szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


dr. Csath Magdolna: Honnan, hová?

„Nincs szegény, csak rosszul vezetett ország”
dr. Csath Magdolna: Honnan, hová?

Az ünnepi könyvhéten sokadmagammal álltam sorban, kezemben Dr. Csath Magdolna, közgazdász új könyvével, dedikálására várva. A téma – bár kifejezetten szakmai jellegű, mégis - rendkívül izgalmas, hiszen a neves közgazdász azt kutatja, mitől versenyképes egy ország, mi kell ahhoz, hogy sikeres nemzetté válhassunk? A kérdésre adott válaszon túl a könyv szerzőjének életútjára, sokéves szakmai tapasztalatára is kíváncsiak voltunk.

– A gyermekek ritkán álmodnak arról, ha felnőnek, neves közgazdászok lesznek. Mindig is erre a pályára készült?
– Eredendően matematikus szerettem volna lenni, mindig jó voltam ebből a tárgyból. Szüleim mindent megtettek, hogy legalább én tovább tanulhassak, ha már nekik ez nem adatott. Nem voltunk jó anyagi helyzetben, így csakis egy ösztöndíj jöhetett szóba. A szüleim munkahelye a Láng Gépgyár volt, mely ösztöndíjat ígért, műszaki pálya választása esetén, matematikusra nem volt szükségük. Aztán felvetették, hogy esetleg közgazdász is kellene nekik. Ez adta a gondolatot: jelentkeztem a Közgazdasági Egyetem ipar szakára. Néhány nemszeretem tárgytól eltekintve – politikai gazdaságtan, filozófia – nagyon korrekt szakmai oktatást kaptunk, főleg pénzügyi, számviteli területen. Végig kitűnő voltam, a népköztársasági ösztöndíjat is megpályáztam, de mivel nem voltam aktív a KISZ-ben, arra nem ajánlottak. Rektori engedéllyel a tervezés-matematika szakra is mindvégig bejárhattam, sőt a matematika tanszéken Meszéna György tanár úr kis „elit” csoportjába is bejutottam, ahová olyan diákok járhattak, akikkel ő külön foglalkozott, plusz feladatokat adott nekik.

- Mi várt egy friss diplomás közgazdászra egy szocialista nagyvállalatnál?
- A Láng Gépgyárban hamar kiderült, hogy semmi szükségük valódi közgazdászra. A főosztályvezető mellé beosztott fiatal közgazdászként az volt a feladatom, hogy szakmai indoklást adjak a főosztályvezető által kigondolt prémium feladatokhoz. Ez nem igazán lelkesített. Az egyetemi kapcsolataimnak köszönhetően végül átkerültem egy informatikai céghez, ahol matematikai modellezéssel foglalkozhattam. Később is – sok helyen megfordultam – olyan területeken dolgoztam, ahol a matematika alkalmazása fontos volt. A legizgalmasabb feladatot az Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet jelentette. Ekkor már a ’70-es években jártunk, a politikai légkör oldódott, itt-ott némi közgazdasági munkát is lehetett végezni. Mi a vállalatoknál próbáltunk meg matematikai módszerekkel reálisabb terveket készíteni. Óriási lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába, jártam az országot, 20-25 nagyvállalattal tartottam rendszeresen a kapcsolatot, és ez idő alatt hatalmas tapasztalatot szereztem. Közben a tanulmányaimat is folytattam: beiratkoztam az ELTE-re alkalmazott matematikára, két évet estin elvégeztem, de végül nem fejeztem be. Később a Magyar Televízió által indított „Fiatalok Közgazdasági Vetélkedőjé”-t, megnyertem, és erre ma is nagyon büszke vagyok.

- Sokszor változtattam munkahelyet. A szocializmus idején nehéz volt annak az embernek, aki csak a szakmával akart foglalkozni. Akkoriban gyakran megesett, hogy a párttitkár afelől érdeklődött, hogy a többi kolléga miről, mit mondott. Aki aztán az ilyen kérdésekre nem adott választ, arra egy idő után olyan nyomás nehezedett, hogy kénytelen volt váltani.

- A tanári pálya hogyan került képbe?
- A Számítástechnikai Oktatóközpontnál alakult ki először élő kapcsolatom az oktatással. Az induláskor azonban még nem gondoltam, hogy valaha is tanítani fogok. Ebben az intézményben alapvetően hardver, szoftver és rendszerszervezést tanítottak, engem egy új, operáció-kutatási tanszék létrehozására hívott oda az igazgató, Faragó Sándor. Ezt nagy örömmel vállaltam, és ennek eredményeként tanítottuk a matematikai módszerek alkalmazását a gazdaságban. Mi adtunk ki először operáció-kutatással foglalkozó könyvet Magyarországon. Kaptunk egy ENSZ ösztöndíjat is, aminek köszönhetően az itt dolgozó hardveresek, szoftveresek, rendszerszervezők kimehettek külföldre – főleg Németországba - tanulni, tapasztalatokat szerezni. A mi területünkön egyénileg kellett pályázni. Én sikerrel jártam: a British Councilon keresztül Angliába kaptam egy féléves tanulmányi ösztöndíjat. A National Coal Boardba kerültem, ami a Nemzeti Szénügyi Minisztérium volt. Kiderült, arról tanulhatok, hogyan programozzák matematikai módszerekkel a szenet szállító szalagokat a bányákban. Abszolút nem érdekelt. Elkezdtem körülnézni Londonban, elmentem a követségre és felvetődött, hogy járjak inkább a London Business Schoolba. így jutottam be az MBA-ra (Master in Business Administration), Magyarországon ez az oktatás akkor egyáltalán nem létezett. Kérvényeztem, és kaptam plusz félévet, így a kétéves program felét elvégezhettem. Mindez arról szólt, hogyan lehet a vállalkozásokat sikeresen irányítani. Ez a téma nagyon tetszett nekem. Amikor hazajöttem, elhatároztam, hogy ezzel a tudással kezdek valamit.

- Ott hagytam a SZÁMALK-ot, és átmentem az Országos Vezetőképző Központba, ahol oktatási igazgatóként dolgozhattam egész fiatalon. Ekkor egy hatalmas fordulat következett az életemben, amit a mai napig nem igazán tudok megítélni, hogy pozitív, vagy negatív volt-e, mert attól függ, hogy honnan nézzük. Itt is egy kitűnő szakmai csapat jött össze, de természetesen az egész erőteljesen párt befolyás alatt állt. Abba, hogy mit tanítunk, kik tanítanak, erőteljesen beleszólt a párt. Vállalati szakembereket képeztünk, időnként párt által delegált előadókkal. Azzal az ötlettel álltam elő, hogy csináljunk egy MBA-képzést az iskolában. Meggyőződésem volt, hogy a nagyvállalataink alapvetően jól működhetnének, ha profi módon vezetnék azokat. Akkor még nem volt elterjedt gyakorlat a cégeknél a stratégia-alkotás vagy a marketing. A vezetőválasztás legfontosabb feltétele pedig a politikai megbízhatóság volt! Úgy gondoltam, ugyanazokat a tantárgyakat taníthatnánk, amiket a London Business School. Amiket pedig mi magunk, magyarok, nem tudunk oktatni, arra hívjunk meg külföldi előadókat. Mindent alaposan átgondoltam, épp csak arra nem számítottam, hogy az akkori rendszer erre még nem volt felkészülve. Politikai ügy lett belőle. Rendszerellenesnek nyilvánítottak, azért, mert be akartam  hozni a „tőkés gondolatokat”. Elbocsátottak. Utána egy évig nem tudtam elhelyezkedni, a párt utánam nyúlt. A mai napig hálásan gondolok viszont a Magyar Tudományos Akadémiára, ahol elfogadták pályázatomat, és – ösztöndíjasként – belekezdhettem az akadémiai doktori kutatómunkába. Állásom viszont továbbra sem volt. Ebből aztán egy év után elegem lett, s úgy döntöttem, hogy ha nem kell idehaza a szakmai tudásom, akkor keresek külföldön megoldást.

- A szocializmusból a kapitalizmusba! Miért épp az USÁ-t választotta?
- Azokban az években már meglehetősen sokat publikáltam, konferenciákon vettem részt, sok kollégát ismertem a világ nyugati oldalán, többek között az USA-ban. Az egyik ott élő barátom segített állást keresnem, szétküldte mindenfelé az önéletrajzomat. Több helyről kaptam meghívást, interjúkra mentem, végül két ajánlat is érkezett, az egyiket el is fogadtam. Virginia Államban egy hatalmas állami egyetemre (Virginia Polytechnic Institute and State University) kerültem. Igaz, még fél évet várnom kellett rá, mert a belügyminisztérium nem engedett ki. Aztán végül mehettem, de a családom nélkül, rájuk egy újabb fél évet kellett várnom, és természetesen a jövedelmem 20%-át valutában haza kellett utalnom.

- Öt évre ott ragadtam az USÁ-ban. Nyertem egy elég komoly országos díjat, amit egyetemeknek hirdetnek meg azzal, hogy valami egészen új dolgot indítsanak be. Az volt a javaslatom, hogy foglalkozzunk az Európai Unióval, mert az USÁ-ban senki sem tudott erről semmit. Ekkor ’86-ot írtunk, már elindult az európai integráció, ami aztán ’92-től gyorsult fel igazából. Egy másik egyetemen, az Old Dominionon is tanítottam. Oda úgy kerültem, hogy az egyetemmel együtt megpályáztunk egy doktori programot, ami arról szólt, hogy mit fog jelenteni az Egyesült Államoknak az, ha létrejön az Európai Unió. Jelentős amerikai állami támogatással egy egyéves kutató-oktató munkára nyertünk támogatást. Minden remekül ment, mégis öt év után úgy éreztem, hogy szeretnék már visszajönni Európába.

- Eközben Magyarországon lezajlott a rendszerváltás. Ebből tulajdonképpen kimaradtam. Ezért mondtam korábban, hogy nem tudom, a fordulat az életemben, hogy állás nélkül maradtam, és kimentem az USÁ-ba, pozitívként vagy negatívként értelmezendő-e? Rendszeresen hazajártam, próbáltam megérteni, mi zajlik itthon. A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor írtam egy levelet Antal miniszterelnök úrnak azzal, hogy nagyon örülök a rendszerváltásnak, és szeretném felajánlani a tudásomat, külföldi tapasztalataimat. A válasz megdöbbentett: az állt benne, hogy Magyarország nagyon büszke rám, az elért eredményeimre, és további jó munkát kívánnak az Egyesült Államokban. Persze hamar rájöttem, hogy azok, akik vastagon benne voltak az MBA program miatti kirúgásomban, meg gúnyosan azt mondták, hogy nem kellett volna szembe mennem a rendszerrel, java részt ott ülnek az új kormány vezető beosztásaiban, meg az MDF-ben.

- A párom és a lányom ellenkezése ellenére elhoztam a családom az USÁ-ból. Belülről is látni, tanulmányozni akartam az Uniót. Megpályáztam Nagy-Britanniában állásokat, ismét kaptam két ajánlatot. A skóciai mellett döntöttem. Bár az ottani egyetemen elismertek - kaptam egy tanszéket, és látszólag minden rendben volt -,
mégis rövid ideg maradtunk. Az az igazság, hogy a helyiek nem lelkesedtek az idegenekért. Míg az USÁ-ban európaiak voltunk, itt kelet-európainak számítottunk. A családom nem érezte jól magát ebben a közegben. Hazajöttünk.

- Tehát ismét hazai pályára lépett? Hol sikerült újra bekapcsolódnia az egyetemi oktatásba?
- Az Erdészeti és Faipari Egyetemen próbáltam egy színvonalas gazdászképzést létrehozni, nem nagy támogatással, ebből adódóan nem túl nagy sikerrel. Éppen ezért rövid időn belül ott is hagytam, és elmentem a Szent István Egyetemre. A korábbi állásomat a KÖZGÁZ-on természetesen automatikusan megszüntették azzal, hogy túl hosszú ideig voltan külföldön.

- A Szent István Egyetemről – bár félállásban a doktori képzések miatt mindvégig ott maradtam - elcsábítottak a Kodolányi János Főiskolára, hogy egy magas színvonalú közgazdász-képzést hozzak ott létre. Az ismerőseim egy része értetlenül állt a döntésem előtt: miért váltok egy finoman szólva is nem túl jó hírű intézményre? Én azonban mindig is szerettem a kihívásokat. Hat év alatt odáig jutottunk, hogy a vállalatok kifejezetten keresték a közgazdász hallgatóinkat. Azt hiszem talán túl jók is lehettünk, mert az iskola vezetése végül olyan helyzetet teremtett körülöttem és a tanszékünk körül, hogy értelmetlen lett volna tovább ott maradni. Több kollégám is velem együtt távozott. Én visszamentem teljes állásba a Szent István Egyetemre.

- Új könyvében arról ír, hogy lehet egy ország, egy nemzet sikeres. Kutatásai során milyen alapvető problémákra sikerült választ találnia?
- Régóta publikálok, menedzsment és gazdaságpolitikai könyveim vannak. A most megjelentben főleg a versenyképességgel foglalkozom. Az érdekel leginkább, hogy mitől sikeres egy ország. Arra próbálok rávilágítani, hogy a siker, az nem azonos a magas GDP-vel. A bruttó hazai termékmutató nem alkalmas arra, hogy mérje egy nemzet sikerességét. Az úgynevezett kemény, vagyis számszerű mutatók – nemzeti jövedelem, infláció, államháztartási hiány – helyett, a puha mutatók – korrupció, üzleti etika, cégek társadalmi felelősségvállalása, a környezet minőségének, a társadalom tudásszintjének alakulása jelzi egy nemzet boldogulását. Egy ország akkor fejlődik, ha a természeti környezete, az emberek egészsége nem romlik, a korrupció, a bürokrácia csökken, az élettartam és a tudásszint pedig növekszik. Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor teljesen mindegy, hogy milyen a GDP, az ország nem fejlődik, hiába van kimutatható gazdasági növekedés. Nekem ez az egyik szakterületem. A könyvemben az elmúlt 8-10 éves idősávot vizsgálom, a megfogható mutatók mellett a humán és a környezethez kapcsolódó jelzőszámokkal is foglalkozom. Sajnos azt tapasztalom, hogy a kemény mutatók tekintetében ugyan mostanában javulás van, de a puha mutatók folyamatosan romlanak. Az államháztartási hiány lement 3% alá, az infláció alacsony, a GDP-növekedés, ha lassan is, de megindult, viszont a humán mutatók nagyon rosszak. Hadd emeljek ki kettőt az utóbbiból: az egyik az agyelszívást, a másik a társadalmi kohéziót tükrözi.

- Az agyelszívás-mutató azt méri, hogy az értelmes, jól felkészült szakemberek találnak-e munkahelyet vagy kivándorlásra kényszerülnek. Sajnos az a helyzet, hogy kevés az igényes munkahely Magyarországon. A létrejövők, melyeket az állam most is jelentős anyagi támogatással bátorít, többségükben összeszerelő munkát kínálnak, ami azt jelenti, hogy hazai emberi tudás nem épül bele az ott készült termékekbe. Ilyen módon az itt megtermelt érték – a profit kivételével – alacsony. A magas profit, ami az alacsony bérekből adódik, ugyan része a nemzeti jövedelemnek, ám azt a nemzetközi vállalatok kiviszik az országból. Így tehát ennek a magyar fejlődésre semmiféle hatása nincs. Ezzel párhuzamosan az igényes, kreatív tudást igénylő munkahelyek száma folyamatosan csökken, többek között ezért mennek el a tehetséges fiatalok külföldre. Erre tehát nem az a jó válasz, hogy nem kell olyan képzéseket indítani, amilyenekre nincsen igény, azaz alkalmazkodjunk az összeszerelő üzemek igényeihez! Az oktatásnak stratégiai ágazattá kell fejlődnie, törekedni kell arra, hogy minél több nagy tudású ember legyen az országban, és erre a nagy tudásra kell ide vonzani a jól fizető cégeket.

- A másik probléma, a rossz társadalmi kohézió. Ez azt jelenti, hogy nincs a társadalomban együttműködés, gyenge a bizalom. Persze ennek látszatra ellentmondanak olyan események, mint a legutóbbi nagy árvíz, ahol komoly összefogást tapasztalhattunk, de a magyar társadalom értelmes célokért mindig is össze tudott fogni. Itt látszik éppen az, hogy az emberekben benne van a készség, hogy összefogjanak, éppen, hogy a környezetük akadályozza ezt meg a mindennapi életben: nem fizetik ki a kisvállalkozásokat a megrendelőik, lánctartozás van, óriási korrupció. Tulajdonképpen bizalomvesztés tapasztalható a társadalomban.

- Mind a két mutató tekintetében nagyon rosszul állunk tehát, és a nemzetközi elemzések szerint folyamatosan romlik a pozíciónk. A fő kérdés: mivel akarunk versenyezni a világban? Alapvető probléma a rendszerváltás óta, hogy a magyar politikusok – pártállástól függetlenül - úgy gondolják, Magyarországnak olcsónak kell lennie: olcsó magyar ember, olcsó magyar tudás, olcsó magyar természet kell. Valamennyi kormány azzal csábítja ide a tőkét, hogy Magyarországon alacsonyak a bérek. Úgy tesszük versenyképessé a cégeket, hogy jól felkészült, éhbérért dolgozó embereket kínálunk. Emellé, ráadásul mi adjuk a legnagyobb támogatást ezeknek az amúgy is olcsóságra törekvő cégeknek. Úgy vélem, ez a szemlélet az, ami a legnagyobb bajt okozza ebben az országban. Ez tőkét von ki a humán területről, az oktatásból, az egészségügyből és a kultúrából, holott a magyar ember kreatív, ötletgazdag, és hihetetlenül sikeresen tudna működni egy virágzó kisvállalkozói környezetben. A kisvállalkozások azonban nagyon minimális támogatást kapnak, így nem csoda, ha tömegesen mennek tönkre. Az olcsóssággal való versenyzés pedig hosszú távon leépíti a magyar gazdaságot és vele együtt a társadalmat. Elkopik az emberek tudása, és a fejlődés perifériájára szorulunk.

- A könyv tehát azzal foglalkozik, hogy mi az oka annak, hogy folyamatosan lefelé megyünk a fontos humán mutatók tekintetében. Mit kellene tenni, milyen lehetőségeink vannak? A válaszokat mindenki megtalálhatja a könyvemben, csupán el kell olvasni!

Cseh Teréz

2013.11.14. 11:38
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás