Hol kőhalom állott, immár újra vár leend…
Elkészült a csókakői vár kaputornya

A Vértes Csókakő fölé magasodó szikláján álló vár Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, s a török időkben is használt erőssége, mely évszázadokon át a vidék Fehérvár utáni legjelentősebb hatalmi központja volt. Mindezt kedvező stratégiai helyzetének is köszönhette: a Dunántúl ősidők óta egyik legfontosabb útvonalát, a mai 81-es út ősét ellenőrizte.

A vár felújítása jelentős állomásához érkezett azzal, hogy alig fél év alatt, közel százmillió forint felhasználásával elkészült a kaputorony rekonstrukciója. A megújult tornyot április 2-án avatták. A teljes egészében az MNV Zrt. által finanszírozott beruházást L. Simon László, mint a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (VVVTFT) elnöke, országgyűlési képviselő és Marjay Gyula, az MNV Zrt. főigazgatója adták át.
A csókakői vár a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében a 104-es sorszám alatt szerepel, azaz nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemlék. Az állam tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így a karbantartás, a tudományos, a régészeti kutatás-feltárás és a fejlesztés is alapvetően az MNV Zrt. felelőssége.
A csókakői vár felújításának szervezését és az örökségvédelmi (régészeti, műemlékvédelmi) szakmai munkálatok segítését – bő évszázados elhanyagoltság után – 1994-ben kezdte meg a helyi önkormányzat, illetve a történelmi emlékhelyért felelősséget érző, annak megmentéséért aktívan dolgozó Várbarátok Társasága. A település és a civil szervezet 1995 és 2010 között több mint 100 millió forintot nyert különböző pályázatokon (NÖP. NKA), és költött a vár régészeti kutatására illetve helyreállítására, amit 2012-ben 94,1 milliós ráfordítással az MNV Zrt. folytatott. Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat által korábban már elkészíttetett és engedélyeztetett tervek rendelkezésre álltak, a kaputorony felújítását célzó beruházás viszonylag gyorsan, alig fél év alatt valósult meg.
A kaputorony teljes rekonstrukciója során elkészült a felvonó híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal, valamint a toronyhoz kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. A csókakői vár rekonstrukciója azonban ezzel nem ér véget. A tervek között szerepel a vár területén található különleges kápolna helyreállítása, a kápolna és kaputorony között elhelyezkedő ágyúállás rekonstrukciója, a kápolnáig vezető lépcső befejezése, illetve a várban feltételezett török-kori mecset területének régészeti feltárása. Mindezeket elsősorban az indokolja, hogy a látványos vár jelentősen növeli az idegenforgalmat, ami megteremti a műemlék önfenntartásának esélyét.
A még romjaiban is impozáns vár idegenforgalmi lehetőségei kitűnőek. Maga a község a nagy forgalmú Győr-Székesfehérvár 81-es műút mentén fekszik, a móri borvidéken. Természetjárók számára vonzó kirándulóhely a Vértes Tájvédelmi Körzet peremén, jól kiépített gyalogtúra ösvényekkel. A műemléki turisztika iránt érdeklődőknek jó kínálati lehetőséget nyújt a közeli Fehérvárcsurgó (Károlyi-kastély, középkori eredetű r.kat. templom) - Bodajk (Hochburg-Lamberg kastély, malom) - Mór (barokk főtér, Láncos- és Lamberg kastély) - Vértesszentkereszt – Majk (Kamalduli Remeteség) kiránduló útvonalba illesztve, Székesfehérvár és a Velencei-tó vonzáskörzetében.

tárnay