Másfél milliárd adósságból a 26 legjobban gazdálkodó város közé jutottak
Példaértékű összefogás Komáromban

Komárom város vezetésének egy évvel ezelőtt még azzal kellett szembesülnie, hogy egymilliárd forintos folyószámlahitelük, 2-300 millió forint lejárt szállítói tartozásuk, késedelmes bérkifizetésük van. Ma viszont Magyarország háromszázhuszonöt városából azon huszonhat között szerepelnek, akik elmondhatják magukról, hogy nincs hitelük, nincs tartozásuk, és az adósságkonszolidációra nem volt szükségük. Hogy minek köszönhető mindez? Nem kis mértékben a komáromiak összefogásának – ahogyan azt dr. Molnár Attila, polgármestertől megtudhattuk.

- Mi mindent kellett tenni ahhoz, hogy ezt az óriási fordulatot véghez vigyék?
- Háromféle tényező együttes hatása kellett ahhoz, hogy kimászhassunk abból a bajból, amibe Komárom városa a gazdasági válság eredményeként jutott. A legnagyobb eredményeket az adórendszer átalakítása hozta. Mindez természeténél fogva nem tartozott a népszerű intézkedéseink közé, de az itt élőknek is be kellett látniuk, hogy a gazdasági helyzet megváltozott, és a 2002-ben kialakított adószabályokat mindenképpen újra kellett gondolnunk. Egy tízéves adórendszerhez kellett hozzányúlnunk, új adónemeket kellett bevezetnünk, adómértékeket voltunk kénytelenek felülvizsgálni. Mindennek eredményeként stabilizálni tudtuk a város anyagi helyzetét, alkalmazkodni tudtunk az új gazdasági környezethez.
– A város pozícióinak megerősítéséhez ugyancsak hozzájárultak azok a takarékoskodást célzó intézkedéseink, amelyeket még 2011-ben voltunk kénytelenek meghozni. Keserű döntések voltak ezek is: intézmény-összevonások, létszámleépítések, adható juttatások megvonása, intézménymegszüntetések.  Ezek eredményei azonban hamar, már az év második felében jelentkeztek.
– A siker harmadik tényezője pedig nem más, mint a komáromiak hozzáállása.  Az itt élők ismét megmutatták, hogy ha baj van, képesek összefogni. Az elmúlt időszakban érezhetően javult az adómorál, a lakosság, a kisvállalkozások és a multinacionális vállalatok egyaránt nagyobb gondot fordítottak az adók megfizetésére.

– Hogyan érintette a várost a kormányzati finanszírozás átalakítása?
– A korábban említett intézkedéseknek köszönhetően 2013-ban tiszta lappal indulhattunk, hitel, adósság és hiány nélküli költségvetéssel. Emellett az is nagyon fontos tényező, hogy városunk nyertese lett a kormányzati finanszírozás átalakításának, több százmillió forinttal többől gazdálkodhatunk, mint korábban, annak ellenére, hogy továbbra is vállaltuk iskoláink működtetését, sőt minden olyan téren szerepet vállaltunk a finanszírozásban, ahol abban döntési lehetőségünk volt. A költségvetési főösszegünk közel 5 milliárd forint. A tavalyi állapothoz képest nagy előrelépést tettünk a tekintetben, hogy az idei terv már olyan tételeket is tartalmazzon, amelyekre tavaly nem tudtunk forrásokat biztosítani. Beruházásokra, fejlesztésekre 2013-ban egymilliárd forintos elkülönített keretet hoztunk létre. Nagy a lemaradásunk ezen a téren, főleg az infrastrukturális fejlesztések terén, éppen ezért idén elsőként ezekre fókuszálunk. Több éve nem tudtunk már hozzányúlni az úthálózatunkhoz, járdáinkhoz, éppen ezért ez lesz most a fő csapásirány, hogy a jogos lakossági igényeknek megfeleljünk. Szeretnénk az intézményeinket is megfelelően működtetni, ott is sikerült elkülönítetünk egy pénzalapot, és ami nagyon fontos, hogy folytatni tudjuk a kis- és középvállalkozásaink támogatását is. Erre van egy külön pályázati alapunk, amit a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen működtetünk. Ez két célt szolgál, egyrészt a munkahelyteremtést, másrészt a vállalkozásainknak a segítését egy részben visszatérítendő, részben pedig vissza nem térítendő pályázati önerő biztosításával.

– Ha már a pályázatokat említette, a város is tud élni a lehetőségekkel?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy településünk részt tudjon venni pályázatokon. Három nagyból kettőt már benyújtottunk, egynél pedig bízunk benne, hogy sikerrel fogunk járni. Az egyik legfontosabbnak a geotermikus energia hasznosítására benyújtott anyagunkat tartjuk, hiszen ma az a helyzet, hogy a termálvizünk nap mint nap megy bele a Dunába, mindenféle hasznosítás nélkül, ugyanakkor a gyógyfürdőnk gázzal fűti a létesítményeit. Az idén lehetőségünk nyílhat beadni az erre vonatkozó pályázatunkat, ez egy több mint egymilliárdos, uniós projekt lesz, aminek eredményeként éves szinten több mint 113 millió forintot spórol majd meg az önkormányzat. Így az önrész, amit ebbe be kell fektetnünk, négy év alatt megtérül. Amennyiben ez megvalósul, úgy a fürdőt, az intézmények jelentős részét és a lakótelepet is geotermikus energiával tudjuk majd fűteni. A másik tervezett projektünk részben ehhez kapcsolódik: a távhővezetékek fejlesztése. A félmilliárd forint összköltségű pályázat eredményeként évente további 30 millió forint megtakarítással számolhat majd a város. 2011-ben, amikor a nehéz gazdasági körülmények ellenére az ipari park továbbfejlesztésén dolgoztunk, sokan nem értettek velünk egyet, hiszen azt látták, hogy egyre több cég szünteti be a termelését, és hagyja el az ipari parkot. Az idő, úgy néz ki, mégis csak igazolni fogja a döntésünket, mert már most is nagyon sok megkeresésünk van a cégek részéről, akik közül sokan zöldmezős beruházás után érdeklődnek. Ráadásul az ipari parkban is egyre kevesebb az üresen álló csarnok. Szerencsére rendelkezünk megfelelő szabad területtel, aminek a közművesítését, infrastrukturális fejlesztését szeretnénk szintén pályázati forrásból megvalósítani, egy körülbelül egymilliárd forintos beruházás keretében.

- A járási hivatal és a járási tankerület kialakítása hogyan érintette a várost?
- Nálunk minden zökkenőmentesen zajlott. A jegyzőasszony lett a járási hivatal vezetője, és az ő személye garanciát jelentett arra, hogy a változás ne okozzon problémát. Véleményem szerint példaértékű volt, ahogy az átalakulás Komáromban megtörtént. Mi magunk minden segítséget megadtunk mind a járási hivatal munkatársainak, mind pedig az ugyancsak Komáromban létrejövő Klebersberg Járási Intézményfenntartó Központ számára, amely szintén itt a városháza épületében kapott helyet. A járási hivatal létrejötte kapcsán már most pozitív visszajelzéseket kapunk a lakóktól, hiszen nagyon sok - adó, nyugdíj, TB – ügyet hetente egy alkalommal már itt helyben intézhetnek, emiatt már nem kell Tatabányára utazniuk.

- Mi újság a Duna másik oldalán, milyen az együttműködés Észak-Komárommal?
- A szlovák-magyar kapcsolatokat jól jellemzi a hamarosan megépülő új Duna-híd. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezményt már mindkét miniszterelnök aláírta, és mindkét parlament ratifikálta is azt. Gőzerővel folynak az előkészítési munkálatok, tehát az új híd 2015-17-ben állni fog. Észak-komáromi polgármester kollégámmal több esetben egyeztettünk ez ügyben is, szerencsére nagyon jó a kapcsolat, szinte minden téren együttműködünk. Mindketten elköteleztük magunkat, hogy a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel megpróbáljuk elősegíteni az állami beruházás sikerességét. Azt lehet mondani, hogy mind az önkormányzatokat illetően, mind pedig a civilszervezetek, helyi vállalkozások, és a lakosság között nagyszerű a kapcsolat.  Tényleg kezd a két településrész – Észak- és Dél-Komárom – egy városként lélegezni.

Cseh Teréz