A nemesvámosi mintaprojekt a Green Citynél
Zöld falu, zöld óvoda, öko iskola

Jó néhány kisváros egészen biztosan megirigyelné mindazt, ami Nemesvámos községnek megadatott: pár kilométerre lévő megyei jogú város, az ipari parkban neves világcégek, erős kisvállalkozások, jól működő helyi őstermelők, kistermelők, magas színvonalú öko iskola, zöldóvoda, több kész – a Green City mozgalom által akkreditált fejlesztési terv - sikeres pályázatok, sokféle civilszervet, erős helyi közösség, és van elképzelésük a jövőről is. Mindezekről Sövényházi Balázs, polgármester mesélt lapunknak nagy örömmel és lelkesedéssel.

– Mióta vezeti a települést és milyen tervekkel indult neki a vezetői feladatoknak?
– 2010-ben lettem polgármester, korábban képviselőként tevékenykedtem, a pénzügyi bizottság elnöke voltam. A választások idején pontokba szedtem mindazt, amit a település jövője szempontjából fontosnak tartottam, és büszke vagyok arra, hogy – még ha csak tervezési szinten is, de – az önkormányzat foglalkozott valamennyi megcélzott területtel.

– Kezdjük azzal, amit már sikerült megvalósítani ezek közül!
– Elsőként az egészséges közétkeztetést valósítottuk meg az óvodában és az iskolában. Egy új szolgáltatóval kötöttünk szerződést, és már a pályáztatásnál kikötés volt dietetikus bevonása a feladatokba. Kikötöttük továbbá, hogy az alapanyagok minimum 30%-át helyi termelőtől kell beszerezniük, szabályoztuk, szigorítottuk a sóhasználatot, csökkentettük a felhasználható cukor mennyiségét, elvártuk az adalékanyag-mentességet. Úgy tűnik jól választottunk, mert azóta is sikeres az együttműködésünk, szíves örömest felvásárolja, és felhasználja a helyiek termékeit.
– A vállalkozásokkal is partnerségre törekszünk. A nagyobbaknál azzal, hogy nem emeltük az építményadót. Az őstermelőinket, és a kistermelőinket, a kkv-szektort pedig azzal tudtuk segíteni, hogy 2014-től  a 2,5 millió forint adóalap alatti vállalkozásoknál adómentességet adtunk. Több területen is támogattuk emellett a helyi termékeket, egyrészt helyi piac rendeletet, házirendet alkottunk, a közétkeztetésen keresztül hatást gyakoroltunk a rövid élelmiszerlánc kialakulására, fórumokat szerveztünk, ahol arról tájékoztattuk az ittenieket, hogyan tudnak elindulni őstermelőként, kistermelőként. Azóta számos vállalkozás beindult: húskészítményekkel, tejtermékekkel, méhészeti finomságokkal, kistermelői cukrásztermékekkel látnak el minket. De azzal is a helyi vállalkozások imázsát erősítjük, hogy minden alkalommal ajándékcsomagjainkat kizárólag a helyi termelők portékáiból állítjuk össze. Híres a vámosi lencse, a méz, de bekerülnek a pakkba a nagyvállalatok jellemző termékei is: a Haribo gumimacijai, az MTD ollói, a Vitaflóra tápoldatai, a tökmagolaj, vagy épp az említett lencse. Ezen túlmenően arra is odafigyelünk, hogy a vendégeinket az állófogadásokon is kizárólag helyben készült finomságokkal kínáljuk: szikvíz, szörp, pékáru, sajt, húskészítmény, sütemény és pogácsa - csakis az itt készültekből kerülhet az asztalra.

– Költségvetési oldalról nézve milyenek a község gazdasági lehetőségei?
– Nagyon jó gazdálkodású települést vehettem át, az elődeim is arra fordították a bevételeinket, amire épp a legfontosabb volt, ezt csak folytatni kellett: ivóvíz csőcsere, utak fejlesztése. Az én elképzeléseim között az szerepelt, hogy ezeket a fejlesztési pénzeket, felhalmozási kiadásokat önerőként kellene felhasználnunk, és minél több pályázaton indulni, így szerezve további forrásokat a terveinkhez. Elsőként a Veszprém-Nemesvámos kerékpárút készült el, ehhez 303 millió forint uniós forrást nyertünk. Azóta már tervezzük ennek a folytatását is, a Nemesvámos-Nagyvázsony vonalon.
- Az utóbbi idők szélsőséges időjárását megtapasztalva újraterveztük a csapadékvíz-elvezetésünket is. Egy völgyben élünk, ezért ez a probléma fokozottan érint bennünket. A tervek két kiemelt szempont alapján készültek: az egyik a fenntarthatóság, a másik az időjárási anomáliák kezelhetősége volt. Ez utóbbi miatt 40%-kal felülterveztük a rendszert. A beruházás során a már kiépített helyeken a műszaki hibákat kijavítottuk, ott pedig, ahol még nem volt csapadékvíz-elvezetés, kiépítettük azt, és arról is gondoskodtunk, hogy az elvezetett víz a patakunkba már tisztítva érkezzen. Ehhez a projekthez is nyertünk pályázati pénzt, 151 millió forintot, 49 milliót pedig önerőként tettünk hozzá.

– Említette a fenntarthatóságot. Mennyire veszik ezt komolyan a terveik elkészítésekor?
– Ez alapvető szempont minden lépésünknél. Például úgynevezett sziget üzemmódú, ledes, napelemes közvilágítást valósítottunk meg, 28 oszlopot vásároltunk. Ezeket egy magyar vállalkozás fejlesztette, és a gyakorlat azt igazolja, hogy jó lépés volt, mert kiválóan működnek. A Green City mozgalomban is szerepet vállalunk. Megterveztettünk egy 2,5 hektáros parkot, és a terveink átmentek a Green City akkreditáción. Ez olyan dolgokat jelent, hogy meghagytunk mindent, ami az adott zöldterületen már megvolt – értékes növények, a területet átszelő patak -, ahol csak tehettük újrahasznosított anyagokat alkalmaztunk, illetve kizárólag a környékben megtalálható alapanyagokból – fa, kő – dolgoztunk, és arra is odafigyeltünk, hogy csakis a mikroklímának megfelelő növényzetet telepítsünk. Még a csapdékvíz-elvezetést is különleges módon oldottuk meg: olyan növényzetet és talajszerkezetet terveztünk, amely úgynevezett szikkasztó árkok segítségével képes a hirtelen lezúduló vizet megfogni, a talajba vezetni, vagyis itt tartani, hasznosítani. A lakóépületek irányába a zajvédelmet is domborzati kialakítással oldottuk meg, és persze a rengeteg zöld folyamatosan nagy mennyiségű oxigént, azaz friss levegőt biztosít majd az itt élőknek.
– A tervekből már van, amit sikerült is megvalósítanunk. Például a kemencés körpavilonunk elkészült, fából és kőből épült, és a kéménye újrafelhasznált kisméretű téglából van. Egy környékbeli vállalkozás, a Barabás Téglakő termékét használtuk fel a projekt során. Kihelyeztünk emellett 6 darab táblát is – ezeken a fenntarthatóság egy-egy alapelve látható: rajzos megoldással készültek, így a gyerekek is könnyedén megérthetik.
– Ezen túlmenően elültettünk már 150 fát is, ami – ha a cserjéket is számításba vesszük – csupán töredéke az ezres nagyságrendű tervezett növényzetnek. A Green City kezdeményezésünket az ALCOA is támogatta egy alapítványán keresztül. A 31.500 dolláros adományból készültek el az előbb említett táblák, egy kiadvány a projektről, oktatás az iskolában a fenntarthatóságról, és a faültetést is ebből tudtuk finanszírozni.
– Érdekesség, hogy a Green City mozgalomnak több nagy, neves ország is tagja, ám Svájc Magyarország után csatlakozott.

– Úgy látom, semmit sem bíznak a véletlenre, és már az egészen kicsiknél kezdik a fenntarthatóságra való nevelést. Mondana néhány jó példát, hogy milyen téren sikerült eredményeket elérniük?
– A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére beindítottunk egy konkrét helyi akciót: minden begyűjtött műanyag palackért egy forintot fizettünk a gyerekeknek, akik persze bevonták a programba szüleiket is. Péntekenként, a gyűjtőnapon zsákszámra hozták az összepréselt palackokat. A hosszú távú hatás sem maradt el, a szokást a gyerekek nem csak hazavitték, de meg is tartották, és a családok ma már önként elviszik ezeket a palackokat a kijelölt szelektív hulladékszigetekre. Egy hasonló megoldáson törjük épp a fejünket, a sörös dobozokat szeretnénk ezzel a módszerrel begyűjteni. Odafigyelünk tehát a hulladékhasznosításra, a költséghatékonyságra. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy már beadott KEOP pályázatunk is. Ennek keretében az iskola és az önkormányzat homlokzati és födémszigetelését szeretnénk megvalósítani, valamint biomassza tüzelésre áttérni, azaz a kazánokat faaprítékkal kívánjuk üzemeltetni. Természetesen itt is előtérben van a fenntarthatóság. Soha nem a legolcsóbbat keressük, a legfőbb szempont mindig a hosszú távú fenntarthatóság.
– De visszatérve a gyerekekhez: a mindennapos testnevelésnél is arra törekedtünk, hogy sokrétű, változatos programot tudjunk adni. Például úszásoktatás, de vannak judo edzéseink is, ahol a gyerekek nem csak az esés fortélyait sajátíthatják el, de önvédelmet és önuralmat is tanulhatnak. Nagyon versenyképes iskolánk van. Az  iskola innovatív működéséhez segítséget nyújt a pályázaton elnyert 64 millió forint uniós forrás. Régen küzdöttünk a gyerekekért, ma már Veszprémből is többen kihozzák ide a csemetéiket. Jól felszerelt, korszerű oktatási intézményeink vannak, jól felkészült tanárokkal. Az innen kikerülő diákok – ha komolyan veszik persze a tanulást -, akár alapfokú angol, középfokú német nyelvvizsgával és ECDL vizsgával kezdhetik középiskolás éveiket.
– A civil élet is nagyon gazdag, 30 szervezetünk működik, és nagy figyelem kíséri a hagyományőrzők tevékenységét. Erre építve hívtuk életre Lencse és Hurka Fesztiválunkat, február 1-jén immáron másodszorra szervezzük meg a helyiek és a környéken élők nagy örömére. Helyben készített, vagy otthonról hozott lencseételekkel lehet majd nevezni.
 
– A tervek tehát részben már valóra váltak: rengeteg pályázatuk, tervük van, tehetik mellé az önerőt. De milyen elképzeléseik vannak a gazdaságfejlesztésre vonatkozóan?
– Már készen vannak a terveink – ugyancsak a Green City mozgalommal közösen készítve – az új művelődési házunkra vonatkozóan, és itt már kismértékben a gazdaságfejlesztési elképzeléseink is megmutatkoznak. Nemesvámoson sajnos nincs étterem, ezért az új intézmény mellé ezt is terveztünk. Ez fogja megoldani a közétkeztetést, az a’la cart étkezést, és a falusi turizmust is szolgálni fogja, sőt elképzelésünk szerint a művelődési komplexum gazdaságos üzemeltetéséhez is hozzájárul majd.
– Egy másik projektünk is a gazdaságélénkítést célozza, az élelmiszeripar területén szeretnénk elindulni, zöldség-gyümölcs- és húsfeldolgozásban gondolkodunk, saját önkormányzati cégben. A vállalkozás már megvan, a terveink is alakulnak, várjuk a 2014-2020-as forrásokat.

Cseh Teréz