Bemutatjuk Sámuel Botondot, az Agora Nonprofit Kft. ügyvezetőjét
Aki birkózóból lett közgazdász

Sámuel Botond, a TSC egykori birkózóreménysége Tatabányán él, Sárberekben újított fel egy öreg házat. Felesége a megyei könyvtár munkatársa immár tizenöt éve, kislánya Rebeka hét, kisfia Domonkos négy éves. Egy évtizedes kitérő után tért haza, hogy a sport és a kultúra városi szervezetét, az Agora Nonprofit Kft.-t irányítsa.

- Hogyan alakult pályafutása az Agora Nonprofit Kft. előtt?
- Egész életemet a sport határozta meg, ezért első végzettségem testnevelő tanár. Versenyszerűen birkóztam előbb Tatabányán, majd Pesten a Fradiban, utánpótlás koromban voltam világbajnokságon és Európa-bajnokságon helyezett. A Testnevelési Egyetem elvégzése után fél évet tanítottam a mésztelepi Kossuth Lajos Általános Iskolában. Kemény időszak volt, minden pedagógusnak, aki manapság panaszkodik, el kellene tölteni ott egy fél évet! Azt láttam huszonéves fiatalként, hogy a pedagógusi pálya egzisztenciálisan nagyon nem kifizetődő, hiába is szerette az ember. Így aztán átcsábultam a kereskedelembe, ahol egy multinacionális cégnél, a ranglétrát bejárva tizenkét évig dolgoztam, a végén a Dunántúli Régió vezetőjeként. Közben elvégeztem a Közgazdasági Egyetem marketing és közgazdász szakirányát, aztán hobbiból megcsináltam a birkózó szakedzőit is, hátha egyszer majd edző leszek. Tavalyelőtt kerültem viszza a városba, ahonnét sohasem mentem el igazán, csak éppen nem itt volt a munkahelyem. Megválasztottak a Tatabányai Sport Club ügyvezető-elnökének, és sokat beszélgettünk a polgármester úrral, egyeztettük a gondolatvilágunkat. A közgyűlés pályázat után engem választott meg a Sport Kft. élére, majd ennek folyományaként, a többi részegység beolvadásával az Agora Nonprofit Kft. vezetője lettem.

- A multi céges gyakorlat után egy teljesen más világba csöppent. Hogy fogadták a szakmabeliek?
- Érdekes volt a fogadtatás, persze, hogy megkérdezték,  mit keres a kultúra világában egy a multi-világból idecsöppent közgazdász. Én azt gondolom, hogy szükség van egy komoly szakmai színvonalra, másrészről viszont értékesíteni is tudni kell. Ha csak önmagát valósítgatja meg valaki, annak semmi értelme. Olyan programokat kell kitalálni, amely eladható elsősorban a tatabányai polgároknak, ez az alapvető küldetésünk. Ugyanilyen fontos a konferenciaturizmus, a céges kapcsolatrendszer, hogy a nagyvállalatok ne vigyék más településre a rendezvényeiket, hiszen ma már teljes vertikumban, kiváló színvonalon tudjuk biztosítani azok hátterét, helyszíneit.

- Miként alakult ki az Agora Nonprofit Kft. mai formájában?
- 2009-ben Tatabánya MJV önkormányzata elhatározta, hogy indul az Agora projekt pályázaton. 2012 januárjában történt az első kapavágás, ezzel elindult A Közművelődés Háza teljes felújítása. Ez nemcsak egy épület rehabilitációját jelentette, hanem egy újfajta funkció, egy újfajta közösségi tér kialakítását is. Tizenkét évig egy szakmai fenntarthatóságot kell produkálni, négy, egészen pontosan meghatározott indikátornak kell megfelelni. Az Agora Nonprofit Kft. összefogója ennek a feladatnak. Korábban volt a Közművelődés Háza Nonprofit Kft., és a Sport Kft. Ennek a kettőnek az öszzevonásából alakult meg 2012. májusában az Agora Nonprofit Kft. A város döntéshozói úgy gondolták, hogy a  sport, a kultúra, a nagyrendezvények és az élmény funkciót egy közös cég koordinálja. 2012. augusztusában a négy városrészi művelődési ház is csatlakozott. Három fő divízióban végezzük tevékenységünket. Van a Sport Hotel és Étterem, mint vendéglátás, ez fontos része a teljes körű szolgáltatásnak. A sportlétesítmények, azaz a Földi Imre Sportcsarnok, két műfüves labdarúgópálya, a Grosics Gyula Stadion, a küzdősportok csarnoka és a futófolyosó biztosítják az amatőr és a versenysport helyszíneit, valamint a leánykori nevén A Közművelődés Háza, mai elnevezéssel A Vértes Agorája és a négy városrészi művelődési ház adja a kultúra színtereit a városban.

- Mi indokolta az összevonásokat?
- Több ilyen szempontot említhetnék, ezek közül az első a gazdasági racionalizálás. Például a sportcsarnokban van egy kiváló, több millió forintot érő takarítógép, amellyel az aulát lehet takarítani. Ez nincs mindig üzemben, a mai helyzetben ilyenkor a Vértes Agorája nagyobb tereit is ki tudja szolgálni. Vagy például olyan karbantartó, kiszolgáló csapata van a sportlétesítményeknek, amely többször alkalmazható a művelődési házakban, vagy a nagyrendezvényeknél. Bármilyen probléma merül fel, nem kell külső vállalkozót hívni a javításokhoz, hanem saját személyzettel ki tudjuk javítani a hibákat. Így a munkaerőt lehet a célokhoz összpontosítani, és ez gazdaságilag mindenképpen előnyös. De ugyanígy indokolja a döntést a programok egymásra épülése is. Például ha van egy céges családi nap, amikor napközben kint fociznak, teniszeznek a sportpályán, utána beülhetnek a hotel éttermébe étkezni, majd este elmehetnek közösen egy gálára az Agorába. De ez fordítva is igaz, egy cég például kétnapos konferenciát tartott az Agorában, este pedig feljöttek a hotelbe, étkeztek, jól érezték magukat, majd itt meg is tudtak szállni. Tudunk tehát ésszerűen gazdálkodni a pénzzel és a létszámmal, valamint a technikai berendezésekkel.

- Mennyire függnek a részegységek anyagilag a Kft-től?
- Egy nagy kalapból gazdálkodunk, de minden részegységnek van külön alszámlája. A divíziók vezetői benyújtották költségvetésük tervezetét, amit megvitattunk, elfogadtuk azt, ezt követően pedig ehhez ragaszkodunk, ezt be kell tartani. A másik rovására nem fordulhat elő túlköltekezés. Alapvetően a fenntartó város felé egy nagy költségvetési szervként számolunk el. Előfordulhat persze keresztfinanszírozás. Például a művelődési házaknak tavasszal kevesebb a pénzük, mert a rendezvények, amelyek nagyobb bevételt hozhatnak, inkább nyáron vannak. Ilyenkor van előfinanszírozás, amellyel a későbbiek folyamán elszámolunk.

- Az intézményvezetők önállósága biztosított?
- Az intézményeink abszolút önállóak. Ismét mondok egy példát. Ha a Puskin Művelődési Ház vezetője akar egy kiállítást, vagy egy bált rendezni, ahhoz nem kell engedélyt, vagy pénzügyi hozzájárulást kérnie. Azért ő a felelős vezető, mert pontosan tudja, hogy mi az, ami gazdaságilag és szakmailag megvalósítható. Ha stratégiai döntésekről van szó, akkor azt meg kell beszélni, mert ha valaki nyílászárókat szeretne mondjuk cserélni, ahhoz már tulajdonosi döntés szükséges. Pályázatoknál minden részegység indulhat akár önmaga, de a többiekkel összefogva is, ha az a kiírás tartalma szempontjából előnyösebb. A munkáltatói jogokat én, mint a kft. ügyvezetője gyakorlom, de nem kívánok a szakmai személyzet kiválasztásába beleszólni, elfogadom a részegységvezetők javaslatait, és aláírom a szerződéseket. Abban hiszek, hogy akkor lehet bárkitől követelni, ha mindenki a saját maga által kiválasztott csapatát a lehető legjobban irányítja.

- Hogy vált be az új struktúra az eddigiek alapján?
- Ez egy új szervezet, amit be kell járatni. A koncepció szakmai összeállításában óriási segítségemre van Salamon Hugó, az Agora vezetője, míg én a gazdasági és logisztikai részt próbálom összefogni. Egyelőre úgy gondolom, hogy jól vizsgázunk, de a puding próbája az evés. Láttunk már be hibákat, itt-ott változtattunk is, de alapvetően nem kellett még belenyúlni a rendszerbe. Egy gazdasági évet mindenképpen végig kell csinálnunk ahhoz, hogy a tanulságokat levonva az elkövetkezőkben pontosabban tervezhessünk és dolgozhassunk. Az idén van, ahol tudtunk bázis évre támaszkodni, de például, hogy mennyibe kerül az Agora fűtése és világítása – bár bekértünk szakértői véleményeket – azt nem lehet fillérre megsaccolni. Óriási az elvárás és az érdeklődés velünk szemben. Két hét alatt 8900-an látogattak el a felújított Agorába. Ez hatalmas szám, ám hogy költségek terén ez mire fut ki évvégére, azt senki sem tudja megmondani.

Veér Károly