Kevesen élnek a szelektív gyűjtés lehetőségeivel
Fórum a hulladékgazdálkodásról Tatabányán

Az ország minden részéből érkeztek vendégek az Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetségének december 10-ei konferenciájára, Tatabányára, ahol szó volt a 2015-től kötelező szelektív hulladékgyűjtésről, a lakosság által ingyenesen igénybe vehető hulladékudvarokról. Bemutatkozott a tatabányai biogáz üzem, és elmondták, az EU-ból tavaly közel három millió tonna műanyagszemét ment Kínába, amikor a hulladék energiatartalmát égetőkkel a keletkezés helyén is lehetne hasznosítani.

Kötelező lesz a szelektív gyűjtés
A közszolgáltatást vállalt önkormányzatoknak 2015-től kötelező lesz biztosítani a szelektív gyűjtés feltételeit - mutatott rá előadásában Csepregi István, a Zöldjog Kft. ügyvezetője. A szakember elmondta, az új szabályozás valamelyest csökkentette az önkormányzatok feladatait, azonban várhatóan problémát okoz majd, hogy az üdülőterületeken egységesen a lakóövezetekben kiszabott díj felét kell megállapítani, azonban a díjfizetés szüneteltetésének feltételeit még nem dolgozták ki.
A Budapesten bevezetett szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatait a Főpolgármesteri Hivatal szakreferense ismertette a hallgatósággal. Hadnagy Attila tájékoztatása szerint a rendszer bevezetését indokolta, hogy a fővárosban begyűjtött mennyiség közel 60 százaléka a lakosságtól származott, és ennek csak három százalékát gyűjtötték elkülönítve. A 2013 márciusában indult intézkedéssorozatban növelték a gyűjtőpontok számát, négy kerületben már külön gyűjtik a papír, fém és műanyag hulladékokat. Októberre havonta 900 tonnára emelkedett az elkülönített, másodnyersanyagként használható szemét mennyisége. Budapesten a feldolgozás bővítésére, az újrahasznosítás arányának növelésére 2013 és 2015 között pályázati támogatással 11 milliárd forintot meghaladó összeget fordítanak. A Dunakeszin található lerakó betelése miatt Pest északi részén új lerakó építésére lesz szükség.
Egy szélsőséges körülmények között is megélő növényről, a smaragdfáról tartott előadást Dr. Steier József. Elmondta, hogy a smaragdfa a Corvinus Egyetem vizsgálatai alapján 12-szer több széndioxidot képes elnyelni, mint más növények. A gyors növekedésű fa levelei takarmányként, biogáz alapanyagként is hasznosíthatók, fája alkalmas bútorok készítésére.

Szükség van hulladék égetőkre
Ha csökkenteni akarjuk a lerakókra kerülő anyagok mennyiségét, előbb-utóbb elkerülhetetlen Magyarországon a jelenlegi egyetlen hulladékégető mellett továbbiakat létesíteni - mutatott rá a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nyugalmazott igazgatója. Bánhidy János ismertette, hogy az EU-ban 37 százalék a lerakás aránya, a hulladék 23 százalékát energetikailag hasznosítják. Magyarországon ez az arány 67 és 11 százalék a lerakás javára. A szakember szerint Közép-Európában a lerakott mennyiség csökkentése nem valósítható meg hulladékégetők nélkül. Példaként Lengyelországot említette, ahol 2015-ig hat új égetőt adnak át, részben uniós támogatásból megvalósítva. Beszédes adatként említette, hogy az EU-ból 2012-ben közel három millió tonna műanyaghulladékot exportáltak Kínába, miközben a hulladékok energiatartalmát a keletkezés helyén, a távfűtésben is lehetne hasznosítani.

Biogáz a távfűtésben
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség képviselője dr. Wégner Krisztina a magyarországi hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb kihívásának a 2015-től általánosan bevezetésre kerülő szelektív gyűjtést nevezte. A szelektív gyűjtés már most is elérhető mintegy 9 millió ember számára, ennek ellenére alig egy millióan használják - mondta ez előadó.
Az ország egyik legnagyobb hulladékkezelési rendszeréről tartott előadást Czaun János, az észak-balatoni regionális hulladékkezelési társulás elnöke. Elmondta, Veszprém vezetésével 158 önkormányzat 8 milliárd forint ráfordításával hozott létre közös rendszert. Ennek sajátossága, hogy a kezelt hulladékot biológiailag stabilizálják, így abból nem szabadul fel metángáz. A beruházás második ütemeként a felhagyott lerakókat mindenütt rekultiválták.
Pápán a lakossági eredetű veszélyes és nem veszélyes lakossági hulladékok ingyenes átvételére hulladékudvart alakítottak ki. A közszolgáltatást igénybe vevő lakosok a létesítményben ingyenesen leadhatják többek között az autógumit, az étolajat, az elektronikai berendezéseket, a lomot, a vegyes építési hulladékot, akkumulátorokat. A rendszer kiépítésével megteremtődött a lehetősége, hogy a lakosság jogszerűen járjon el a hulladékok leadásánál - ismertette a Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft. igazgatója, Mészáros Csaba.
A tatabányai biogázüzemet Hartdégen Gergely ügyvezető mutatta be. Előadásában elmondta, a létesítmény a térségben keletkező almos trágyát, hígtrágyát, zöldség- és állati hulladékot, szennyvíziszapot használja fel. Az évente százezer tonna melléktermékből közel 13 ezer megawatt zöld villamos energia állítható elő gázmotorokkal. A biogáz termelése után keletkező végtermékek talajjavítóként hasznosíthatók a termőföldeken. A keletkező hőenergia egy részét a távfűtésben használják majd, az ehhez szükséges vezetékek építése megkezdődött.

MTI