A szakmai fórumon idén is jelen volt a gázipar krémje XXI. DUNAGÁZ Szakmai Nap
Dobogókő adott otthont idén a rangos gázipari szakmai fórumnak. A főszervező, DUNAGÁZ Gázipari Oktatási és Minősítő Zrt. részéről Gáspár Jánosné vezérigazgató fogadta a vendégeket, az eseményt Fülöp Lajos, a DUNAGÁZ Zrt. szakérője nyitotta meg. Magazinunk Tajti Pétert, a délelőtti programok levezető elnökét, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. általános vezérigazgatóját, a Földgázelosztói Együttműködés Fórumának elnökét szólaltatta meg.
- Miért lett idén csupán egynapos a gázipar jól ismert fóruma? - Mi magunk sem gondoltuk, hogy ilyen sokan megtisztelik az idei összejövetelünket, Az előkészítő bizottságban - a cégek visszajelzései alapján -, jóval szerényebb létszámmal számoltunk. Úgy gondoltuk azonban, hogy a folyamatosság, a szakmaiság megtartása nagyon fontos, ezért igyekeztünk a költségek csökkentésével segíteni. Egy napba sűrítettük bele a programot. Örömmel tapasztaltuk, hogy a szakma értékelte a törekvéseinket, és a gázipari infrastruktúra üzemeltetőinek krémje képviseltette magát szakmai napunkon.
- A teltház maximálisan visszaigazolta az elképzelésüket, de mégis mitől ez a kitartó érdeklődés évről évre? - Fontos fórum ez, mert úgy látjuk, a műszaki területek a gáziparban ma háttérbe szorultak, a pénzügyi befektetés, a megtérülés került előtérbe. A társaságoknak azonban – bármilyen is a gazdasági környezet – műszakibiztonsági téren mindenképpen helyt kell állniuk. A mi dolgunk, hogy folyamatos és biztonságos szolgáltatást nyújtsunk, védjük a környezetünket, és üzemeltessük a vezetékeinket, méghozzá a legjobb minőségben. Ehhez pedig a naprakész szakmai ismeretek elengedhetetlenek. A DUNAGÁZ szakmai napjai emellett azért is népszerűek, mert a gázipari infrastruktúra üzemeltetésével viszonylag kevés társaság foglalkozik, ezért ez egy szűk körű szakmai fórum. Jól ismerjük egymást, és azonosak a problémáink. A DUNAGÁZ szakmai nap a fiatal szakemberek számára is vonzó. A gázipari szakemberek úgynevezett „második generációja” most kezd szerepet vállalni a szakmában. Azok, akik a’70-es években, a gázfelfutás idején voltak fiatalok és vállalták ezt az akkor újnak számító területet, ma már jócskán a 50-es éveiket tapossák, és hamarosan nyugdíjba vonulnak. Át kell tehátadni, illetve venni a stafétabotot. Ezek a fiatalok jól láthatóan rendkívül elkötelezettek, és itt előadóként, felszólalóként találkozhatnak a szakma megszállottjaival, egy-egy társaság vagy az iparág ikonjaival. Az is az esemény mellett szól, hogy gyakorlatilag nincs másutt Magyarországon olyan szakmai fórum, ahol ezeket a műszaki jellegű problémákat meg lehetne vitatni. Általában kereskedelmi jellegű konferenciákat szerveznek, ahol azt lehet megtudni, hogy honnét lehet gázt beszerezni, milyen áron lehet azt eladni, hogyan lehet azt a fogyasztó felé prezentálni. A mi feladatunk azonban az – függetlenül attól, hogy ki a kerekedő –, hogy a gázt, ami az országba belép, elvigyük a fogyasztókhoz a lehető legjobb minőségben, és a legnagyobb biztonságot garantálva.
- Nagyon gazdag programmal várták a szakma képviselőit. Milyen koncepció mentén állították ezt össze? - Három fő vonalat követtünk: az iparági kitekintés a jövőnkről szól, a másik kettő pedig a két fő tevékenységünket érinti - az egyik a közterületeken lévő gázelosztó-vezetékek üzemeltetésével kapcsolatos, a másik pedig a telekhatáron belüli biztonsági felügyelettel. Eszerint szerkesztettük az előadásokat is, melyek a délelőtt folyamán jellemzően az elmúlt hónapokban megváltozott jogszabályokat tekintették át. A délutáni előadások inkább a szakmát érintő speciális területekkel foglalkoztak olyanokkal, mint a jogszabályváltozás ellentmondásainak feloldása, vagy a szakképzés kérdései. Remek példája ennek az ötévente kötelező műszaki biztonsági vizsgálatokról szóló törvényi előírás. Ehhez naponta körülbelül ezer vizsgálatnak kellene megtörténnie. Ezzel szemben azt látjuk, hogy - csupán két nagy gáztársaságot vizsgálva - szeptember óta, amióta a jogszabály érvénybe lépett, összesen nincs még ezer ilyen vizsgálat. A törvényi előírások szerint az év végéig pedig háromszázezernek kellene megvalósulnia. Ez tehát képtelenség. Látszik, hogy itt valami kampányt kellene indítani, felhívni a fogyasztók figyelmét erre a kötelezettségükre. Ilyen esetekben mi kezdeményezünk, javaslatot teszünk, próbálunk lépni a megoldás érdekében, hiszen nagyon fontos dologról van szó, emberek halnak meg a vizsgálatok hiánya miatt szénmonoxid mérgezésben.
- Új érdekképviseleti szervet is létre hoztak. Mi baj volt a régivel? - A Magyar Gázipari Egyesülés huszonegy éven át szolgálta a szakmát. A gázpiac 2007-es átalakulása jelentősen megváltoztatta a helyzetet. A versenypiac és az egyetemes szolgáltatói piac létrejöttével a kereskedők konkurálni kezdtek, így az érdekképviselet szinte lehetetlenné vált, érdekellentétek alakultak ki. Az egyetemes piacnál még lett volna értelme az együttgondolkodásnak, ám a társaságok zömének volt versenypiaci kereskedője is, ezért ez is nehézkessé vált. Nekünk, az infrastruktúra üzemeltetőinek valamennyivel együtt kell működnünk. Miután a kereskedők nem tudtak megegyezni, az egyesület a végelszámolás mellett döntött. Mi földgázelosztók pedig rögtön létrehoztuk az új szervezetünket, mert továbbra is szeretnénk komoly szerepet vállalni a jogszabályalkotásban, a műszaki követelményrendszer kialakításában. Ezért hoztuk létre a Földgázelosztói Együttműködés Fórumát.
Cseh Teréz |