szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Hogyan építsünk cégbirodalmat?

Lipót, ahol a becsületnek még súlya van
Hogyan építsünk cégbirodalmat?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szigetközi henteslegény, aki batyujába tette a hamuban sült pogácsát, és világgá ment – akár így is kezdhetnénk ezt a valóban mesébe illő történetet. Ám nem mese, hanem nagyon is valóság, ahogy Tóth Péter, a Lipóti Pékség tulajdonosa megvalósította álmait az elmúlt 26 évben. Pályájáról, a megtett útról és terveiről beszélgettünk a sikeres vállalkozóval.

- 1988 óta vagyok vállalkozó – kezdi a történetet Tóth Péter -, húsbolti eladó a szakmám. Tíz évig álltam a pult mögött, három évig, mint tanuló. A katonaság után, 88-ban szűkebb hazámban, a szigetközi Lipóton, Darnózselin és Püskin a helyi ÁFÉSZ elkezdte bérbe adni a kisebb üzleteket. Eljátszottam a gondolattal, hogy belevágok, és magam is tanuló vállalkozó leszek.
A pici üzletekben éppen csak elfért egy asztal, amin volt egy hűtőpult és egy húsdaráló, Tóth Péter ezzel az infrastruktúrával kezdte vállalkozói pályafutását. Mindhárom településen kibérelte a boltokat, és egymaga minden nap nyitva tartott mindenhol. Hajnalban a vágóhídon kezdte a napot, ¾ 7-kor pedig már Darnózselin árulta a húst. Takarítás, pakolás, aztán irány Püski, majd délután Lipót. Este aztán a maradékot megtöltötte kolbásznak, hogy másnap újra friss hússal tudjon kezdeni. Őrült tempóban dolgozott nap mint nap, aminek meglett az eredménye: szépen beindult az egyszemélyes vállalkozás.
- Szerettem csinálni – emlékezik a hőskorra -, ám nagyon fárasztó dolog volt az ingázás, még ha csak három kilométerre is vannak egymástól ezek a falvak. Egyszerűsíteni akartam, és a legnagyobb településen, Darnózselin kibéreltem egy 140 m2-es ABC-t. A húst ki tudtam egészíteni más termékekkel is, igyekeztem a konkurenciánál többet, jobbat nyújtani. Abban az időben kezdtek a fővárosban megjelenni a látványpékségek, ezt akartam megvalósítani vidéken.
Ehhez azonban gépekre, berendezésekre volt szükség, így az ország határain túlra addig alig eljutott fiatalember megtakarított pénzével beült a Zsiguliba, és egy utánfutóval elindult Svédországba. Információi szerint ott ugyanis nagyon olcsón lehetett megkapni a látványpékséghez szükséges eszközöket. Mivel nem beszélt idegen nyelvet, egy Norvégiában élő magyar üzletember segített neki tolmácsként telefonon, aki maga is használt és új sütőipari gépek forgalmazásával foglalkozott.
- Én másnap reggel már nála voltam Oslóban – idézi fel a kalandot Tóth Péter -. 30-40 éves vállalkozói múltja volt, és nagyon érdekelte, hogy mi történt otthon a rendszerváltozással. Pár óra múlva azt hiszem, saját gyermekének tekintett. Értékelte, hogy fiatal vagyok, akarok valamit csinálni. A tapasztalatai alapján azt javasolta, inkább egy kis pékséget nyissak, hogy a saját boltomba, és a szomszéd falukba szállíthassak pékárut. Lemérte az utánfutómat, egy nagyon pici pékség gépei éppen belefértek. A pénzem nagy részét hazahoztam, mert a használt berendezéseket fillérekért tudtam tőle megvásárolni.
1992 tavaszán kezdte a munkát négy emberrel. Megfogadta a kapott jó tanácsot, és megszerezte a környék legjobb pékét, aki generációs tapasztalattal rendelkezett a hagyományos technológiák tekintetében, és maga is tanulni kezdte a szakmát. Fél év múlva újabb gépekért mehetett Norvégiába, és innentől kezdve elindult egy olyan folyamat, hogy minden évben 100 m2-rel tudott bővülni a visszaforgatott haszonból a pékség. Mindig pár emberrel többnek adott munkát, és 2005-2006-ra el is érte azt, hogy 1100 m2-en, immár 50-60 emberrel dolgozott.
- Akkoriban beszállítója voltam egy multinak – folytatja a történetet -, ám látható volt, hogy nem egy életbiztosítás ezen az úton haladni. Ekkor jött az ötlet, hogy saját piaccal, pár mintabolttal kellene erősíteni a szűkebb régióban. 2006. január 26-án nyitottuk az első három mintaboltot Győrben, és innentől egy nagyon-nagy fejlődés következett. Teljesen véletlenül egy boltot nem tudtam megszerezni, és a tulajdonosnak felajánlottam, hogy csináljuk együtt. Mi adjuk a nevet, a terméket, véletlenül jött tehát létre egy franchise jellegű hálózat. Az alvállalkozók érdeklődése és a kereslet óriási volt, pillanatok alatt kinyílt 20-25 új üzlet a régióban. Ezután nem is nyitottunk saját boltokat, hagytuk az alvállalkozókat érvényesülni: azt mondtam, hogy ők értékesítsenek, mi pedig majd termelünk, és ez a mai napig így van.
Szűk lett a sütőüzem kapacitása, ezért 2007 tájékán, a falu szélén egy új pékség építésén kezdtek el gondolkodni. A véletlen és a szerencse ismét kebelére ölelte Tóth Pétert, ugyanis a Gyermely Zrt. – ahonnét a lisztet vásárolták – partnertalálkozóján összefutott a tatabányai sütőipar igazgatójával, aki megkérdezte, nem érdekelné-e az üzem. Rövid hezitálás után, egy hónap múlva már itt is lipóti termékek készültek, így meghódították Tatát, Tatabányát és Budapestet, és másfél év után újra kicsi lett a gyártókapacitásuk. A gyermelyi kapcsolat révén sikerült együttműködést kezdeni a szomori pékséggel. Lipótról érkezett a technológia, sőt, azóta már két nagyobb fejlesztés is történt, hogy ki tudják elégíteni az igényeket.
- A következő két évben – idézi fel Tóth Péter az emlékeket - azzal a céllal dolgoztunk, hogy Budapesten is mindenhol lehessen lipóti kenyeret kapni, ehhez kb. 70 boltra volta szükség. 2010 őszén újabb fordulópont jött, ekkor már 140-150 üzletünk volt Észak-Dunántúlon és a fővárosban. Azt hittem ekkor, hogy ez a csúcs, nem terveztünk további bővülést. Ám egy másik szoros, baráti kapcsolat révén - Kecskeméten az Univer cégcsoportról van szó - értesültünk, hogy nekik is van egy kenyérgyáruk, tele vannak plusz kapacitással, küzdenek vele. Nem ez a fő profiljuk, így hát kialakítottunk egy újabb alvállalkozói kapcsolatot, így a kecskeméti kenyérgyár is nekünk termel. Ezáltal értük el mára, hogy Soprontól Gyuláig több mint 200 kenyérbolttal rendelkezünk. Igyekszünk a boltok területét növelni, és minél frekventáltabb helyekre költöztetni őket. Változott a profilunk is, vannak már helyben sütött termékeink, szendvicset gyártunk, emellett le lehet ülni egy kávéra, üdítőre. Delikátesz jelleggel a tejtermékektől a hentesáruig a legfontosabb élelmiszereket kínáljuk a vásárlók jobb kiszolgálása érdekében. Új arculattal próbáljuk ezt a gyors fejlődést letisztítani, erre nagyjából még egy évet szánunk. Akkor úgy gondolom, leszünk olyan felkészültek szakmailag, hogy kihasználva a lipóti jelenlétet Ausztriában is el tudjunk indítani egy bolthálózatot az Őrvidéken, és Bécs környékén.
Termékskálájukon 15-20 fajta kenyér található a teljes kiőrlésűtől a 3 kg-os parasztkenyérig, leveles tészták margarinnal hajtogatva, mint régen, és kelt tészták a buktától a kalácsig. Azt vallják, hogy a jó kenyér titka az, hogy nem előre gyártott, zsákos anyagokból készítik, hanem hagyományos módon, a kovászra alapozva, hosszú pihentetéssel, az érési időket betartva, tehát időigényesen, zömében kézimunkával megfelelő sütőben, rakott kemencében, ami megtartja a hőt. 60-70 alvállalkozójuk van, a rendszer jól működik, tartják velük a kapcsolatot. Vannak köztük olyanok is, akik 6-8 üzletet működtetnek. A TOP 10-es vállalkozói csapattal havonta, régiósan pedig negyedévente találkoznak. Összegyűjtik a vásárlói visszajelzéseket, és közös gondolkodással keresik a megfelelő utakat. Közvetlenül 350 embernek adnak munkát, közvetetten pedig 1000 fő fölötti a létszám.
- Mindig azt gondoltam – villantja fel a jövőt a vállalkozó -, hogy most már elértem, amit akartam. Ám figyelve a szakmai trendeket, szemléletet kellett váltani megfelelő kollégákkal erősödve, akik különböző szakterületeken vannak otthon, és folyamatosan fejlődve. A tatabányai kenyérgyárban közel félmilliárdos fejlesztést hajtunk végre hamarosan, készülünk az őszi pályázati lehetőségekre. Nem lehet leállni, célunk, hogy mind minőségben, mind pedig hatékonyságban egyre jobbak legyünk a kereskedelemben és az üzemekben is. Három gyermekem van, mindig generációs vállalkozást képzeltem el. A két kisebb jelenleg a szakmát tanulja, a legnagyobb pedig a kereskedelmi vonalon segít. Én a tapasztalataim átadásával próbálom őket segíteni.
Tóth Péter nemcsak a szigetközi falvak legnagyobb munkaadója, hanem nyolc éve Lipót település polgármestere is. Erre a feladatra is vállalkozói szemmel tekint, azért dolgozik, mert óriási fejlődési lehetőségeket lát a településben. Lipót 45-50 percre van Bécstől, Pozsonytó Győrtől, de a főváros sincs messze. Két gyógyvízzé nyilvánított forrásuk van, erre települt a forgalmas termál- és élményfürdő. A Szigetköz természeti környezetének – víz, zöldterületek, tiszta levegő - egyre nagyobb értéke lesz a jövőben.
- Idegenforgalmi vállalkozásom is van – meséli -. a helyi szállodát működtetem. Egy nagy családnak tekintem a 700 fős falut, ahol még megvan a becsület, van összefogás, segítünk egymáson. A településen nyolc civil szervezet alakult, valamennyi jól működik. Gyakorlatilag régóta nincs munkanélküli a faluban, ez is a közös munka része. A település is évről-évre fejlődik, akár a vállalkozás. Társadalmi megbízatásként vállaltam a polgármesterséget, mert ebben a pozícióban tudom legjobban segíteni a fejlődését. Amikor például már érződött a válság, előre próbáltunk gondolkodni. Két termálvízzel fűtött focipályát építettünk, kb 30 km cső van mindkettő alatt, ilyen sehol nincs a világban. Télen is jó minőségűek a pályáink, lengyel, szlovák, magyar első osztályú csapatok járnak hozzánk, a magyar női válogatott, szinte otthon érzi magát. De a különböző korosztályos utánpótlás válogatottaktól, az osztrák alsóbb osztályú csapatokig mindenki megtalálja a számítását. Hamarosan még 4-5 pályát építünk, hiszen óriási a kereslet. Alapítványi, két tannyelvű iskolánk van, mert nagyon fontosnak tartjuk az oktatás minőségét. Tudtunk pályázni egy komplett dunai sétahajóra is, és sikereket értünk el a Virágos Magyarországért pályázaton is. Úgy érzem tehát, hogy a faluban is jó úton járunk.
A beszélgetés végén arról faggattam Tóth Pétert, hogy mi a siker, a sikeres vállalkozás titka.
- Én egyszerű falusi gyerek vagyok – összegezte gondolatait -, földdel, állatokkal foglalkoztunk, de egy dolgot megtanultam apámtól: egy kézfogás többet ér, mint egy 20-30 oldalas szerződés. A becsületnek súlya van! Vidéken, a kistelepüléseken a mai napig látom, hogy ez érvényes. Ha valaki eljátssza a becsületét, az szégyelli magát, és a közösség kitaszítja. Mindent a vevőkért szemlélettel, becsületes munkával, kitartással, elérhető célokat kitűzve, és azokat megvalósítva dolgozni, és figyelni, segíteni a másikat - úgy vélem mindössze ennyi a titok nyitja.
Veér Károly

2014.08.12. 21:13
   Üzleti magazin


130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás