Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Sikeresek az uniós források lehívásában
Az uniós támogatások lehívásában a mikro- és középvállalkozások egyaránt 30 százalékos aránnyal szerepeltek, az önkormányzati szektor pedig 20 százalékot meghaladó aránnyal vett részt - mondta Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitká, Tatabányán, ahol a megyei kereskedelmi- és iparkamara és a Széchenyi Programiroda közös fórumon ismertette az elmúlt két év uniós támogatásainak felhasználását. Juhász József, a kamara elnöke köszöntőjében elmondta, a kamara mindennapi küldetése többek között, hogy növelje a vállalkozási kedvet és felhívta a jelenlévők figyelmét a kamara szolgáltatásaira.
Az államtitkár hozzátette, számos fejlesztés történt a közlekedés területén, mint Komáromnál az 1-es és a 13-as utat összekötő elkerülő szakasz, valamint a legrosszabb utak teljes felújítása több mint 40 kilométernyi hosszban, illetve kisfelületű javítások 12 megyei helyszínen.
A következő uniós időszakban a források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre jut. A közlekedés fejlesztésére 1200 milliárd forintot lehet felhasználni, ennek keretében várható a Biatorbágy-Tata szakasz teljes felújítása, illetve az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő út megvalósítását - ismertette a jövőről szólva Völner Pál.
Varga András, a Széchenyi Programiroda regionális igazgatója az elmúlt évek számait összesítve elmondta, a régió megyéiében 2007 és 2009 között 1.290 szerződött projekt volt, míg ez a szám 2010 és 2013 között 5.566-ra nőtt. A lehívott támogatási összeg Komárom-Esztergom megye tekintetében 117 milliárd forintot ért el, mely a korábbi időszak értékének ötszöröse. Az igazgató kiemelte Tatabányát, ahol a korábbi időszakban 94 projekt kapott közel 5 milliárd forintot, míg a jelenlegi ciklusban 232 projekt a korábbi összeg nyolcszorosához, közel 40 milliárd forintos támogatáshoz jutott hozzá.
Czunyiné dr. Bertalan Judit a támogatások lehívása intenzitásának növekedésében a kamarák és a Széchenyi Programirodák tevékenységét méltatta, akik minden segítséget megadtak a vállalkozásoknak a források megszerzéséhez. A kormánymegbízott kijelentette, az együttműködés eredménye már megjelent a megyei munkaerő-piaci térképén, az álláskeresők aránya nyolc százalék alatti, a megye stabilan több éve az első három között szerepel az egy főre eső befizetett jövedelemadó, a bérek vásárlóereje és az egy főre jutó GDP tekintetében.
Bencsik János, országgyűlési képviselő a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló előadásában kifejtette, hogy a magyar gazdaság megnyomorítását jelentené, ha teljes körűen eleget tennének az EU-s elvárásoknak. „Olyan mértékben kell az éghajlatváltozás megoldásához hozzájárulnunk, mint amilyen mértékben a problémát okozzuk” - fogalmazott. Rámutatott, vizsgálataik szerint a széndioxid-kibocsátás a mezőgazdaság és az ipar területén érdemben nem csökkenthető a versenyképesség romlása nélkül. Elmondta, a kibocsátás mérséklésének fő lehetőségei a közlekedésben, az energetikában és az épületek fűtéskorszerűsítésében keresendők.
A kamara titkára, Zoltai Dániel a kamara vállalkozókat segítő tevékenységét ismertette. Szólt a sok éve sikeres Könyvelők Klubjáról, illetve a közelmúltban tartott tanácsadásról az útdíj, az elektronikus építési napló, az online pénztárgép bevezetésével kapcsolatban.
Juhász József elnök a vállalkozók által igénybe vehető pályázatokról, az ipari tanulók foglalkoztatásának segítéséről tartott előadást.
Neuzer András, az esztergomi kerékpárgyár tulajdonosa azt a folyamatot ismertette, melynek segítségével 2009-től öt pályázaton a cég 700 millió forintos beruházáshoz 180 millió forintos támogatást nyert el, megvalósítva ezzel az ország legnagyobb, magyar tulajdonban lévő kerékpárgyárát és az ország első közcélú kerékpárkölcsönző rendszerét Esztergomban.
kemkik.hu |