szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Gazdaságosabb üzemmenet

Nagykapacitású hőtároló épül a tatabányai fűtőerőműben
Gazdaságosabb üzemmenet

A 2010-es év nem csak új tulajdonosokat, de új elképzeléseket is hozott a Tatabányai Erőmű Kft. életében. A most induló beruházásról, és a további fejlesztési tervekről a társaság két ügyvezetőjével: Maszlavér Istvánnal és Kamarás Zoltánnal beszélgettünk.

- Mennyire megszokott, hogy egy erőmű városi tulajdonban van?
- Az olyan erőművek, amelyekben a villamosenergia-termelés mellett hőenergiát is előállítottak a korábbi években a Magyar Villamos Művekhez tartoztak, állami tulajdonban voltak. Ezek a termelt távhőt értékesítették a hőszolgáltatást végző – általában önkormányzati tulajdonú társaságnak. Manapság viszont már nem ritka, hogy a nagyobb települések tulajdonosként, vagy résztulajdonosként jelennek meg az ilyen jellegű vállalkozásokban is. A kisebb városokban – kisebb távhőrendszereknél - az a jellemző, hogy egy cégen belül működtetik a hőtermelést és a hőszolgáltatást. A nagyobbakban azonban rendszerint olyan erőművek működnek, amelyek fő funkciója a villamos energia előállítása, és az ezzel párhuzamosan termelt hőt hasznosítják a helyi távfűtésnél. Ilyen a miénk is, országos szinten a 6-8 legnagyobb teljesítményű kapcsolt erőmű között szerepelünk. A tatabányai önkormányzat 2010 elején a Magyar Villamos Művektől vásárolta meg a többségi tulajdont, 51%-ot, a fennmaradó 49% pedig az ELMIB Energetikai Zrt. birtokába került. A két tulajdonos képviseletét egy-egy ügyvezető látja el, a város részéről Maszlavér István, a szakmai befektető oldaláról pedig jómagam – kezdi a bemutatkozást Kamarás Zoltán.

- 1898, az alapítás éve - hihetetlenül messzinek tűnik. Milyen nagyobb változások voltak attól kezdve az erőmű életében?
- Hosszú idő telt el az indulás óta, de elődeink gondoskodtak arról, hogy az utókor mindig emlékezzen a kezdetekre: felvésték az alapítás évét a kéménybe, ami ma is jól látható - mesél a múltról Kamarás Zoltán. - Ez egy száz évnél is idősebb erőmű, melynek a feladata eredendően a villamos energia előállítása volt, távfűtés ugyanis akkoriban még nem létezett. Alapvetően a szénbánya kiszolgálására hozták létre. A távhőrendszer kiépítése csak az ’50-es években indult, és a ’60-as évek második felében vett lendületet, a panelházak megjelenésével.
- Közel száz esztendőn át – veszi át a szót Maszlavér István - szénnel fűtötték a kazánokat, aztán átálltak az olajfűtésre, 2004-től pedig az olajat és a gázt vegyesen használták. Ma gyakorlatilag 100%-ban gázzal fűtünk, az olaj tartalékként funkcionál. A gazdasági környezet tehát folyamatosan változott, és nem volt ez másképp az utóbbi években sem. Az itt folyó termelésre alapvetően két tényező gyakorol nagy hatást: a földgáz világpiaci ára, valamint a forint/dollár árfolyama. Az elmúlt időszakot vizsgálva, azt láthatjuk, hogy a gáz ára folyamatosan növekszik, és ezzel párhuzamosan a dollár is erősödik. Ráadásul a válság hatására a villamosenergia világpiaci ára zuhanni kezdett, mert Európa-szerte fölös kapacitások keletkeztek. A nagy – francia, német – atomerőművek nem állhatnak le, ezért nyomott áron kínálják portékájukat. A távvezeték-rendszernek köszönhetően a konkurens külföldi áram ma már nagy távolságokra is eljuthat, így a hazai termelők még alacsonyabb áron, gyakran veszteséggel kénytelenek értékesíteni az általuk előállított villamos energiát. Jól látható tehát, hogy a gazdasági környezet folyamatosan kikényszeríti a változást, ez pedig vagy a technológiában történik, vagy a tüzelőanyag terén.

- A most induló beruházás miben jelent majd előrelépést?
- A hamarosan megépülő hőtároló elsősorban az üzemmenetre lesz hatással – válaszol a kérdésemre Maszlavér István –, tüzelőanyag-váltást nem hoz magával. A szerepét és a fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha tisztában vagyunk a villamosenergia és a hőtermelés összefüggéseivel. Hőt és villamos energiát csak egy időben tudunk gazdaságosan előállítani. A problémát az jelenti, hogy jellemzően az igények ezekre nem egy időben jelentkeznek. Egészen más időpontokban szükséges az áram és a hő a háztartásoknak, a gyáraknak, üzemeknek, és merőben más elvárások vannak télen és nyáron. Hol az áramból, hol a hőből keletkezik így felesleg. Az áramot tárolni meglehetősen költséges, és beruházás-igényes, ezért a hőtárolás irányába indultunk a fejlesztéssel. Egy ilyen eszköz abban tud segíteni, hogy az elektromos áramot akkor termeljük meg, amikor azt a lehető legmagasabb áron tudjuk értékesíteni. Eközben a keletkezett hőt betároljuk ebbe az új egységbe, és amikor szükség van rá, kivehetjük onnan. Az elektromos energia értékesítésénél néhány óra eltérés is óriási árkülönbséget jelenthet. A hajnali órákban – amikor a hőre már nagy mennyiségben van szükség, de villamosenergiára még nem - alig kapunk valamit az előállított áramért, sőt extrém esetben – például egy karácsonyi időszakban, amikor minden leáll, nincs szükség sok villamos energiára – még mi fizetünk azért, hogy egyáltalán átvegyék tőlünk azt. Ezzel ellentétben ugyanez a termék néhány órával később már sokszorosát éri. Ezért van nagy szerepe az üzemmenetben ennek a berendezésnek. Reményeink szerint jelentős hatással lesz tehát ez az új eszköz az árbevételünkre, különösen akkor, ha a villamosenergia ára a válság lecsengése után ismét emelkedni kezd majd.Ez azt jelenti, hogy ha pénteken feltöltjük, szerencsés esetben a tárolt hőmennyiség elegendő hétfő hajnalig. Így ráérünk akkor újraindítani a termelést, azaz akár egy hosszú hétvégén is minden gond nélkül ki tudjuk szolgálni a város meleg víz igényeit.

- Milyen munkálatokat kell elvégezni a projekt érdekében, és mikorra várható az átadás?
- Az ország eddigi legnagyobb kapacitású hőtárolóját készülünk megépíteni – kezdi a munkák ismertetését Kamarás Zoltán. - A hőtárolóhoz a beruházás során egy meglévő 10 000 köbméteres olajtartályunkat fogjuk átalakítani. Két ilyenünk van, az egyik feleslegessé vált, mert ma már az olajfűtés kizárólag tartalékként szolgál. Hasonló, kisebb méretű berendezések már üzemelnek hazánkban, de ekkora kapacitással ez lesz az első. Egy tatabányai vállalkozás birtokolja a technológiát, és ők is fogják kivitelezni a feladatnak ezt a részét.Sor kerül csővezetékek lefektetésére, csőtartók szerelésére, szivattyú és hőcserélő telepítésére – ezzel leválasztva a berendezést a távhőrendszerről -, villamos bekötések történnek, valamint egy irányítástechnikai installáció is kialakításra kerül, és természetesen biztosítanunk kell az ehhez szükséges épületeket is. A kivitelezési feladatokat közbeszerzési eljárás során az MVM Ovit Zrt. és az Energo-Merkur Kft. konzorciuma nyerte el. Az összköltség közel 650 millió forint, melyhez uniós forrásból 250 millió forint támogatást is elnyert a társaság. A szerződést szeptember 13-ánírtuk alá, így elindult a tervezés, a beszerzés, az előkészítés, sőt a konkrét munkálatok is megkezdődtek. Két ütemben fogjuk lebonyolítani a projektet: az első részében az erőmű gázmotorjait kötjük össze a hőtárolóval – ezzel tavaszra, a fűtési szezon végére fogunk végezni. Ennek eredményeként a nyári időszakban a gázmotorokkal  és az új hőtárolóval tudjuk már biztosítani az ellátást, a nagyteljesítményű egységeinkkel pedig leállhatunk. A második ütemben folyamatos üzem mellett kerülhet sor a gőzkazán és a gőzturbina által előállított hő betöltési lehetőségének a bekötésére a hőtárolóba. A munkálatokat – az uniós pályázati támogatási szerződés értelmében - 2014 novemberére kell befejeznünk, de a kivitelezővel egyeztetve úgy tervezzük, hogy már augusztusban, de legkésőbb a fűtési szezon kezdetére elkészülünk vele. Így bőven marad idő a pályázati pénzek elszámolására is.

- A gáz ára egyre magasabb. Aktuális lehet egy tüzelőanyag-váltás is?
- Ez a nagyobb fejlesztési álmunk – mondja Kamarás Zoltán. - Már a 2010-es tulajdonosváltáskor láttuk, hogy hosszabb távon, gáz alapon nehéz lesz talpon maradni. A lakosság teherbíró-képessége nem viseli el a további árnövekedést, ezért mielőbb találnunk kell megoldást a termelés gazdaságosabbá tételére. Rengeteg megtérülési számítást végeztünk, végül arra jutottunk, hogy egy 6 milliárdos beruházással lerakhatjuk a faapríték-tüzelés alapjait. Előbb-utóbb amúgy is aktuálissá válik a berendezések cseréje - 15-20 év egy erőmű életében már hosszú távnak tekinthető -, ezért úgy döntöttünk, a meglévő négy gázkazánból kettőt átalakítunk faapríték-tüzelésűre. Ezek mellé építünk még egy kisebb forróvíz-kazánt faapríték-tüzeléssel, amely nyáron egyedül is képes lesz ellátni az igényeket. Erre azért van szükség, mert a meleg hónapokban a nagyobb kazánok teljesítményét nem lehet olyan mértékben csökkenteni, hogy az megfeleljen az aktuális elvárásoknak. A téli hónapokban ez a rendszer, a két nagy faapríték-tüzelésű kazánnal, a kisebb forróvíz-kazánnal és a hőtárolóval a város a fűtéskorszerűsítési program miatt tendenciálisan csökkenő melegvíz- és távhőigényének 98%-át képes lesz ellátni. Extrém, elhúzódó hideg esetén pedig bevethető lesz a továbbiakban tartalékként üzemelő két gázkazán.


- Sokakban felmerül a kérdés, vajon rendelkezésre áll-e hosszú távon is elegendő faapríték, illetve nem várható-e emiatt erdőirtás?
- A tüzelőanyagot a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a számunkra. Átgondolt, felelős gazdálkodás mellett, folyamatosan képesek a nekünk szükséges mennyiség leszállítására. Az erdők karbantartása fontos állami feladat, és ennek melléktermékeként keletkezik az a faapríték, amit mi felhasználunk a kazánjainkban. Így tehát a két folyamat tökéletesen összeilleszthető, mindvégig harmóniában a természettel – nyugtatja meg a kétkedőket Maszlavér István.

- Mi mindent kell megvalósítani az átálláshoz, és mikorra várható a kezdés, illetve a befejezés?
-  Ez egy 6 milliárdos projekt, amelynek során a kazánokon kívül épül egy fedett és egy nyitott fogadó- és tárolórendszer, és egy feladó rendszer – mutatja be a fejlesztés elemeit Kamarás Zoltán. - Egy GOP-os pályázattal erre a célra nyertünk több mint 500 millió forintot, és emellett beadtunk egy KEOP-os pályázatot is, ahonnan 1 milliárd forintnyi támogatást várunk. A döntés még folyamatban van. Mi mindenesetre startra készen állunk: ha a bírálat pozitív, a támogatási szerződés megkötéséig akár már a közbeszerzési eljárást is le tudjuk bonyolítani, sőt optimális esetben idén még a fővállalkozói szerződést is alá tudjuk írni. Így a jövő év már a tervezéssel indulhat, majd az előkészítés után belevághatunk a konkrét kivitelezésbe. Jövő őszre tervezzük az egyik kazán és a beszállító rendszer üzembe helyezését, sőt ekkorra a kis kazán is elkészülhet, a másik nagy pedig a fűtési szezon végére kell, hogy rendelkezésre álljon, mert 2015 derekán az uniós projektet zárni kell.
- A gázról a faaprítékra való átállás nagyon jelentős megtakarítást jelent majd. A beruházás várhatóan 6-7 év alatt megtérül, ezt követően – remélhetőleg - nem lesz szükség állami támogatásra, ami jelenleg az ár megfizethető szinten tartását szolgálja – zárja a beszélgetést Maszlavér István.

Cseh Teréz

2013.11.14. 11:32
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás