Legégetőbb az agostyáni kerékpárút megépítése Tatán ezerháromszáz új munkahely jött létre
Az elmúlt ciklusban díjeső zúdult Tata városára, jelentősen emelkedett a munkahelyek száma, óriási beruházások előtt állnak, és terveik nagyságrendben jóval túlmutatnak a most következő öt éven. Michl József polgármesterrel értékeltük az elmúlt időszakot.
- Polgármester úr az elmúlt ciklusban nemcsak városvezetőként, hanem a tatai körzet országgyűlési képviselőjeként is dolgozott. Mennyire nehezítette, vagy könnyítette ez a kétlakiság a munkáját? - Természetesen nagyban nehezítette, hiszen két feladatot kellett 100%-osan elvégezni. Azt majd a történelem eldönti, hogy ez mit tudott hozni a városnak. Szerintem sok mindent. Például a megyei múzeum fenntartói joga Tatára került, országosan csak két olyan megye van, ahol nem megyei jogú város a megyei múzeum fenntartója. Sok egyéb kapcsolatot is sikerült a város számára teremteni, felépíteni, ami szintén hasznos lehet. A parlamentben dőlt el, hogy a kórházunk mellé egy új szakrendelő épül, és jó esély van arra, hogy egy másik épülete is teljesen megújul. Az egyes törvények megszavazásánál mindig azt a szempontot vettem figyelembe, hogy Tata ezekből mit profitálhat. Amikor arról szavaztunk, hogy a parlament feleakkora legyen, tisztában voltam vele, hogy választani kell a két funkció között. Én a város továbbépítését szeretném folytatni. Persze jó és izgalmas volt megismerni a döntési mechanizmusokat, és résztvenni a törvénykezésben .
- Milyen eredmények születtek Tatán az elmúlt négy évben? - Hála Istennek, a bőség zavaráról szólhatok. Minden nagyképűség nélkül a tataiak nagy sikereket arattak az elmúlt esztendőkben. Ha csak a díjainkat nézem, azokat is nehéz felsorolni. 2013-ban elnyertük az Által-ér Szövetséggel közösen a Magyar Táj-díjat, amit először adtak ki. 2010-ben a Biológiai Sokszínűség Magyar Fővárosa lettünk, megkaptuk a Tehetségbarát Helyi Önkormányzat, a Családbarát Önkormányzat, és a Kerékpáros-barát Település díját is. Ráadásul a polgármesteri hivatal elnyerte a Kerékpáros-barát Munkahely címet is. Az egészet az koronázta meg 2013-ban, hogy elnyertük az Európa- díjat. Erre azért vagyok büszke, mert ezt nem Brüsszel, hanem Strasbourg adja olyan településeknek, amelyek sokat tesznek azért, amit az alapító atyák kigondoltak, azaz, hogy Európának hogyan kellene kinéznie. Így az idén Tata részt vehetett az Európa-díjas Városok Szövetségének közgyűlésén, néhány héttel ezelőtt Ankarában volt az esemény. A diákönkormányzat két tagját is vittem magammal, akik nagyon ügyesen képviselték a magyar szempontokat, náluk a drog elleni küzdelem volt napirendben. A kapcsolatépítés szempontjából is jó egy ilyen alkalom, hisz sok európai város vezetője volt jelen, akikkel jó kapcsolatot lehet kiépíteni. Vannak olyan pályázatok, ahova kell néhány országból partner város, az Európa-díjas Városok Szövetsége tagjaként nyugodtan kereshetjük a többieket, azonnal értjük, és segítjük egymást.
- Gazdasági téren milyen előrelépések történtek? - Az uniós pénzeket szerintem a város lehetőségeihez és adottságaihoz képest jól tudta felhasználni. Én mindig elégedetlen vagyok önmagammal, és mindig türelmetlen a munkatársaimmal.Ebből fakadóan én magam is látom, hol lehetett volna még jobbnak lenni, és hol mulasztottunk, hibáztunk. Ezért is döntöttem úgy, hogy újra harcba szállok a polgármesteri címért, hiszen tudom mi az, amit ki kell javítani, és mi az, amit még jobban lehet csinálni. Tatán gyakorlatilag nem emeltük az adókat, mindössze az építményadó lett 100 forint helyett 150Ft/m2. Inkább arra törekedtünk, hogy az adózók számát bővítsük betelepülő cégekkel, így közel 300 millió Ft-tal nőtt Tata adóbevétele. Fontos volt, hogy az állam átvállalta 5,3 milliárd forintnyi adósságállományunkat, amiért ezúton is köszönetetmondunk. Jelentősen előreléptünk a munkahelyteremtésben, cégeink - gazdasági programunkban csak 4-500-at mertünk vállalni - 1300 új munkahelyet hoztak létre az elmúlt 4 évben, és ebben nincsenek benne a közmunkások.
- Milyen volt a testületi munka tartalma, stílusa? - Szerintem jó testülettel dolgozhattunk az elmúlt négy évben, négy ellenzéki és nyolc Fidesz-KDNP-s képviselő irányította a várost. A döntések 95%-át egyhangú igen szavazattal tudtuk zárni. Néhány nagyon fontos kérdésben elkülönült persze az ellenzék véleménye, ezeknek nagy része politikai jellegű véleménykülönbség, amit én teljesen természetesnek tartok. Az ellenzéki képviselőtársaim az én minőségbiztosításom, mert ők nyersen, őszintén elmondják a kritikájukat. Ha vannak kérdések, amelyek nekik nem tetszenek, az erősít engem abban, hogy jó úton járok!
- Milyen terveik vannak a következő, immár ötéves önkormányzati ciklusra? - A kampány során képviselőjelölt társaimmal végigmentünk a városon, nyolc fórumon ismertettük programunkat a szavazókkal. Én a jövőt három szempont alapján vizsgáltam: Először is mi az, amit az állammal való együttműködésből tudunk Tatára hozni? Ez a munkahelyteremtés, az óriási vasútfejlesztési projekt, azaz a Biatorbágy-Tata vasútvonal megújítása, ami Tatát nagyon komolyan érinti, három szintbeli kereszteződésünk szűnne meg. A kórházfejlesztés, és az útépítésekből a Tata-Komárom út felújítása.Visszatérő forrásaink kezelését a város önállóan nem tudja megoldani, ehhez mindenképpen szükség lesz állami beavatkozásra. Az intézményfejlesztés is ilyen, épül a Vakok Állami Intézete a Dobi iskola helyén. - A második szempont, hogy a megyében és a járásban milyen szerepe van a városnak? Tata a megye harmadik legnagyobb települése, ami komoly lehetőség. A megyei fejlesztési pénzekből szeretnénk minél többet elhozni, hiszen ez járási központ felelősségünk.Tata a rá eső pénzből csupa olyan fejlesztést akar megvalósítani, ami az egész kistérségnek jó, mint például a fogászati ügyelet létrehozása. A kistelepülésekkel együtt szeretnénk egy új rendőrkapitányságot építeni, ez még az állami együttműködésbe is belefér. A térfigyelő rendszert mi nemcsak a városban akarjuk megvalósítani, hanem az összes településen, ami hozzánk van (lenne) bekötve. Tatán olyan parkolórendszert kell kialakítani, hogy a környékről érkezők meg tudjanak normálisan állni valahol. Tóvárosban mindenképp egy parkolóházat akarunk építeni, és a városközpontban is ezen dolgozunk. - A harmadik szempont a saját magunk ereje. A munkát jól kell megszerveznünk, jobban kell működtetni a hivatali adminisztrációt, és a háttérintézményeket. A cégek számát is szeretnénk tovább növelni. A csapadékvíz elvezetésében el vagyunk maradva, és folytatni akarjuk a közvilágítás megújítását is. Visszavettük az államtól a volt Tiszti klubot, ott szeretnénk a városi könyvtárat kialakítani. A kerékpárút építését is folytatjuk, a Tata–Agostyán közötti a legégetőbb, hiszen az lehetetlenség, hogy van a városnak egy olyan része, ahonnan nem tudnak gyalog vagy kerékpárral bejönni az emberek. Művelődési házunkat is rendbe kell tenni, és a várat és környezetét is rehabilitálni, renoválni kell. Három egyetemmel is kötöttünk együttműködési megállapodást, nem felsőoktatást akarunk itt Tatán, hanem bekapcsolódni az egyetemek életébe. - Van esély arra is, hogy újabb 1000 fővel növeljük a munkahelyek számát. Egy japán cég a közeljövőben dönt, hogy letelepül-e Tatán. A város is szeretne új munkahelyeket teremteni például azzal, hogy jövőre teljesen visszavesszük az iskolai konyhákat, és egy olyan konyhát hozunk létre, ahol rehabilitáltakat foglalkoztatunk. Egy kis előkészítő üzemet is tervezünk, ahol a helyi termékek fagyasztását, a zöldségelőkészítést, a befőzést, a savanyítást végezzük, és ezzel szolgáljuk ki az iskolai konyháinkat. Tervből tehát van elég, most már a szavazókon, és a következő testületen múlik, mennyit tud ezekből megvalósítani!
Veér Károly |