szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Dorog értékeit gazdagítják

Önmagáért beszélő életutak – Rauscher díjasok
Dorog értékeit gazdagítják

Dorog városában évente átadásra kerül egy-egy Rauscher György díj. A kitüntetést azok kaphatják meg, akik nagy jelentőségű tevékenységükkel Dorog legszélesebb értelemben vett értékeit gazdagították, a város megbecsülésének, elismertségének növelését szolgálták. Az alábbiakban kiderül, mivel is érdemelték ki az elismerést. 2012-ben Kolozsvári Barnabásné és Farkas Rose-Marie zenetanár megosztva vehette át a díjat, míg 2013-ban Dr. Kovács József népi fafaragó iparművész.

Kolozsvári Barnabásné

Út a Pachelbel kamarazenekarig
– Édesanyám szeretett volna óvónő lenni, zenét tanulni, neki sajnos nem volt rá módja, én azonban tanulhattam. Zongorista szerettem volna lenni, de túl sok volt a jelentkező. Ránéztek a kezemre, és közölték: hegedülni fogsz. 12–13 évesen tudtam, tanítani akarok. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán végeztem 1997-ben. A főiskola alatt végig az Esztergomi Zeneiskolában tanítottam képesítés nélküli hegedűtanárként. Férjhez mentem, és miután az egész család dorogi, örömmel éltem a lehetőséggel, hogy átkerüljek a Dorogi Zeneiskolába. 1992 óta tanítok itt.
– A Pachelbel Kamarazenekar hét éve működik. Saját növendékeimmel kezdtem, majd összefogtunk a nyergesiekkel. A Pachelbel kánont játszottuk a legelső koncertünkön, így a gyerekek erre szavaztak a névválasztáskor. Fél év után találtunk egymásra a kamarakórussal, melyet kolléganőm, Farkas Rose-Marie hívott életre. A kórus és a zenekar azóta évente táborozik. Így készülünk fel a következő tanévre. Péliföldszentkereszt, Szántódon, Leányfalu – mindig élménnyel telve tértünk haza.

Meghatározó élmények
– Két éve Erdélyben turnézhattunk. Nyolc helyen adtunk koncertet, többek között a tordai sóbányában, de eljutottunk Böjte Csaba árvaházaiba is. Volt, hogy egy nap három koncertet adtunk, de azt a szeretetet, tiszteletet, amit ott kaptunk az alatt a néhány nap alatt, nehéz lenne viszonoznunk. Ugyan így a bánki Amatőr Zenekarok Fesztiválja kimondhatatlan élményt hozott a számunkra. Ifjúsági zenekarként megálltuk a helyünket a felnőtt csapatok között. Az előadásunk után a többi csapattól olyan tapsot, ovációt, elismerést kaptunk, amit soha sem fogunk elfelejteni, és a gyerekeknek egy életre meghatározó élmény lesz. Gyöngyösre a Vonós Zenekarok Országos versenyére is bejutottunk. Helyezést ugyan nem értünk el, de az, hogy az országban az első tíz vonószenekarba bejutottunk, így is szép eredménynek számít.
– A „Kézfogás” régiós vonószenei koncertet két éve hívtuk életre. Esztergomi és nyergesi kolléganőkkel gondoltuk úgy, hogy közösen felkészülünk egy koncertre. Tíz hegedűsnél mégis csak jobb a negyven! Végül Párkány is csatlakozott hozzánk, ezzel határon átnyúlóvá téve ezt a kapcsolatot. A zenekar végül hatvan-hetven főre duzzadt. Mondhatjuk, 4 város 4 zenekara. Úgy döntöttünk, hogy táncokat fogunk játszani. A siker fergeteges volt. Az idén filmzenékkel készültünk és már mind a négy városban volt koncertünk. Mindenki várja a folytatást.

Farkas Rose-Marie

Kristálytiszta patak hangja
– Az óvodában választott ki egy tehetségkutató csapat, és azt javasolták, hogy zeneiskolába járjak. Kolozsváron – itt éltünk – ez egy tizenkét éves iskola, ahol tanulmányaim végén zongoristaként érettségizhettem. A szolfézs tanárnőm fogalmazott úgy egy alkalommal, hogy a hangom olyan, mint egy kristály tiszta patak. Engem azonban nem érdekelt az éneklés, zongorista akartam lenni. Az érettségi után aztán szembesültem azzal, hogy arra a szakra, amire vágytam, mindössze egyetlen embert vettek fel. Ekkor fordultam az éneklés felé. Gyakorlatilag tizennyolc évesen tanultam meg énekelni, Trenka Évától a Kolozsvári Állami Magyar Opera Érdemes Művészétől.
– Az éneklés nem olyan, mint egy hangszer, ez egy életre szóló szerelem, olyan, mint egy fertőzés, amitől nem lehet megszabadulni. Nagyon nagy örömet okoz, ami nem mérhető össze azzal, amit egy hangszer tud nyújtani. Magam lettem a hangszerem. A test maga rezonálés ez valahogy eufórikus állapotba röpíti az embert.
– Erdélyben az ottani zeneakadémián kezdtem a tanulmányaimat, és – mivel a forradalom után áttelepültünk – Győrben fejeztem be, ahol énektanári és kamaraművészi diplomát szereztem. 85-90-között a Kolozsvári Magyar Állami Opera énekese voltam, 90-től 96-ig a Magyar Állami Operaház szólistája, majd szabadúszóként énekeltem Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Németországban, Dél-Afrikában, Franciaországban. 98-tól kezdtem el tanítani itt a Dorogi Zeneiskolában. Sose gondoltam volna, hogy tanítani fogok. Ma ugyanolyan szenvedéllyel csinálom, mint ahogy énekelek.
– A Halleluja kamarakórus 2004-ben állt össze, első alkalommal, karácsonykor a Messiásból a Halleluja kórust énekeltük – ezért ezt a nevet választottuk. Azt gondoltam, a társas éneklés egészen más, mint a szóló előadás. Jót fog tenni az énekeseim önbizalmának, és a közösségi szellemnek. Kolléganőm, Kolozsváriné Marika ugyanezt tette, ugyanezt gondolta az övéivel. Végül jött az ötlet: álljunk össze. Egy zenekar és egy kórus azért más.

Opera bemutató
– Mindig valami újat, maradandót szeretnénk nyújtani. Elég magasra tettük a mércét, irattunk magunknak egy saját meseoperát, melyet június 30-án mutattunk be Tokodon. Kálvin Balázs, a Dorogi Zeneiskola egykori növendéke, aki éppen most volt végzős a Zeneakadémián, írt számunka egy operát. A szorgalmas és a rest lány című mesét választottuk – főleg azért, mert ebben mindenki szerephez juthatott –, melyhez a szöveget Cselenyák Imre író készítette a számunkra. Pályáztunk, és nyertünk. A harminckét fős előadásra most is a péliföldszentkereszti táborban készültünk fel, és a díszleteket, és a jelmezeket is magunk készítettük. Ez egy igazi csapatmunka volt, igazi kihívás mind a kórusnak, mind pedig a zenekarnak. A kimondottan gyerekeknek szóló előadást szeretnénk, ha a környék összes apró lakója láthatná.

A Rauscher-díj
– Teljes meglepetés volt, semmit sem tudtunk róla. Megható, különösen tudva, hogy ez egy polgári kezdeményezés. Ez a díj egy olyan megnyilvánulás a Dorogon élők részéről, amely mindannyiunkat váratlanul ért, a szeretetet, a tiszteletet tükrözi. Jó érzés, ha észreveszik az embert, főleg, hogy mi csupán tettük a dolgunkat.


Dr. Kovács József fafaragó népi iparművész

Az alkotási vágy mindig is bennem volt
– Zalai születésű vagyok, a fa szeretetét onnan hoztam magammal. A tárgykészítéshez való affinitásomat pedig minden bizonnyal az apámtól örököltem, aki egyfajta ezermester volt. A háború alatt az Alföldre kerültem, cselédként mezőgazdasági munkát végeztem. 1947-ben tértem haza és a Tokodi Üveggyárba kerültem, üvegfúvó lettem, hasznát vettem a kézügyességemnek. 49-ben innen vonultam be katonának, a légierőnél szolgáltam, vezető beosztásban hét esztendeig. Mikor leszereltem Hetényegyházán, majd Kesztölcön tanácselnök lettem. Közben folyamatosan tanultam, vizsgát tettem üzemgazdaságtanból, így kiemeltek, és a kesztölci téesz élére kerültem. Ismét kapcsolatba kerültem a mezőgazdasággal, a munkát végző emberrel, megfigyelhettem ennek a világnak minden apró részletét. Amikor a téesz már lábra állt, hirtelen több jelölt is akadt annak vezetésére, engem finoman értesítettek, hogy mondjak le az elnöki posztról. Az államigazgatásban mindig megbecsült szakember voltam – ekkorra már befejeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát, így visszavártak. A jogtanácsosi szakvizsgát is szerettem volna letenni, de nem engedték – tudták, aki ezt megszerzi, otthagyja a tanácsot –, ezért én inkább leszámoltam. Az Ipari Minisztérium Vezetőképző Intézetéhez kerültem jogi előadónak.
– A rendszerváltás idején egy barátom meghívott Amerikába. Ott döbbentem rá, hogy aki negyvenéves korára nem éri el a maximumot abban, amit elé hozott az élet, az ott, abban az állapotban bebetonozódik, nem lesz képes tovább fejlődni. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az egész életemet a közfeladatoknak, az adminisztrációnak szenteltem, gyakorlatilag megerőszakolva magam, hiszen az alkotási vágy időnként fel-feltörve folyamatosan megmutatkozott. Rájöttem arra is, hogy akarva-akaratlan funkcionális olvasóvá sorvadtam, kizárólag azt olvastam, tanultam, ami a munkámhoz kellett. Az alkotáshoz pedig többre volt szükség. Éppen ezért, amikor nyugdíjba mentem, elhatároztam, hogy kizárólag a művészetnek fogok élni, és mindazt, amit az életben megtapasztaltam ott fogom kamatoztatni. Éreztem, hogy itt az ideje váltani. Ekkor már tizenhét kiállításon voltam túl, sikereket értem el.
– 1978-ban találkoztam először Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművésszel egy kiállításán, aki később megtekintette a munkáimat is. Akkoriban rendszeresen vadásztam, díszes trófeatalpakat készítettem, és mellesleg szenvedélyesen gyűjtöttem a népi motívumokat. Hamarosan a szakkörébe kerültem, és 1988-ban letettem a C-kategóriás minősítő vizsgát. Ezt követően már szakköröket is vezethettem.
– Szakmai fejlődésemben meghatározóak voltak Borsos Miklós domborművei. Bútorokat faragtam, és ezeket díszítettem aztán domborművekkel. Innen már csak egy kis lépés volt, hogy a körplasztika felé vegyem az irányt. A Borsos művekkel való találkozásom a népi szobrászat felé irányított, az alkalmazott szobrászat után elkezdtem körplasztikákat faragni.

Tisztelet és köszönet
– Dorogon tizenhat évig éltem, öt éven át voltam tanácselnök. A város sokat fejlődött az irányításom alatt, és a dorogiak ma is megbecsülnek, rendszeresen meghívnak a fontos eseményekre, rendezvényekre. Éveken át szakkört vezettem, fiatalokat tanítottam, szakmai szervezet vezetésében is szerepet vállaltam, és számos szakmai díjat vehettem át az évtizedek alatt. A város is több alkalommal megtisztelt az elismerésével. Amikor a Rauscher-díjat átvettem, köszönetet mondtam a közönségemnek, mert az én kiállításaim mindig nagyon látogatottak voltak, és köszönet illeti azokat is, akik a szakma képviseletében a pályámat mindvégig figyelemmel kísérték, segítették. Mindezen túlmenően apámnak is szerettem volna hálámat leróni Amikor 47-ben hazatértem az Alföldről, nehéz volt munkát találni. Apám bányász volt, és én is le akartam menni a bányába, de ő nem engedte. Azt mondta, fiam, neked más dolgod van az életben. Ez az atyai intelem az egész életemben elkísért. Meg akartam felelni ennek a képnek, mozgatóerőként hatott rám. Éppen ezért a 60. Bányásznap alkalmából tisztelegni szerettem volna apámnak azzal, hogy az erre az alkalomra készített bányászsorozatot – amelybe portréját is belefaragtam – fölajánlottam Dorog városának.

Cseh Teréz

2013.08.03. 21:47
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás