szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Miniszteri biztos a határon túli gazdasági kapcsol

Wekerle Terv – a Kárpád-medence gazdasági programja
Miniszteri biztos a határon túli gazdasági kapcsolatokért

Régiónk ismert vezetője Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Külgazdaságért felelős alelnöke ezentúl miniszteri biztosként is segíti majd a Kárpád-medence gazdasági kapcsolatainak élénkítését. Új pozíciójában - ha lehet - még többet kíván tenni a határokon átnyúló magyar-magyar kapcsolatokért. Erről kérdeztük.

A magyar gazdaság újjáépítésének programja, az Új Széchenyi Terv, kiemelten kezeli a Kárpát-medencét, mint gazdaságfejlesztési övezetet, és célul tűzi ki az összmagyar kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségek eddigieknél sokkal hatékonyabb kihasználását az egész térség felemelkedésének és versenyképességének javítása érdekében. A kormányzat ez irányú elképzelései a Magyar Növekedési Tervben is megfogalmazódtak: a Kárpát-medence gazdasági kapcsolatainak élénkítésével - Wekerle Terv néven - külön alfejezet foglalkozik. A program részleteit - melyet várhatóan hamarosan a kormány is jóváhagy - a közelmúltban elsőként a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában mutatta be dr. Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezés-koordinációs államtitkára.
A Wekerle Terv átfogó jellegét jól mutatja, hogy annak részeként minden környező országban elkészül az ottani magyarság gazdaságfejlesztési terve, ezek közül elsőként az erdélyi Mikó Imre Terv látott napvilágot.

– Több mint egy évtizede, hogy töretlenül dolgozik a határon túli gazdasági kapcsolatok élénkítéséért. Mikor fogalmazódott meg Önben először ennek a szükségessége?
– Érzelmileg mindig is erősen kötődtem határon túl élő honfitársaimhoz, a gazdasági célszerűség, a gazdasági cél azonban valamikor a rendszerváltás után fogalmazódott meg. A magyar gazdaságnak alapvető célja a külgazdasági területeken való erősödés. A rendszerváltás sok tőkét vonzott az országba, erősítette az importot, ám az exportunk meglehetősen kötött pályán mozgott. A magyar kkv-k nem igazán tudtak bekapcsolódni a nemzetközi folyamatokba. Mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdaságért felelős alelnöke régóta küzdök azért, hogy a hazai kis- és középvállalatokat helyzetbe tudjuk hozni, minél több eszköz segítse, erősítse a határon túli gazdasági kapcsolatokat. A Kárpád-medencét sokan, sokféleképpen látják, értelmezik és fogalmazzák meg, különösen Trianon kapcsán. Vannak, akiknek ez csupán egy földrajzi területet jelöl, a magyarság legtöbbjének azonban ez egy történelmi, nemzeti fogalom, amelynek azonban nem csak társadalmi, hanem gazdasági vetülete is jelentős, hiszen az elmúlt párszáz esztendőben ez a térség egy önállóan fejlődő gazdasági egységet alkotott. A dualizmus korában ez a terület egy különleges fejlődési folyamaton ment át – infrastruktúrájában, pénzében, építészeti megoldásaiban, vízgazdálkodásában egységes tervek mentén épült, és ehhez szorosan kapcsolódott egy korszerű mezőgazdaság és az azt kiszolgáló innovatív ipar. Meggyőződésem – és ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül –, hogy ennek a gazdasági egységnek a visszaállítása nem csak a magyar nemzet érdekeit szolgálja, hanem a Kárpád-medencében lévő valamennyi ország számára előremutató. Azzal, hogy az itt működő magyar vállalkozásokat segítjük olyan intenzív területfejlesztést, régiófejlesztést érhetünk el, amely minden itt élő nemzet számára hasznos. Az Európai Unió maga is támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítését - nem véletlenül fogalmazódott meg például a Balti Stratégia, a Duna Stratégia, vagy más határoktól független fejlesztési koncepció – mi is szeretnénk elérni, hogy a Kárpád-medence, mint fejlesztési régió kerüljön hivatalosan is az Unió stratégiái közé, és ehhez részben forrásokat lehet így biztosítani, részben pedig - és ez a mi feladatunk - megtörténhet az itt működő vállalkozások egyfajta tudatformálása is, hiszen a sikerhez ez is elengedhetetlen. A Wekerle Terv nem egy pénzosztó terv, hanem az üzleti lehetőségek feltárását célzó hálózatépítő program, amely azt mutatja meg, hogyan lehet a magyar vállalkozói rétegnek ebben a térben mozognia, érvényesülnie. Egyúttal pedig egy kormányzati cél is, hogy azok a magyar tulajdonú kkv-k, amelyek egy szélesedő tevékenységgel meg tudnak erősödni, váljanak regionális, illetve nemzetközi nagyvállalattá, és legyenek méltó partnerei európai társaiknak. Különösen felértékelődik mindez annak ismeretében, hogy az Európai Unió fejlődésében várhatóan a keleti térség szerepe növekedni fog. Az Unió keleti határán - Európa és Ázsia között - egyfajta forgatótányérként működhetünk a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok terén. Ezt a különleges logisztikai lehetőséget mindenképpen ki kell aknáznunk, és hiszem, hogy mindez a Kárpát-medencében lévő valamennyi ország javát szolgálja majd.

– A Wekerle Terv - a Magyar Növekedési Terv részeként - megfogalmaz bizonyos prioritásokat. Mi alapján kerültek ezek kiválasztásra?
– A prioritásokat a gazdaság és a térség adottságai határozták meg, a terv ezekhez a területekhez javasol gazdasági támogatást. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a vízgazdálkodásra, az elhelyezkedésünkből adódó logisztikai lehetőségekre, és az autóipari beszállítói tevékenység segítésére, mert ma ez a világgazdaságban húzó ágazatnak számít, és jól látszik, hogy Kelet-Közép-Európába nagyon sok tőkét lehet ezen keresztül vinni.
– Van egy különleges terület, amiben nekünk szintén kitűnő adottságaink vannak, ez pedig az alternatív energia. A Kárpát-medence remek lehetőséget nyújt a solar technológia kiépítéséhez, hiszen évente 2200-2300 óra napsütéssel számolhatunk. Ezek biztató számok azt látva, hogy Bajorországban mindössze 1600 óra jut egy esztendőre, mégis gomba mód szaporodnak a solar technológiára épülő erőművek, és egyéb berendezések. Nálunk tehát jobb hatékonysággal üzemeltethetőek ezek a technikai eszközök, hatalmas gazdasági potenciál húzódik meg emögött.
– Az is jól nyomon követhető, hogy a világban egyre inkább felértékelődik az élelmiszer szerepe. A Kárpád-medence mezőgazdasági szempontból rendkívüli adottságokkal rendelkezik, egyrészt védett, másrészt jó minőségű földek találhatók itt, és emellett kitűnő a vízellátása is. Az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségek tehát bizakodásra adnak okot.
Az élelmiszerhez hasonlóan várható az ivóvíz felértékelődése is. Az ivóvízzel való gazdálkodás hamarosan a világ egyik legnagyobb kihívása lesz. A Kárpád-medence adottságai itt is kiemelkedőek, talán ezen a területen lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban gazdasági eredményeket elérni.
– Összességében azt látjuk, hogy egy kibővített exporttevékenységgel, kapcsolati rendszerrel, nemzetköziesedő gazdasággal lehetne támogatni a magyar növekedési terveket, és ez nem csak kormányzati, hanem ország, illetve nemzetpolitikai érdek.

– Frissen kinevezett miniszteri biztosként milyen konkrét lépéseket tud tenni a Wekerle Terv sikeréért?
– A terv hamarosan a kormány elé kerül. Elfogadása után a kamarai hálózaton keresztül el kell juttatnunk az abban megfogalmazott gondolatokat, célokat és lehetőségeket a vállalkozókhoz. Ezzel egy időben épül a Kárpát régió üzleti hálózata. 11 irodát hozunk létre - ebből már négy átadásra került - behálózva az egész Kárpát-medencét. Ennek eredményeként egy hazai vállalkozás akár egyetlen irodán keresztül eljuthat bármely, a Kárpát-medencében működő vállalkozáshoz, és természetesen ez fordítva is igaz. A közel- jövő feladata, hogy feltérképezzük azt a vállalkozói kört, amely alkalmas - vagy kis segítséggel alkalmassá tehető - és részt is szeretne venni ebben a programban. A Wekerle Terv folyamatosan építendő feladata továbbá, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakra meg kell határozni, fel kell tárni azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek ennek a programnak a folytatásához nyújthatnak segítséget. Azonnali lehetőségként pedig keressük a megoldást egy, a Széchenyi hitelkártyához hasonló hitelkonstrukció kialakítására, mely kifejezetten a határon túli vállalkozások élénkítését szolgálja majd.

– Ha már a Wekerle Tervről beszélünk, szóljunk röviden a névadóról is! Miért pont róla nevezték el a tervet?
– Éppen egy éve annak, hogy Móron „keresztelőt” tartottunk az első Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. Akkor tettünk javaslatot arra, hogy a Magyar Növekedési Terv a Kárpád-medence gazdaságfejlesztéséről szóló alfejezetét Wekerle Sándorról nevezzük el. A magyar gazdaság egyik - ha nem a legsikeresebb - időszakát élhette meg Wekerle Sándor többszörös magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter idejében. Az ő élete, tevékenysége példamutató lehet a maiak számára. Büszkék vagyunk rá, hogy megyénkben született - Móron -, és itt élt, itt végezte iskoláit. Ma égető szükség van a jó példákra, a sikeres emberek bemutatására. Wekerle Sándor munkássága kitűnően fémjelzi, hogy sikerre lehet vinni közös ügyünket. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a Wekerle Terv sikerre van ítélve. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy inspiráljuk a hazai vállalkozásokat a Kárpát-medence irányába történő bővítésre, exportra, onnan történő importra, közös vállalatok alapítására tőke exportra és importra, és hisszük, hogy visszaállítható újra az a nagy gazdasági egység, amely a XX. század első éveiben a Kárpát-medencét, az akkori Magyarországot erős állammá tette.
Cseh Teréz


Bemutatjuk a Székelyföldi Régió Magazint

A havonta megjelenő Székelyföldi Régió Magazin egy olyan sajtótermék, amely területi lefedettségében, formai megjelenésében és hangvételében egyaránt egyedi az erdélyi sajtópiacon. Gazdasági, kulturális, közéleti, életmód és turisztikai rovataival a komoly tartalom iránt nyitott olvasóközönséghez szól. A folyóiratban ismert személyiségekkel készített exkluzív interjúk mellett a sport és autósvi¬lág, illetve a környezetvédelem területéről is közlünk írásokat.A Régió Magazin az egyetlen erdélyi terjesztésű színes havilap, mely 8000 példányban jut el az olvasókhoz. Hargita megyében 3000, Maros és Kovászna megyében 2000-2000, illetve Kolozs, Bihar, Szatmár, Temes és Arad megyében 1000 példányt adunk el.
Ami a nyomdai minőséget illeti, a Régió Magazin a legmagasabb standardokat követi, és az egyetlen erdélyi magyar nyelvű folyóirat, amely ezekkel a jellemzőkkel rendelkezik. A lapot interneten a www.regiomagazin.ro oldalon olvashatják.

2012.07.03. 10:54
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás