Az erdő ad munkát…
Pénzesgyőr a Magas-Bakony közepén, a Gerence patak mentén fekszik 1765 hektár területen, 350-400 méteres tengerszint feletti magasságban, 10 km-re Zirctől. Területén tanösvények, 100-150 éves fák találhatók, az érintetlen gyepűk nem csak a hazai turistákat vonzzák. A környező hegyek (északról a Som-hegy, délről a Mayer-hegy és Kőris-hegy, nyugatról az Iharostető, keletről a Köves-hegy) lábánál lévő forrásokat a lakosság kutaknak nevezi, melyek vizét a Gerence szállítja a Rábába.
A mai Pénzesgyőr területe a kö-zépkor folyamán lakatlan, összefüggő erdőség volt. Gazdái a mindenkori uralkodók és csak kisebb részeket adományoztak az egyháznak. A Magas-Bakony betelepítése az 1710-es években kezdődött, Pénzeskút pusztát gróf Esterházy János telepítette be, római katolikus németekkel, szlovákokkal és magyarokkal. Pénzeskút 1785-ben már lakott hely volt, ezzel egyidejűleg Lókut árendás községből úrbéres községgé vált. A mai község Pénzeskút, Körisgyőr és Antalháza települések 1956-os egyesüléséből alakult ki. Az ebben az évben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt családok létrehoztak egy pénzesgyőri kolóniát is.
Antalházával kapcsolatban meg kell említenünk Dr. Rainprecht Antal nevét, aki főispán, jogász, politikus, közéleti személy és a páneurópai mozgalom megálmodója és magyarországi zászlóbontója volt. 1923-ban ő menti meg a teljes csődtől a herendi porcelángyárat. Unokája Dr. Kiskéry Lóránt, – ma Svájcban él – vette át ebben az évben Dr. Rainprecht Antalnak adományozott Magyar Kultúra Lovagrendjének posztumusz kitüntetését. 1948 tavaszán – az 1944. évit követően – másodízben 34 családot telepítettek ki, teljes bizonytalanságban hagyva az itt élőket. Az elkövetkező időket a magángazdálkodás jellemezte, kialakult egy ipari telep, és ekkor tett szert „Kerteskői Ménes” komoly, nemzetközi hírnévre. Jelenkori lakóinak száma 369 fő minimális növekvő tendenciát mutat. A lakosság mezőgazdaságból és az erdő adta munkalehetőségeket kihasználva él. Egyre többen fedezik fel és foglalkoznak a lótartással, és az ehhez kapcsolódó tevékenységgel. Az önkormányzat aktívan részt vállal a Zirci kistérség 17 településének munkájában. Bakonybél önkormányzattal közösen tartja fenn a körjegyzőséget, és működteti az általános iskolát és óvodát. Rendszeres kulturális eseményekkel színesíti az itt éllők és az ide látogatók életét. Községünk kultúrháza Vörösmarty Mihályra emlékezik aki baráti kapcsolatot ápolt a „béli” kolostor vezetőjével, szabadidő parkunk Splény Bélára, aki itt bujtatta Kossuth gyermekeit. A bezárt postánk helyén pedig E Magyarország pontot hoztunk létre megyei segítséggel. A Pénzesgyőri Kiemelten Közhasznú Egyesület hasznos szabadidős és sporttevékenységet végez. Van már lovas akadálypályánk és hagyományteremtő szándékkal majálist is tartunk. Ekkor adjuk majd át a megyeházának Dr. Kiskéry Lóránttól kapott festményt, mely a területen élt főispánokat ábrázolja. Augusztus 20-án falunapot tartunk, majd Márton-napi búcsút és az Idősek Napját. Lakosságunk egyharmada munkaképes, sajnos jelentős munkanélküliségi gondokkal küzdünk. Veszprémben vállalnak sokan munkát, és most kaptunk ajánlatot Mórról is. Azonban a buszközlekedés egyáltalán nem kedvező, így igen nehéz messzebb fekvő településeken, városokban munkát vállalni. Lókúttal és Bakonybéllel közösen pályáztunk egy újabb buszjáratra, mely állami és megyei segítséggel is nehezen marad fent. Az egyetlen erőnk a falusi turizmusban rejlik, hisz a falu nagyon szép helyen fekszik és ez vonzó a kirándulók, turisták számára. Újra divatba jött a lótartás, mely szintén fontos tényezője a fizetővendég-forgalom fellendülésének. Az önkormányzat tulajdonában is vannak faházak, ahol 32 fő elszállásolására van lehetőség.
A Pangea Egyesület Pro Natura díjas vezetője, Breuer László iránymutatásával tanulják az ide látogató gyermekek és fiatalok a természet szeretetét. Sajnos a falu előző vezetése két olyan lehetőséget hagyott ki, melyet nem tudni mikor lehet helyrehozni, ha egyáltalán mód lesz rá a jövőben. Az egyik ilyen a csatornázás, mert Bakonybéllel közösen lett volna rá lehetőség, melyet akkor a falu vezetése kihagyott, a másik a vezetékes gázhálózat kiépítése, melyet Lókúttal és Hárskúttal közös erővel lehetett volna kiépíteni. Ez a lehetőség is kihasználatlan maradt, és a jelenlegi kondíciók mellett a hiba korrigálhatatlannak tűnik. |