Lépésről-lépésre a városiasodás útján
Bodajkon az ipari terület fejlesztése a cél

- Az elmúlt négy év a gazdasági világválsággal, és az országban felgyülemlett adósságállománnyal, nem csak a magánszemélyeket, de önkormányzatunkat is nehéz helyzet elé állította. Hiteleinket átvállalta ugyan az állam, de át kellett alakítania a finanszírozási rendszert is, és így a ciklusban körülbelül 120 millió forinttal kevesebb költségvetési támogatásból voltunk kénytelenek működtetni településünket – kezdte beszélgetésünket Almádi István, Bodajk polgármestere.

- Sikerült ezt valamiképpen korrigálni?
- Az adóbevételek nálunk sajnos nagyon alacsony szintűek. Kitörési pont lehetne az Ipari Park betelepítése, két cég már működik is, a Sonima Kft. és a FE-CO Mór Kft., ők már befejezték a telephelyfejlesztést. Harmadikként a SELECTOR Kft. csatlakozott, amely nyert 98 millió forintot egy újfajta technológiai bevezetésére, ők elektronikai hulladékokat dolgoznak fel, semmisítenek meg. Ebben a ciklusban közel 400 millió forint érkezett Bodajkra iparfejlesztésre, ez azonban még mindig kevés, nagyon nagy előrelépést nem tudtunk elérni. Ezek a beruházások munkahelyeket teremtenek, és tevékenységük által az iparűzési adóbevételek is növekedhetnek. A szomszéd településen, Móron elindították ezt a folyamatot 30 évvel ezelőtt, ennek nyilván megvan már az eredménye, és viszonylag nyugodtan tudnak élni, nálunk – mivel korábban ez kimaradt a közgondolkodásból - kell néhány jó év, hogy ez megvalósulhasson.

- A város így is épül-szépül. Milyen eredményeket sikerült elérniük a ciklusban?
- Szerencsére 2010 és 2014 között minden eddiginél több pályázati pénz érkezett Bodajkra. Az NFÜ, a zirci Leader Egyesület és más egyéb szervezetek támogatói döntései révén, több mint 970 millió forintról van szó. Ezen pénzek sok esetben igényeltek önrészt is, így a megvalósuló beruházások összértéke meghaladja az 1,3 milliárd forintot. A LEADER fejlesztések kapcsán civil szervezetekkel együttműködve jelentős eredményeket értünk el. Például felújították a katolikus templomunkat kívülről közel 30 millió forintból. Örömteli, hogy ilyenkor megmozdul a civil szféra, gyűjtést rendeztek, sok-sok millió forintot tudtak még hozzárakni a pályázati összeghez a helyi vállalkozók és magánszemélyek támogatásaiból. Új parkoló is épült, amely közel 14 millió forintos beruházás volt, ehhez a Bodajkért Közalapítvány 10 milliós pályázati pénze volt az alap, a többit a város biztosította a fejlesztéshez. Nemcsak egyszerűen térköveztünk, hanem dísznövényeket ültettünk, és a városias jelleget erősítő térelemeket, például egy ívó kutat is elhelyeztünk. A jövőre is készülünk, hiszen olyan csöveket fektettünk le, amelyek lehetővé teszik, hogy utólag ne kelljen már esetleg egy díszkivilágításnál az aszfaltot felszedni.
– Intézményeinkről sem feledkeztünk el, éppen épületenergetikai felújítások zajlanak 336 millió forint értékben, abból 2 iskola, 2 óvoda és 1 kollégium fog külsőleg és épületenergetikai szempontból megújulni. Minden külső nyílászárót kicserélnek, a tornaterem tetőszerkezetét újraépítik - eddig semmiféle szigetelése nem volt -, és ebbe beletartozik természetesen a fűtéskorszerűsítés, a világítás korszerűsítése, és alternatív energiaforrások kiaknázása is, mint napelemek és napkollektorok elhelyezése több helyen.
– Most adtunk át egy játszóteret egy felnőtt kondi-parkkal együtt, ez szintén a Bodajkért Közalapítvány fejlesztése az Önkormányzattal együtt. 5 millió forintot nyertünk rá, egy kicsit ki kellett egészítenünk, hogy növeljük a kondi eszközök darabszámát, és hogy a környezetet olyanná tegyük, amely jobban kielégíti az emberek igényeit. Nagy sikere van, rengeteg felnőtt használja ezeket az eszközöket, és már mondják, hogy a település többi részén is célszerű lenne ilyet elhelyezni!

- Az új uniós költségvetési ciklus új pályázatokat is jelent. Miben gondolkodnak?
- Tudatosan készülünk erre, a településeknek le kellett adniuk az elképzeléseiket erre az időszakra. Bodajknak nyilván az ipari terület fejlesztésére kell koncentrálnia, de ezzel együtt belső lakossági problémákat is meg kellene oldanunk. Nincs például kiépített piacunk, ennek a helyét és az ehhez szükséges forrásokat is keressük pályázatok útján. Kultúrházunk továbbra is felújításra szorul, valamint a település központját is szeretnénk tovább építeni. Volt egy természetes tavunk, aztán amikor a bányák elkezdtek dolgozni, elvitték a vizet. Utána agyagpaplannal lezárták az alját, fúrtak egy kutat és a karsztvíz helyett ebből a kútból töltötték fel a tavat, így egy tófürdő jött létre. Miután a bányák bezártak a források újra elindultak, és nagyon sok helyen fel is törtek a település különböző részein. A szakvélemények alapján nekünk az agyagpaplant fel kellett szednünk, és ma már újra a források táplálják a tavat, de még nem érik el azt a szintet – szakértők szerint erre 4-5 évet kell várni -, hogy ez megfelelő legyen. A csodálatos Tó-fürdőt, nem mi tettük tehát tönkre, hanem a természet avatkozott bele a folyamatba, és ehhez alkalmazkodnunk kell.

- Mennyire segíttette a civil szféra az önkormányzat munkáját?
- Örülök neki, hogy az önkormányzat bizottságaiba 8 fő külsős tagot tudtunk bevonni. Ez biztosította képviselő-testületi munka átláthatóságát. Megalakult az Idősek Tanácsa, és a még további munkát, energiát igénylő Fiatalok Tanácsa, valamint a Gazdasági Tanácsadó Testület is. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani még a bodajki polgárőröknek. Munkájuk eredménye, hogy jelenleg nyugodtan élhetünk településünkön, és az is, hogy júliusban a Belügyminisztérium államtitkárától átvehettem a Polgárőr Város kitüntetést.
– Bodajkon rengeteg tehetséges, szorgalmas ember él. Így nagyon sok rendezvényt, kiállítást és könyvbemutatót tartottuk. Örülök, hogy a különféle alkotók, művészek, önszerveződő közösségek megmutathatták Bodajkon, hogy mivel töltik szabadidejüket, és mire képes az ember, aki tehetséges és elszánt. Számomra nagyon emlékezetesek az adventi készülődések, a közös karácsonyi programok, a juniálisok, és az augusztus 20-ák. Ilyenkor elfeledve a hétköznapok problémáit együtt tudtunk ünnepelni, kikapcsolódni, és tenni Bodajkért!

Réz