szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Isten éltesse a 86 éves Grosics Gyulát!

Édesanyját eltiltották a szurkolástól
Isten éltesse a 86 éves Grosics Gyulát!

Grosics Gyula, a Fekete Párduc, a legendás Aranycsapat kapusa 1926. február 4-én született Dorogon. Pályafutása során szerepelt a Dorogi Bányászban, a MATEOSZ MSE-ben, a Honvédban és a Tatabányában. A magyar válogatottban 86-szor játszott, részt vett három világbajnokságon (1954, 1958, 1962), az 1952-es helsinki olimpián pedig tagja volt az aranyérmes csapatnak. Túl néhány súlyos betegségen, műtéten, kissé görnyedten ugyan, de szellemi képességeinek teljes birtokában még ma is szívesen tesz eleget erejéhez mérten a gyakori meghívásoknak. Tatabányán, Szepesi Gusztáv sírjának meglátogatása kapcsán beszélgettünk a kiváló sportemberrel.

– Gyula bácsi hogy emlékszik az egykori csapattársra, Szepesi Gusztávra?
– Szepesi Guszti magával hozta a pályára azokat a tulajdonságokat, amelyek a labdarúgásban nélkülözhetetlenek. Fáradhatatlan, megalkuvást nem ismerő, roppant gyors, kemény és ráadásul technikás játékos volt. Nagyon fiatal, mindössze húsz éves volt, amikor bekerült a Tatabánya első csapatába. Hamar standard játékos lett, és behívták a válogatottba is, Baróti Lajos szövetségi kapitány keze alatt olimpiai bajnokságot is nyert 1964-ben, Tokióban. Sajnos egy sérülés hamar véget vetett a pályafutásának, de sohasem szabad elfelejtenünk, hogy olyan egyéniséget radírozott le védőként a pályáról, mint a kiszámíthatatlanul cselező legendás brazil Garrincha.

– A magyar futball legszebb, ugyanakkor legkeserűbb mérkőzése az 1954-es vb döntő, a 3:2-es vereség a csoportmérkőzésen 8:3-ra elintézett NSZK ellen. Tényleg nem győzhettünk azon a berni estén?
– Furcsa egy mérkőzés volt. Puskás Öcsi félig sérülten is zseniálisan játszott, rúgott két szabályos gólt, és az egyiket előbb megadta a bíró, majd visszavonta a döntését. Olyan még nem volt soha egy világbajnokságon, hogy egy játékvezető, a szovjet Latisev egy csapatnak kétszer vezessen mérkőzést. Emlékszem, hogy a vb előtt Moszkvában is fújt nekünk egy meccsen, és olyan pofátlanul csalt, hogy leesett az állunk. Az az igazság, hogy be kellett volna rúgni azt a 6-7 ziccert, ami adódott a csatáraink előtt. Különösen szegény Kocsis Sanyi hagyott ki rengeteg helyzetet. Egyébként azt vallom, hogyha a 62-es csapat védelme játszik ezen a meccsen, biztos nem kapunk ki. Olyan erőnléti és gyorsasági fölényben volt a Solymosi, Mátrai, Sárosi, Sipos és Mészöly által alkotott védelem a korábbiakhoz képest, hogy az leírhatatlan.

– Az Aranycsapat tagjait szabályosan üldözni kezdték a vereség után. Önt is meghurcolták mondvacsinált okok miatt.
– 1954 végén őrizetbe vettek. A vád hazaárulás és kémkedés volt. Igazából máig sem értem, hogy mivel vádoltak. Mondhatni már a nyakamon volt a kötél, amikor Nógrádi Sándor, a honvédelmi miniszter első helyettese közbelépett. Ha ő nincs, valószínűleg felakasztanak. Mindenesetre 1955-ben hosszú ÁVÓ-s felügyelet, eltiltás és a Tatabánya csapatába való száműzetés következett. Annak ellenére, hogy kényszerűségből kellett átigazolnom, a tatabányai hét év klubpályafutásom legszebb időszaka volt, mivel úgy éreztem, hogy komolyan hozzá tudok járulni a bányászcsapat sikereihez. Nemrég meghívtak a Terror Háza megnyitására, el is mentem. Beléptem az épületbe, és elkezdett villogni a szemem. Mire leértem az első szintre, a pincébe, szabályosan rosszul lettem, hiszen visszakerültem abba az időbe, amikor itt tartottak fogva. Kirohantam, és azóta elkerülöm az épületet. Nem akarok emlékezni, mert fizikailag rosszul leszek az emlékektől.

– Gyula bácsi megváltoztatta a kapusjátékot, az alapvonalon való helyezkedés helyett rengetegszer kifutott, lábbal is játékba avatkozott, és emlékezetesek fantasztikus robinzonádjai. Honnét jöttek ezek az újítások?
– Jó ütemérzékem volt, ez a gyorsaságommal kiegészítve rákényszerített arra, hogy bejátsszam az egész tizenhatost. Miért kéne nekem minden esetben kivetődni, amikor sokszor lábbal, jóval előbb elérhetem a labdát! Ha egytized másodperccel előbb startolok, akkor a labda az enyém, hiszen felém gurul. A robinzonád, a levegőben úszva történő védés egy ösztön. Ahhoz, hogy elindulj a labda irányába, minden mozdulatodat kontrolláld, hogy megoldd a feladatodat, tényleg tehetség kell, ezt nem lehet megtanulni.

– Sokszor és szívesen mesél a gyermekkoráról. Ennyire meghatározó időszak ez az életében?
– Ha az ember elér egy bizonyos kort, elkezdenek felidéződni a régi emlékek. Azt nem tudom, hogy tegnap mit csináltam, de arra például emlékszem, hogy Dorogon a vasúti sínek mellett laktunk az 1-es utcában. Egyszer meglógtam, és felszálltam egy tehervonatra, ami elindult, és ment kifelé a városból. Édesanyám kijött az udvarba, meglátott, és rám kiáltott. Én megijedtem a hangos szótól, leugrottam, és a kerekek néhány centire a fejemtől csattogtak el. Mit ad Isten, a következő héten elkezdték drótkerítéssel bekeríteni a vasúti pályát. A másik, hogy egészen kis gyermekként, 3-4 éves koromtól idejártam Tatabányára, a nagyszüleimhez, akik a VII-es telepen laktak. Minden évben 2-3 hónapot náluk töltöttem. Nagyon csintalan gyerek voltam. Volt olyan például, hogy felmásztam egy fa tetejére, nem tudtam lejönni, és a tűzoltóságot kellett kihívni, hogy leszedjenek. Akkor még álmomban sem gondoltam, hogy valaha én itt fogok játszani a tatabányai csapatban. Egyébként nagyon szófogadó gyerek voltam, ha valamit mondtak a szüleim, én tűzön-vízen keresztül végrehajtottam, mert úgy gondoltam, hogy a szülők jobban tudják, hogy mi a jó nekem, mint én. Édesanyám a betegségének egy éve alatt annyira vallásos lett, hogy nem tudta elképzelni az életét – de a miénket sem – templom, szentmise és pap nélkül. Úgyhogy szigorú, katolikus neveltetésben részesültem, és soha nem tagadtam meg a hitemet, vallásomat. Természetes, hogy gyermekkoromat életem nagyon fontos időszakaként tartom számon.

– Legendás történet, hogy édesanyját eltiltották a foci nézésétől. Hogy is történt ez?
– Édesanyám mindössze egyszer látott labdarúgó mérkőzést, és engem a pályán. Az ominózus találkozón – a Zuglói MADISZ ellen játszottunk a negyvenes években Dorogon - egy kisebb karcolásos sebet kaptam Tolditól, a későbbi kiváló csatártól, aki elé kivetődtem egy előrevágott labdára. Sportszerűen átugrott, de az egyik lábát nem tudta eléggé felemelni, így felszakította a bőrt a fejemen. A seb rögtön elkezdett vérezni. Egy perc volt talán hátra, és én elhatároztam, hogy eljátszom a nagyhalált, pedig nem volt súlyos a sérülés. Édesanyám látta a jelenetet, hogy vérző fejjel fekszem a füvön, és megvárta, míg a kiállított Toldi a játékos kijáróhoz ér, valahogy közel férkőzött hozzá, és a vastag nyelű esernyőjével elkezdte püfölni a csatár fejét. Megölted a fiamat te átkozott! – kiabálta. Persze egyszerre lefogták, behívták az elnök irodájába, és mondták neki: Grosics néni, soha többet ne jöjjön futballmérkőzésre! Így aztán nem is látott többet a pályán játszani.

– Kapushoz képest fiatalon, ereje teljében, 36 évesen visszavonult. Mi volt ennek az oka?
– Elhamarkodtam a döntést, még 3-4 évet játszhattam volna, de az 1962-es chilei vb után közölték velem az akkori OTSH vezetői, hogy nem járulnak hozzá ahhoz, hogy visszamenjek a fővárosba, konkrétan a Fradiba játszani. Hét éve éltem már akkor távol a családomtól, és első dühömben bejelentettem, hogy visszavonulok. Nagy butaság volt ez a részemről. Ha vissza lehetne pörgetni az idő fonalát, bizony most másképp csinálnám.

Miután felhagyott az aktív játékkal, edzőként próbálta ki magát: itthon a Tatabánya, a Salgótarján és a KSI edzője volt, továbbá dolgozott Kuvaitban és Lengyelors,zágban is. Számos rangos egyéni elismerés büszke tulajdonosa (A Nemzet Sportolója, Szent István-díj, Prima Primissima-díj, Magyar Szabadságért-díj), a felcsúti Puskás Akadémia szakmai irányító testületének tagja. Újbudán egy általános iskola, Tatabányán egy stadion, Gyulán pedig egy futballakadémia viseli a nevét. 2008. március 25-én megvalósult régi álma,  jelképesen bemutatkozhatott a Ferencváros színeiben, amikor a zöld-fehérek az angol Sheffield United ellen léptek pályára az Üllői úton. Grosics a kezdőcsapatban kapott helyet.
Veér Károly

Nem maradt virág nélkül Szepesi sírja

Idén június 5-én éppen 25 éve, hogy tragikusan fiatalon, 48 évesen elhunyt a Tatabányai Bányász SC olimpiai bajnok labdarúgója, Szepesi Gusztáv. A kiváló sportember emlékét a bányászváros Újtelepi temetőjében található 14. számú díszsírhely őrzi.
A nagyszerű hátvéd barátai és tisztelői Nagycsütörtökön, az utolsó vacsora és a gyász napján a díszsírhelynél csendes főhajtással és virág elhelyezésével emlékeztek az egykori példaképre és jó barátra. Az első virágcsokrot az egykori csapattárs, az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula helyezte el Szepesi Gusztáv sírján. A megemlékezésen részt vett Schmidt Csaba, Tatabánya MJV polgármestere is. Szepesi Gusztáv emlékét Kancz Csaba, Tatabánya MJV alpolgármestere, a megyei labdarúgó szövetség társadalmi elnöke idézte fel, majd a Fekete Párduc, azaz a 86 éves Grosics Gyula bácsi mesélt a fiatalon elhunyt nagyszerű labdarúgóról.
Ezt követően a kezdeményező Lakatos Pál, a Magyar Rádió Vasárnapi Újságának főszerkesztője, és Veér Károly, a Regio Regia magazin főszerkesztője megbeszélést folytatott Kancz Csabával arról, hogy miként lehetne a díszsírhely a városlakók, és az ideérkezők által sokkal látogatottabb. A barátok és tisztelők civil kezdeményezésként szeretnék elérni, hogy az olimpiai bajnok sírja ne csak gondozott, tiszta legyen, hanem azon – ébren tartva az emlékezés és a tisztelet lángját – mindig legyen friss virág, akárcsak ezen a szép, áprilisi napon.

2012.07.03. 10:53
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás