szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Építőipari tapasztalatok tőlünk nyugatra

A magyar építőipar krémje a határon túl is képes helyt állni
Építőipari tapasztalatok tőlünk nyugatra

A hazai építőipar nehéz időket élt meg az elmúlt esztendők során, és mindezért nem csupán a válság tehető felelőssé. Sokat rontott a helyzeten a legfelsőbb szintű szakmai irányítás évtizedes hiánya, a már-már „hungarikum”-nak számító jogi útvesztők egész erdeje, s mindehhez párosult a szakképzés szinte már szisztematikusnak tetsző szétverése. Tőlünk nyugatra mindez másképp alakult, sokkal pozitívabban. De az ott, tényleg maga a Kánaán? A Grabarics Építőipari Kft. néhány éve nyitott a külpiac irányába. Az ott szerzett tapasztalatokról a cégtulajdonossal, Grabarics Gáborral beszélgettünk.

- Milyen országokban van jelen a Grabarics Építőipari Kft., és milyen jellegű munkákat végeznek ott?
- Alapvetően két ország felé nyitottunk: első lépésben Ausztriát céloztuk meg, generálkivitelezőként, majd később Németország felé fordultunk, elsősorban szerkezetépítőként. Első osztrák munkánk mindjárt egy belvárosi szálloda építése volt. A tanulópénzt leszámítva – a tapasztalatok megszerzését nekünk is meg kellett fizetnünk – jól sikerült a bemutatkozásunk. Az utóbbi időkben főleg a német piacon tevékenykedünk, ahol ma már egy jó nagy kapacitással rendelkező, megbízható szerkezetépítőként számolnak velünk. Visszatérő vevőink vannak. A német építőipar a gazdaság egyik motorja, rengeteg a munka, szűk a helyi kapacitás, így van keresnivalója a magyar építőiparnak ezen a piacon.

- Mit gondol, a németeknek mivel sikerült elérniük, hogy dübörögjön az építőiparuk?
- Nyilván sokat nyomot a latba, hogy a válság indulásakor az ottani önkormányzatoknál és az államnál jelentős tartalék állt rendelkezésre, nem úgy, mint nálunk: eladósodott önkormányzatok és jelentős államháztartási hiány, államadósság. Az sem elhanyagolható, hogy ezekben az országokban az építőipar jogi helyzete rendkívül stabil. Kiforrott, évtizedek alatt jól bevált jogszabályok mentén, tiszta és rendezett körülmények között folyik a munka.
- A németek különösen sokat tettek a válság éveiben, hogy az építőiparukat lendületben tartsák. Hasonlóan az autócseréket segítő „roncsprogramjukhoz”, az építőipar számára is minden segítséget igyekeztek megadni: tudatosan iskolákat bővítettek, előrehozták még azokat a beruházásokat is, amelyek valójában még bőven halaszthatóak lettek volna. Ezzel nem csak szinten tartották az építőipart, hanem fel is pörgették azt. Ráadásul az alacsony európai alapkamat miatt a kisbefektetők is elsősorban ingatlanfejlesztésekbe tették megtakarításaikat. Mindennek eredményeként ma Németországban építőipari „bumm” van, egyesek szerint hasonló mértékű, vagy talán még nagyobb, mint az NDK és NSZK egyesítésének idején volt.

- Ha összevetjük a hazai és az osztrák-német építőipar jellemzőit, melyek azok a területek, ahol markáns eltérések mutatkoznak?
- Amit a legjobban irigylek mindkét országban, az az építőipari szakma elismertsége. Az általános társadalmi megbecsültség, a szakma tisztelete sokkal nagyobb, mint Magyarországon. Mára nálunk már kézzel fogható, hogy milyen rombolást végzett a rendszerváltást követő fejetlenség, a felsőbb szintű irányítás nélkül maradt építőipar, a jogi útvesztők, a megfelelően képzett szakemberek hiánya. A németek és az osztrákok az építkezést értéknek tekintik, a velejáró kellemetlenségeket pedig szükségszerűnek. Jól példázza mindezt az egyik építkezésünk, ahol a ház, amelyen dolgoztunk éppen egy buszmegálló mögött volt. A buszmegállóban parkoltunk. Mi magyarok hüledeztünk, hiszen nálunk ezért komoly büntetés járt volna. Ott senkinek, eszébe sem jutott, hogy ennek másképp kellene lennie, hiszen építkezés folyik. A busz automatikusan kicsit távolabb állt meg, és az utasok is természetesnek vették, hogy pár méterrel odébb van átmenetileg a buszmegálló. Az építkezés az ő szemükben pozitív dolog, amit segíteni kell.
- Ugyan így, óriási előnynek látom a hivatalok hozzáállását az építőiparhoz. A pozitív megítélés itt is kézzel fogható. A város közepén egy toronydaru felállításához például kilenc különböző hivatal engedélyét kellett megszereznünk. Az érintett hivatalok 9-kor a helyszínen voltak, 9.40-kor megszületett a jegyzőkönyv, melyben valamennyi illetékes nyilatkozott az engedélyt illetően. Másnap kezdődhetett a munka. Senki sem tért vissza a hivatalába, hogy majd a következő napon megfogalmazza az álláspontját, és majd napokon-heteken belül eljuttatja azt a szokásos hivatali útvesztőkön keresztül. 40 perc elegendő volt mindenkinek az alapos, szakmailag átgondolt döntés meghozatalára. Munkapártiak, és hatékonyak. Ráadásul – ezt csak halkan jegyzem meg -, Bécsben nem kell engedély a teherautóknak a behajtáshoz. Ott valahogy természetesnek veszik, hogy úgyis csak az megy oda, akinek ott halaszthatatlan dolga, feladata van.
- Végül abban is nagy eltérést látok a hazai állapotoktól, ahogyan a fiatalok látják az építőipart, a tanulást. A német és az osztrák fiatalok perspektívát látnak abban, ha jól kitanulják a szakmát, biztosak benne, hogy erre támaszkodva mindig lesz megélhetésük, társadalmi megbecsültségük. Különösen igaz ez az építőipar elitebb területeire: a szárazépítésre, a famunkákra, a tetőépítésre. Jó anyagokkal, jó szerszámokkal dolgozhatnak. Nálunk ez nem így van, sajnos, a fiatalok nem így látják a jövőjüket, nem igazán vonzó a számukra, amit az építőipar kínál.

- Jó kint magyarnak lenni, megbecsülnek minket?
- Talán ez az egyik legnehezebb kérdés a külföldi munkavállalásnál. Amikor még az elején voltunk, nem akartam hinni a tapasztaltabb kollégáknak, akik már akkor felhívták a figyelmemet arra, hogy milyen nagy a különbség az osztrák és a német megítélés között a magyarokat illetően. Érdekes, hogy épp a szomszédjainktól kapunk kevesebb megbecsülést, annak ellenére, hogy szakmailag maximálisan megfelelünk az elvárásaiknak. Talán történelmi okokból, vagy más rossz tapasztalatok miatt, de valamiért nem szeretik a magyarokat, és mindez jól érzékelhető a mindennapokban. Lelkileg rendkívül megterhelő az ott dolgozók számára, hogy a magas szakmai tudásuk, minőségi munkájuk ellenére lekezelik, megvetik, semmibe veszik őket csupán azért mert magyarok, politikai célzásokat tesznek, és gátlások nélkül egyértelművé teszik ellenérzéseiket a magyarokkal szemben.
- Teljesen más a helyzet Németországban, ott a magyar mérnököket maximálisan partnernek tekintik. A németek észreveszik a gondosan végzett munkát, és értékelik, elismerik azt, sőt meg is becsülik a jó szakembereket. A kollegiális viszony a jellemző. Ez önmagában is egy meghatározó különbség a két ország között. Nagyon fontos, hogy úgy dolgozhasson valaki, hogy emberszámba veszik. Nem véletlen, hogy ma már jellemzően Németországban dolgozunk.
- Ami érdekes, hogy mindez egyáltalán nem jellemző a hivatalokra. Ezen a téren egyik országban sem volt gondunk, sőt az osztrák szolgáltató-segítő hivatal kitűnően, példaértékűen működik: csak pozitív élményekről tudunk beszámolni. Persze mindig akad egy-egy személy, akinek szúrja a szemét a magyar munkavállaló, és mindent megtenne azért, hogy csak az övéit lássa az építkezéseken, de ilyen mindenütt van. Szerencsére nem ez a jellemző.
- Szaktudásban van különbség? Megálljuk a helyünket, vagy azért van még hová fejlődnünk?
- A minőség nagyon magas szinten van, nagyon kell igyekeznünk. Az ottani csúcsminőséget még nem tudjuk, a kinti közepest azonban már képesek vagyunk hozni, igaz ezt is csak az itthoni gárda javával. Nagyon törekednek a hatékonyságra, képesek akár apró eszközöket is legyártatni, ha az segíti a munkát. Leköröznek bennünket tisztaságban, munkahelyi rendben is. Ismerik és használják a legújabb anyagokat, szakmai fogásokat. Jó nézni a munkájukat. Szakmailag tehát helyt tudunk állni, megfelelünk a kinti elvárásoknak, de bőven van még mit tanulnunk. Nem szégyen ez, a világ építészei mindig is az itáliai és a német építőmesterektől tanultak.

- Ezekkel a kondíciókkal eddig milyen volumenű és jellegű munkákat sikerült megszerezniük?
- Ahogy említettem az első vállalásunk Bécsben egy belvárosi 51 szobás szálloda generál-kivitelezése volt, kulcsrakész állapotban kellett átadnunk. Ez egy tipikus butik-hotel, a néhány éjszakás, átutazóban lévő turisták, vendégek számára. A megrendelőnk egy budapesti, de külföldön élő szállodalánc tulajdonos volt, aki elismerte a teljesítményünket mind a minőség, mind pedig az elkészítési idő tekintetében. Ezt követően szintén egy szálloda projekt következett, ennek a szerkezetét építhettük meg. Nagyon szép munka volt, osztrák megrendelővel. Itt azonban már nem beszélhettünk egyenrangú partneri viszonyról. Az osztrák részről nap mint nap sérült ez a partnerség a kommunikáció terén.
- A németeknél főleg kisebb házakat építettünk, ma már a sokadikat rendelik meg tőlünk. Ezek kisebb volumenű munkák, néhány hónap alatt elvégezhetőek. Emellett dolgozunk egy nagyobb cégnek is, nekik jellemzően nagy házak szerkezetét építjük. A 6-8 lakásos társasházaktól indultunk és ma már a 80-100 lakásosaknál tartunk.

- Kiknek ajánlott a külpiacra merészkedni? Milyen feltételekkel szabad belevágni?
- Elsősorban azoknak, akiknek van bőven szabad kapacitásuk. A német piacon óriási előnyünk, hogy amire ők két hónap alatt tudják mozgósítani az embereiket, arra mi két hét alatt képesek vagyunk. A szakembereink a magasabb jövedelem reményében készséggel vállalják a kinti munkát, annak ellenére, hogy emiatt a szeretteiktől távol kell lenniük egy időre.
- A külpiac azonban nem való mindenkinek. A hazai cégek zöme nem munkát szerez, hanem a munkatársait adja el, vagyis bérmunkában dolgoznak. Mi nem ezt az utat választottuk. A generál-kivitelezéshez, a szerkezetépítéshez azonban nagy invesztícióra van szükség, mely csak több év alatt képes megtérülni. Mi két éve dolgozunk külföldön, de még nem mondhatnánk nyereségesnek a tevékenységünket. Lassan kezd ugyan termőre fordulni, de lépésről-lépésre haladunk. Talán a most megnyert munkákat elvégezve már pozitív szaldóval számolhatunk. Ez tehát nem a gyors meggazdagodás útja. A német piac beárazza a szereplőit. Sem ár alatt, sem magas áron nem jellemző a munkavégzés. Odafigyelnek arra, hogy csakis akkora kockázatot vállaljanak, ami éppen szükséges. Kiismerhető, megismerhető ez a piac.

- Merre tovább? Kacsintgatnak más irányba is?
- Pillanatnyilag nincsenek ilyen terveink. A német jelenlétünket hosszú távra tervezzük. Reményeink szerint ezek az elképzeléseink nem tűnnek megalapozatlannak. Jól sikerült a bemutatkozásunk, jó a fogadtatás, és ha minden jól alakul, lassacskán a nyereségünk sem marad el.

Cseh Teréz

2014.08.12. 21:13
   Üzleti magazin


130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás