Magyary Zoltán emlék-konferencia Tatán
A Magyary Programról – Magyary városában

A tatai Hotel Kiss biztosított helyet június 8-án a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és a Tata város önkormányzata által szervezett hagyományos konferenciának, amelyet a jeles közigazgatási szakértő munkásságának szentelnek évről-évre. Különös aktualitást adott az idei rendezvénynek az a tény, hogy a kormányzat Magyary Zoltánról nevezte el azt a cselekvési programot, amelynek mentén jelenleg is zajlik a magyar közigazgatás átszervezése.

A mintegy száz résztvevőt Keresztesi József, az MZNT elnöke köszöntötte. Megnyitójában Michl József, Tata város polgármestere hangsúlyozta, hogy Magyary nem a régmúlt tudósa, életműve ma is felhasználható, és hasznos. Bevezető gondolataiban Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott hozzátette, hogy a közigazgatás az a terület, amely mindig többes nyomás alatt áll, hiszen meg kell felelnie az ügyfél, a gazdaság szereplői és az állam elvárásainak egyaránt.
A konferencia első előadója dr. Saád József szociológus volt, aki Magyary Zoltán a tatai járásban végzett kutatásainak 1939-ben megjelent írásos összegzéséhez (A közigazgatás és az emberek) fűzött gondolatokat. Elmondta, hogy az akkor felvetett problémahalmaz nagyrészt ma is érvényes. Ugyanúgy értékválságos időket élünk, kesze-kusza a közigazgatás, így fordulatra van szükség, amely a jó állam irányába mutat. Dr. Csite András PhD, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója az új járási rendszer bevezetését előkészítő szociológiai vizsgálat eredményeit és javaslatait ismertette. Jövőre várhatóan 170-173 vidéki és 20 budapesti járás alakul. Ahhoz, hogy az igényeket kielégíthessék – azaz a polgárnak ne kelljen 15 km-nél messzebbre utazni az ügyintézéshez – 250, területileg arányosan elhelyezkedő közepes központra, városra lenne szükség, ám ma ezekből csak 150 áll rendelkezésre, így egyelőre ez a köztes járásszám valósulhat meg Magyarországon.
Az Alaptörvény és a közigazgatás kapcsolatát és fontosabb összefüggéseit boncolgatta a következő előadó, dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta, hogy az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztására, profiltisztításra és világosabb viszonyok teremtésére van szükség a közigazgatás megújítása révén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepe a közigazgatás és a szakember képzés megújításában volt a témája dr. Cserny Ákos, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja hozzászólásának. Az új egyetem három karral működik január elsejétől: a honvédtisztek, a rendvédelmi dolgozók és a közigazgatási szakemberek képzése a feladata. Ez utóbbi különösen fontos, és az oktatói karnak is csak olyanok lehetnek a tagjai, akik maguk is rendelkeznek közigazgatási gyakorlattal.
Dr. Szabó Erika, a KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős államtitkára a közigazgatás korszerűsítésének lépéseiről tartott előadást. Elmondta, hogy legelőször „visszamegyésítették” a törvénytelenül felállított regionális államigazgatási hivatalokat, így 2010. szeptember elsejétől újra működik az önkormányzatok törvényességi felügyelete. Tavaly január elsejétől létrehozták a megyei kormányhivatalokat, és ebbe a szervezeti keretbe integráltak 14 hatósági ügyet, amelyek száma a későbbiekben tovább bővül majd. A cél az egyablakos ügyintézési rendszer megvalósítása 2013 végéig. A járásokkal jövő január elsejétől új államigazgatási egységek jönnek létre, és ezt nem kíséri járási önkormányzatok felállítása. A járási hivatalok átveszik a települési jegyzők jelenleg több mint 1400 hatósági feladatának többségét. Országosan mintegy 300 kormányablak fog működni kétműszakos munkarendben, 8-tól 20 óráig. Nem kell azonban mindenért a járási központba menni, a településeken működő ügysegédek fogják a helyben átvett iratokat továbbítani ügyintézésre.
A konferencia záró előadását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói (Fási Csaba, Vass Dóra, Kovács László és Sárdi Patrik) tartották, aki a tatai térségben, Magyary Zoltán nyomdokain egy TÁMOP kutatás tapasztalatairól számoltak be. Az előadások végeztével a résztvevők megkoszorúzták Magyary Zoltán szülőházát, szobrát és emléktábláját, a rendezvényt támogató tatai önkormányzat polgármestere, Michl József és Keresztesi József, a MZNT elnöke pedig ajándékkal kedveskedett a hasznos és tartalmas konferencia közreműködőinek.

VK

Magyary Zoltán
(Tata, 1888 – Héreg, 1945)

Katonatiszti családban született Tatán. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerez. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárja a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kapcsolódik. Az 1930-as évektől egyetemi tanári, és az általa alapított, vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága válik meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatási tudós.
Gyakorlati törekvései sokféle módon megnyilvánultak – ezekre természetesen hatással voltak a korszak szellemi áramlatai is. Közülük a tatai munkásságát említjük példaként, mert az 1939-ben megjelent “A közigazgatás és az emberek” c. tanulmánykötet jól illusztrálja mind Magyary felfogását, mind azt a módszert, amit alkalmazott. A közigazgatásból kiindulva Magyary a helyi társadalom problémáinak tudományos igényű feltárásáig jut el. Így keresi egy olyan közigazgatás működési modelljét, amely az embereket szolgálja, az emberek érdekében jön létre.
Több nyelven beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás), több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választják. A tatai Környei úti temetőben alusszák örök álmukat. Gyermekük nem volt, Magyary utolsó oldalági leszármazottja 2002-ben halt meg.