Tatabányán épült meg az ország legnagyobb kapacitású hőtárolója
Kettőt egycsapásra

A tatabányai fűtőerőmű egy közel 650 millió forintos beruházásnak köszönhetően megépítette az ország legnagyobb hőtárolóját, mely óriási előrelépést hoz majd a társaság hatékonyabb működésében, és a lakossági távhőszolgáltatás ellátásbiztonságában. A most záruló nagyszabású fejlesztésről a Tatabánya Erőmű Kft. két ügyvezetőjét, Kamarás Zoltánt és Maszlavér Istvánt kérdeztük.

- Mi indokolta, hogy egy ilyen volumenű beruházásba belevágjanak?
- Az energiatermelés és a hőtermelés összefüggéseit vizsgálva könnyen beláthatjuk a fejlesztés szükségszerűségét – kezdi beszélgetésünket a szakmai befektető, az ELMIB Energetikai Zrt. képviseletét ellátó ügyvezető, Kamarás Zoltán.
- A tatabányai fűtőerőművet 1898-ban alapvetően a szénbányák kiszolgálására, villamos energia termelésére hozták létre. A hőtermelés, vagyis a villamos energia előállítása során mintegy melléktermékként keletkező hő hasznosítása csupán az 50-es, 60-as években kezdett szerepet kapni a távhőrendszerek építésének kezdetén, és a 70-es évek panelház programjával került méginkább előtérbe. A kétféle tevékenység szorosan összefügg, a technikai adottságok miatt erőművünkben a villamos energia és a hő termelése csakis egy időben történhet. Ez egyébként a leggazdaságosabb termelési mód. A termelt energiák felhasználásáról azonban mindez már nem mondható el. A hőigény napszaktól, évszaktól, időjárási viszonyoktól függően változik, míg a villamos energia átvételi árát ezeken felül a fogyasztás és termelés egyensúlya és a piaci-tőzsdei viszonyok is befolyásolják. Általában elmondható, hogy a legnagyobb hőigény a legrosszabb árú villamos energia értékesítési lehetőséget nyújtó időszakra esik. Így ha a villamos energia termelésünket akkor növeljük, amikor azt a legjobb áron tudjuk értékesíteni, a vele párhuzamosan megtermelt többlet hő fölösleges, ezért kárba megy. De fordítva is igaz, a távhőigények kielégítése érdekében kénytelenek vagyunk villamos energiát termelni akkor is, ha ez veszteséget okoz. Az új nagykapacitású hőtárolónk ezt a két folyamatot képes összehangolni. A villamos energiát akkor tudjuk előállítani és értékesíteni, amikor azért a legtöbb bevételt remélhetjük, az ezzel kapcsoltan termelt hőt a hőigényeknek megfelelő időpontban tudjuk kiadni a fogyasztók felé, így a mindenkori távhőigények kielégítése pontosabbá és biztonságosabbá válik. Korábban a két elvárásnak egy időben csak szakaszosan tudtunk eleget tenni veszteségek nélkül.

- A megtérülés mindig fontos kérdés egy gazdasági társaság életében. Mibe került, és milyen számszerűsíthető hozadéka lesz ennek a fejlesztésnek?
- A beruházás összértéke megközelíti a 650 millió forintot, ebből több mint 246 milliót pályázati úton sikerült elnyernie a Tatabánya Erőmű Kft.-nek. A támogatás 85%-a uniós, 15%-a pedig hazai forrás – feleli kérdésemre Maszlavér István, a többségi tulajdonost, Tatabánya Város Önkormányzatát képviselő ügyvezető igazgató.
- A fejlesztést indokolttá tette az is, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétele és az átvételi ár támogatása, vagyis a korábbi KÁT-rendszer, 2011. július 1-jével megszűnt. Ez jelentős mértékben csökkentette az árbevételünket. A termelt villamos energiát a magyar áramtőzsdén tudjuk csak értékesíteni, ott viszont egyáltalán nem mindegy, mikor jelenünk meg az ajánlatunkkal. Ez a projekt tehát alapvetően segítségünkre van abban, hogy a kapcsolt termelésünket függetleníteni tudjuk, és ennek eredményeként képesek legyünk a piacon maradni. A fejlesztésnek köszönhetően gazdaságosabban, hatékonyabban tudunk működni, és jelentős mértékben növekszik a hőtermelés vonatkozásában az ellátásbiztonság is, ami elsősorban a lakosság számára lesz kedvező. Az új eszköz tehát elsősorban az üzemmenetre lesz hatással, tüzelőanyag-váltást nem hoz magával. Gyors megtérülésre számítunk, és reményeink szerint az árbevételünk jelentősen növekedni fog.

- Műszaki paramétereit tekintve mit takar az, hogy az ország legnagyobb kapacitású hőtárolója készült el Tatabányán?
- A két ütemben megvalósuló fejlesztés első része az olajtartály átalakítását, és a hőtároló üzemeltetéséhez szükséges gépészeti, villamossági és irányítástechnikai rendszerek kiépítését tartalmazta – folytatja a projekt ismertetését Maszlavér István. - Az új hőtároló április elejére készült el. A nyári hónapok alatt a tartály felfűtéséről három 18 hengeres Wärtsilä gázmotor gondoskodott. A kisütési ciklusból– azaz a tárolóból való hőkiadásból - származó hő már egy ideje a város távhőrendszerét fűti.
- A második ütemben megvalósuló komplex műszaki fejlesztés pedig azt teszi lehetővé, hogy a kazánokból érkező hőt is a hőtárolóba vezessék. A rendszer tesztelése befejeződött, az átadására a napokban sor kerül, jóval hamarabb, mint ahogy azt a kivitelezést végző Fővállalkozó szerződése tartalmazza. Október 15-ig kell a pályázati forrásokkal elszámolnunk, melyre a szükséges idő rendelkezésünkre áll.
- A kivitelezési feladatokat közbeszerzési eljárás során az MVM Ovit Zrt. és az Energo-Merkur Kft. konzorciuma nyerte el – egészíti ki az elhangzottakat Kamarás Zoltán -, a munkálatokat 2013 szeptemberében kezdték meg, helyi kis- és középvállalkozások bevonásával. A 10.000 köbméteres olajtartály átalakítása a maga nemében egyedülálló az országban, mert ehhez hasonló működésű hőtárolók ugyan már működnek, de ilyen nagy tárolókapacitású eddig még egy sem épült. A technológiát egy tatabányai vállalkozás birtokolja, és a kivitelezés is alapvetően rájuk épül. A hőtároló-kapacitás körülbelül 1400 GJ, ami Tatabánya Megyei Jogú Város 23.000 távfűtött lakásának kétnapi nyári melegvíz-szolgáltatását fedezi, míg  télvíz idején az itt tárolt hőenergia a téli napi hőigény 1/5-ét biztosítja.

- Milyen további fejlesztési terveik vannak a közeljövőre nézve?
- A tatabányai fűtőerőmű 2010-ben került a jelenlegi két új tulajdonos kezébe – mondja Maszlavér István. - Az első dolgunk a cég helyzetének felmérése, értékelése volt. A gazdasági elemzések hamar rámutattak, hogy a fejlesztések elengedhetetlenek. Célként fogalmazódott meg, hogy a távhőszolgáltatások árait a lehető legalacsonyabb szinten tudjuk tartani, ugyanakkor az árbevételünket próbáljuk meg maximalizálni. A számításokból az is kitűnt, hogy a gázra épülő fűtési rendszert hosszú távon – a gáz árának folyamatos emelkedése miatt – nem lehet gazdaságosan működtetni, így elkerülhetetlen lesz a tüzelőanyag-váltás. Ennek feltételeit szeretnénk megteremteni egy 6 milliárd forintos beruházás keretében. Ezt a folyamatot is segítik uniós pályázatok: a Gazdasági Operatív Program keretében 500 millió forintot, míg a KEOP-on belül egymilliárd forintos támogatást nyertünk erre a célra.

- Milyen tüzelőanyagra és milyen technológiára cserélik az eddigi gázfűtést?
- A faapríték-tüzelés alapjait kívánjuk lerakni oly módon, hogy a jelenlegi négy gázkazánunkból kettőt átalakítunk faapríték-tüzelésűre, illetve ezek mellé építünk még egy kisebb forróvíz-kazánt, amely szintén ezzel a tüzelőanyaggal lesz fűtve. Nyáron a melegvíz-ellátást ez a legkisebb kazán is képes lesz ellátni, télen pedig a faaprítékra épülő teljes rendszer a hőtárolóval együtt a hőigények– amelyek a korszerűsítéseknek köszönhetően folyamatosan csökkennek – 98%-át képes lesz kielégíteni.
– A projekt már folyamatban van, a zárás legkésőbb 2015 második felében lesz, uniós vállalásaink szerint. Ez a beruházás óriási előrelépést jelent majd a számunkra, nagyon gyorsan, 6-7 év alatt képes megtérülni, és olyan pozitív hatással lesz reményeink szerint a gazdasági eredményünkre, hogy ezt követően már nem lesz szükségünk a működést segítő állami támogatásra  – foglalja össze a fejlesztés előnyeit, és egyúttal zárja beszélgetésünket Kamarás Zoltán.

Cseh Teréz