Fő értékük a természeti, épített és szellemi környezet
Veszprémben legyen mindenkinek állása

2012-ben Porga Gyula vehette át az 1997 óta évente adományozott „Év polgármestere” díjat Tihanyban. Veszprém Megyei Jogú Város első emberét arról kérdeztük, hogy milyen munka áll a kitüntetés hátterében, mit tesz az önkormányzat azért, hogy az itt élők jól érezzék magukat a történelmi településen.

- Nagyon fontosnak tartom – köszönte meg a gratulációt Porga Gyula -, hogy az elmúlt két évben közel tízmilliárd forintnyi uniós forrást sikerült a városba hozni, amelyeket gazdasági, turisztikai vagy kényelmi célú beruházásokra költhettünk. Emellett a Veszprémben működő gazdasági társaságok is 15 milliárdos uniós forráshoz jutottak, ezáltal jobbak lettek a munkafeltételek, és új munkahelyek teremtődtek. Legfontosabb városképi és turisztikai fejlesztésünknek a Séd völgyének rehabilitációját tartom, ahol nem nagy attrakciókat csináltunk, hanem egy gyönyörű természeti környezetet újítottunk meg. Műemléképületeket hoztunk rendbe, játszótereket létesítettünk, kitisztítottuk a Séd patak medrét, és épült egy kerékpárút is. A helyiek és a turisták nagy örömmel vették birtokba, és használják ezt a teret. Tavaly 50%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma a városban, és örömteli, hogy ezzel párhuzamosan a szállásadók is sikeresen pályáztak férőhelybővítési ügyekben. Azért, hogy legyen is vendégük, kiemelten kezeljük a három-négy napos kulturális fesztiválokat, ekkor az ide látogatók helyben maradnak, és igénybe veszik a szállásadók, vendéglátósok és a többi vállalkozó szolgáltatásait.

- Nagy változáson megy át szemünk láttára Veszprém centruma is.
- Sikert várok a belváros rehabilitációjától is, amely jelenleg zajlik, és reményeim szerint ősszel átadhatjuk. Megújulnak a közterületek is, de ez alapvetően egy funkcióbővítő beruházás. Veszprémben a belvárosból a bevásárló centrumok kitelepültek a város peremére, így a központ ilyen szempontból egy kicsit kiürült. Fontos lenne, hogy a beruházás kapcsán a kereskedők újra visszajöjjenek. Szép közösségi tereket kívánunk létrehozni, itt is lesz egy új játszótér, és ami nagyon fontos, ehhez a beruházáshoz 28 helyi vállalkozást sikerült partnernek megnyerni. A projekt része a Kossuth utca és az üzlethelyiségek teljes felújítása, két parkoló bővítése, illetve a Hangvilla elnevezésű új, modern kulturális központ kialakítása.

- Milyen tervekkel vágtak neki a ciklus második felének?
- Zajlik egy intenzív közlekedésmegújítási programunk, amelynek végrehajtása folyamatos. Már elkészült a Völgy-híd és a körforgalmi csomópont, de folytatjuk az utak fejlesztését, felújítását is. Két kerékpárút beruházás is zajlik, nemcsak a városon belül, de a kivezető részeken is. Nemesvámos irányába hamarosan elkészül, illetve a Bánd és Márkó felé tartó bicikliút építése is hamarosan elkezdődik. Most adtuk be a szociális város rehabilitációs pályázatunkat, amely a lakótelepeken élők komfortérzetét növeli. 1,2 milliárdból közterületek újulhatnak meg, az egyik nagyon rossz állapotban lévő óvodát is újjáépítjük, illetve négy lakótömb energetikai korszerűsítése – fűtésrekonstrukciója és szigetelése - is megvalósulhat. Célunk még a Városi Művelődési Központ és a Bábszínház elhelyezése méltó környezetben és épületben.

- Hogy érintette az állami adósságkonszolidáció a várost?
- Veszprém nem volt a nagy adósok között, sőt tavaly egymilliárd forinttal sikerült csökkenteni a tartozásainkat, amelyek hétmilliárd forintra zsugorodtak. Ebből 70%-ot, azaz ötmilliárd forintot vállalt át az állam. Így jelenlegi költségvetésünknek mintegy 25%-át tervezzük fejlesztések végrehajtására.

- Fontos szerepet játszik Veszprém életében a Pannon Egyetem. Milyen az intézmény kapcsolata a várossal?
- Az egyetemmel együttműködési megállapodást kötöttünk, kéthavonta van Egyetemváros Tanácsülés, ahol megvitatjuk aktuális ügyeinket. Számos folyamatot sikerült közösen elindítani, melynek gyümölcsét majd a későbbiekben fogja élvezni a város. Persze kézzelfogható eredmény is született már. Online panaszkezelő rendszert hoztunk létre egy hármas együttműködés segítségével (város, egyetem, IBM). Ennek lényege, hogyha bárki a városban lát valami visszásságot, akkor az információt akár mobiltelefonon, akár az internet segítségével el tudja juttatni közvetlenül az ügyintézőhöz, aki aztán a bejelentőnek jelzi, hogy miként sikerült megoldani az ügyet. A rendszer teszt-üzemmódja már zajlik, és hamarosan élesben is igénybe vehetik a veszprémiek.

- A város nagy munkáltatói miként viszonyulnak az egyetemhez?
- A Veszprémben működő nagy foglalkoztató társaságok, például a Valeo, a Continental és társaik az elmúlt években komoly fejlesztéseket, beruházásokat hajtottak végre. Ha megnézzük ezeknek az irányát, láthatjuk, hogy nemcsak a kapacitásbővítés jelenik meg, hanem a kutatás és fejlesztés is. A kutatóközpontokban hamarosan több mint ötszáz mérnöknek fognak tudni munkahelyet biztosítani, akik az egyetemről kerülnek ki. Például a Continentalnál már ma is több mint kétszáz Pannon Egyetemen végzett mérnök dolgozik. Ez egy olyan potenciálja a városnak, amelyre hosszú távú stratégiát lehet építeni. Egy jó hírű egyetem vonzóvá teheti a települést további, betelepülésen gondolkodó cégeknek, vállalkozásoknak, hiszen helyben megkapják a munkaerőt, a gyártás és a kutatásfejlesztés területén is. Ennek folyománya, hogy Veszprémben a munkanélküliségi ráta hagyományosan alacsonyabb az országosnál, 5% körül mozog. Sokan ingáznak a környező nagyvárosokba, illetve a balatoni szezonális munkavállalók torzítják ezt a képet. Persze azt akarjuk elérni, hogy Veszprémben mindenkinek legyen állása, aki szeretne dolgozni!

-érk