főváros régiójában, Bern kantonban működik. 1996-ban alakultunk és ma már több mint 200 tagot számlálunk, köztük vállalatok, kutatóintézetek és kormányzati szervezetek is megtalálhatók. Több területen is működünk, de a nemzetközi kapcsolataink kiépítése és ápolása első helyen szerepel.  

– Milyennek találja Magyarországot?
– Az első benyomásaimat Magyarországról nagyjából 25 éve szereztem és már többször is jártam itt. Tavaly például már megismerhettem Veszprémet, mint turista. Az emberek barátságosak, vendégszeretők, a két ország kultúrája hasonló, szóval mindig szívesen utazom ide.

Berkovich Gábor azt a lehetőséget emelte ki, amely a nemzetközi együttműködések erejében rejlik és a hazai vállalkozások hosszú távú sikerességét garantálhatja.
– Mik a fontosabb tudnivalók az IKT Klaszter Bern és a KDRIK klasztermenedzsment szervezeteinek. partnerségi projektjéről?
– A két klaszter együttműködése három éve kezdődött. A svájci, nagy hagyományokkal és körülbelül 200 klasztertaggal rendelkező IKT Klaszter Bern menedzsmentjével való szorosabb kooperáció az első lépés, amit majd szeretnénk kiterjeszteni a klasztertagokra is. Októberben már volt egy rendezvényünk Székesfehérváron, amelyen meghívásunkra a svájci klaszter 12 tagvállalata képviseltette magát. Gyakorlatilag az a fő cél, hogy ezeket az eseti találkozásokat „aprópénzre váltsuk”, nemzetközi üzleti kapcsolatokká konvertáljuk.

– Milyen pluszt adhat egy nemzetközi együttműködés kiépítése, jelen esetben a svájci partnerség?
– Mindenki tudja azt, hogy a mai magyar gazdaság milyen állapotban van, a piac kis híján összeomlott. Aki növekedni akar, kénytelen külföldön teret találni magának. A külföldi piacok feltérképezése és a lehetőségek megtalálása éppen ezért a fejlődés egyik alapja a hazai vállalkozások és klaszterszervezetek számára. Ugyanilyen fontos, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen K+F munkánkhoz szükségünk van külső partnerekre. Ugyan nagyon jó társak tudnak lenni a hazai kutatóhelyek, egyetemek, főiskolák, de be kell látni, hogy Ausztriától és Svájctól rengeteget lehet még tanulni, illetve a fejlesztések kapcsán felépített kapcsolatok a piaci munkában is kamatoztathatók.

– Ez persze nem az egyetlen nemzetközi kapcsolatunk. A klasztermenedzsment részt vesz pl. egy több éves közép-európai EU-s projektben, ahol innovációs partnerségi területen kooperál több határon túli intézménnyel. Markáns célunk a nemzetközi kapcsolatrendszerünk folyamatos fejlesztése, új szakmai partnerségek kialakítása.

Taizs Gergő