szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Magvetés után most érik be a termés

Kupcsok Lajos szívügye a Felvidék és hazánk gazdasági kapcsolatainak élénkítése
Magvetés után most érik be a termés

A bányász családból származó, Tatabányához is több szállal kötődő Kupcsok Lajos rendkívül sokat tesz azért, hogy hazánk és Szlovákia, a határ menti magyarországi megyék és a Felvidék kapcsolatai erősödjenek. Az utóbbi bő fél évtizedet tekinthetjük egy erős alapozásnak, egyfajta magvetésnek. A termés mostanában érik be...

– Tatabányáról indult a pályafutása. Visszatekintve hogyan látja, mi az, ami hasznosítható lett a 21. században abból, amit a 20. században itt tanult, tapasztalt?
– Az alapokat a szüleimtől és a tatabányai iskoláimtól kaptam. Bányász családból származom. A kitartás, a szorgalom, az együttműködés követelménye a bányászoknál magától értetődő. Az élethosszig tartó tanulásról akkoriban azt mondtuk, hogy „a jó pap is holtig tanul”. Tudatosan szemléld a világot, elemezd a környezetedet, lásd meg a rád váró feladatokat, és a változásokhoz alkalmazkodva oldjál meg belőlük minél többet. Talán ez a lényeg.

– Mikor és miért kezdett el érdeklődni a felvidéki magyarság, az ott élők problémái iránt?
– Tatabányára költözésünk előtt, a magyar-szlovák határ mellett, Borsodban, az ötszázas lélekszámú bányatelepen, Bánszálláson laktunk. Családunk nevét a Felvidéken évszázadok óta viselik. A szlovák cégregiszterben most is találhatunk nyolc céget, melynek tulajdonosa, vezetője Kupcsok. 2008-ban Piliscsaba alpolgármestereként az Ister–Granum EGTC, azaz, a Duna–Garam Európai Területi Együttműködési Csoportosulás alapítója lehettem. Száz magyar és szlovák településsel hoztuk létre ezt az Esztergom–Párkány központú összefogást, amely Európában a második, Szlovákiában az első EGTC volt. A terület- és gazdaságfejlesztő összefogást irányító szenátusban két évig dolgoztam szenátusi tagként.

– A Kárpát Régió Üzleti Hálózat, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) rendkívül aktív a határon túli gazdasági kapcsolatok építésében. Melyek voltak az utóbbi évek, hónapok mérföldkövei?
– A Kárpát Régió Üzleti Hálózat felvidéki irodáit a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a PMKIK hozta létre, s működteti Kassán 2012 decemberétől, Dunaszerdahelyen 2013 januárjától. Több tucat üzletember-találkozó, vállalkozásfejlesztési konferencia, több száz üzletkötés van mögöttünk. A vállalkozók munkaidejét kímélve ezeken a településeken vállalkozói klubokat is működtetünk, ahol a hasznos üzleti tudnivalókat igényes kulturális, szórakoztató programokkal kombináljuk. Szövetségeseink körét a szlovák kamarai világban is bővítettük. Tavaly ősszel a Kassai, majd a Pozsonyi Regionális Kereskedelmi és Iparkamarával  szerződtünk, az idén tavasszal pedig a Nyitrai Regionális Kamarával folytattuk a sort. Együttműködésünk az üzleti partnerkereséstől a piacfeltáráson keresztül egészen a közös uniós projektekig terjed. Partnereink közül mindenképpen szeretném kiemelni hazánk pozsonyi és Szlovákia budapesti nagykövetségét, ahol a két nagykövettel, dr. Balogh Csaba és Rastislav Kacer urakkal élő és szoros munkakapcsolatunk van. Ősszel személyesen is bekapcsolódhattam a kormányközi Magyar–Szlovák Gazdasági Vegyes Bizottság munkájába, melyet Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség Külgazdasági Államtitkára vezet.

– Áprilisban adták át Önök Törökbálinton a Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központot. Milyen lendületet adhat ez a következő hét évben?
– Az M0-M1-M7 között 12000 négyzetméteres alapterületen, a 200 négyzetméternyi üzleti célú létesítményt magában foglaló központ a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik legfontosabb helyszíne. Az európai uniós projekt a két ország határ menti térségeinek versenyképességét erősíti. Szakmai kiállításokat, technológiai bemutatókat, szakkonferenciákat, üzletember-találkozókat szervezünk. Piaci és befektetési információkat nyújtunk. Oktatunk majd tárgyalástechnikát, vállalkozási ismereteket, nyelveket. A finanszírozási lehetőségeket is bemutatjuk. Az előző kérdésben részletezett hálózat működtetésének centruma, mint ahogy a neve is mutatja, a Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ.

– Februárban Önt választották a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara társelnökévé. Milyen változásokat hoz ez a munkájában?
– A Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarának alapító tagja vagyok. A két ország kamarája újabb vegyértéket jelent azzal, hogy Szlovákiában és Magyarországon kormányközi és miniszteriális szinten biztosít mozgásteret a vállalkozói érdekek szolgálatában. Két témakörrel mindenképpen foglalkozunk az idén: az egyik az autóipari beszállítói terület, a másik az élelmiszeripari együttműködés. Az autóipar mindkét ország gazdaságának alapeleme, az élelmiszer pedig stratégiai árucikk. Elég az egészséges táplálkozásra, az élelmiszerbiztonságra, vagy az exportpiacainkra gondolni. A vegyes kamara olyan eszköz, amely határokon átívelő feladatok megoldására alkalmas. Ebbe a harmadik országok piacán való közös megjelenést is beleértem. A pozsonyi magyar héten 2014. június 9 és 15 között Magyarország Pozsonyi Nagykövetségével közös szervezésben vendéglátóipari, gasztronómiai programsorozatot rendezünk Szlovákia fővárosának belvárosában.

– A magyar Országgyűlésre sok feladat vár a következő időszakban. Hogy látja, továbbra is a prioritások közé tartozik majd a Kárpát-medence? Maradjunk a gazdaságnál...
– A magyar külkereskedelem 34%-a a szomszédos országokkal közösen jön létre. Az utóbbi években a forgalomnövekedés 5-10% közötti, exportunk bővülése 7% körüli. A kárpát-medencei többletünk ellensúlyozza az orosz, vagy a kínai deficitet. Szlovákia a harmadik legfontosabb exportpiacunk, csak Németország, s hajszállal Románia előzi meg. A 646 kilométeres közös határunk hosszabb a spanyol–francia, vagy a német–lengyel határnál. A két ország az elkövetkező években hidak, határátkelőhelyek, összekötő utak tucatjait fogja létrehozni, mindezt uniós forrásból finanszírozva. Az európai növekedés motorja Közép-Európa lesz, szorosan együttműködve a német iparral. A Föld lakosságának mindössze 8%-a él Európában, itt állítják elő a világ GDP-jének 25%-át, közben pedig az öreg kontinensen osztjuk szét a földkerekség szociális kiadásainak 50%-át. A feladat egyértelmű. Mélyre ható változásokra van szükség ahhoz, hogy a kontinens visszanyerje a versenyképességét. Ebben a munkát és a munka alapján való előrejutás lehetőségét biztosító társadalmaknak szerepük lesz.

– A Közép-Dunántúli Régióhoz tartozó Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye milyen fejlődési pályát futhat be a most megkezdett hétéves európai uniós ciklusban? A kiindulópontok, a feltételek adottak. Ez önmagában elegendő?
– A régió kétségkívül jó adottságú, azonban lehet még javítani tőkevonzó képességét, és komoly tartalékokkal bír a belső térségi kapcsolatokban. A befektetés ösztönzéséhez szükséges az alkalmazottak és a menedzsment képzése, az exportorientáció erősítése. A partnerség gazdaságszervező erő. Az önkormányzatok számára itt teljesíthető kihívásokat látok, hogy csak a településfejlesztési programok összehangolására utaljak. Az ország négy legnagyobb jövedelmű területi egysége egy tömbben helyezkedik el. Ez a négy összefüggő terület a központi régiót alkotók mellett Komárom-Esztergom és Fejér megye. A gazdaság dinamizálásához – s ez vonatkozik Veszprém megyére is – komplex eszközökben kell gondolkodni, ami nem nélkülözheti a foglalkoztatás ösztönzését, a vállalkozások telephely feltételeinek javítását, a technológiai fejlesztéseket, de a pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés feltételeinek javítását sem. A duális képzés erősítése, a térség specifikus igényeire való reagálás az oktatás részéről változatlanul feladat marad.

– A magánéletet össze lehet egyeztetni ennyi feladat lelkiismeretes ellátásával? Mennyi idő jut a családra?
– Hála Istennek, munkámat segítő családom van. Feleségemre mindenben számíthatok, a fontos döntéseket közösen hozzuk. Jó érzés tudni és érezni 76 éves édesanyám féltő gondoskodását. Nagyobbik fiam a Nemzeti Agrárkamarában az élelmiszeripari ágazat igazgatója, a kisebbik a Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi referense. Nem szűkölködünk közös témákban a családi asztalnál.
Mórocz Károly

2014.08.12. 21:11
   Üzleti magazin


130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás