Az ipar és a bányászat ma már a múlté
Dudar az évszázadok tükrében

Dudar község az Észak-Bakony csücskében helyezkedik el. A települést 6.000 hektár erdő veszi körül. Természeti szépsége, ami a Bakony változatos, hegyes-völgyes vonulatainak köszönhető, az ország egyik páratlan szépségű települé-sévé teszi. Az erdős terület találkozik a belterületeken mesterségesen kialakított gyümölcsösökkel, ami a múlt század kultúráját örökítette meg napjainkra.

A régi időkben
Az első írásos feljegyzés 1302. február 18-án készült Dudarról. A falu jobbágytelepülés volt, nemesek nem éltek ekkor itt. A török időkben rengeteg bakonyi falu vált lakatlanná, Dudaron azonban mindvégig bizonyítottan élt lakosság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek gondtalanul éltek. A törökök megadóztatták a település lakóit, ugyanakkor a földesúr is megkövetelte a neki járó pénzt. A török-magyar háború és főúri zsarnokság miatt évtizedekig nem volt vetés és aratás, a XVII. században óriási éhínség is kínozta a lakosságot. 1710-ben pestisjárvány pusztított, ugyanakkor megkezdődött a környékbeli falvak újjáépítése. A legjobban Dudar és Csetény vészelte át a török kort. Mivel a jobbágyok elégedetlenek voltak, a földesúrnak új munkaerőre volt szüksége. Észak-Magyarországról és Németországból „importált” munkásokat, Terésiamajorba (Kisdudar) 1793-ban hét német család költözött.

Háborús évek
Aztán jött az I. világháború. Jónéhány dudari fiatalembert is besoroztak, a nép virágesővel fogadta őket Zircen. A harctereken minden eddiginél több katona sebesült vagy halt meg. A háború 46 hősi halottjának névsora ma is olvasható azon az emlékoszlopon, amit 1937-ben emeltek. 1932-ben bevezették az áramot a faluba. 1937. július 4-én, vasárnap avatták fel az I. világháború hősi halottainak emlékművét az akkori községháza előtt. Az emlékművet 1979-ben költöztették mai helyére, a Vörösmarty térre.

Bányászat: kezdet és vég
Miközben javában dúlt a második világháború, megkezdődött a bánya feltárása, és a Dudar-Zirc vasútvonal kiépítése. 1945. július 21-én a szovjetek már Várpalotát ostromolták. A németek március 22-én vonultak át Dudaron Nagyesztergár és Zirc irányába. A visszavonulókat támadó szovjet bombázók nemegyszer eltévesztették a célpontot, és dudari házakat romboltak le. A németek nagyobb összecsapás nélkül átengedték a falut az oroszoknak. 1945-ben folytatódtak a vasútépítések. A legtöbb bányász nem dudari volt, 1947-ben összesen 556 fő dolgozott a föld alatt, 1955-ben pedig már 1576 dolgozója volt a bányának. A bányászok lakásgondjait megoldván felépítették a Csiriptelepet (Lenin-telep). 1951-ben két nyolclakásos készenléti lakást emeltek az Iker-akna mellé. Ettől az évtől rendeztek bányásznapot.

1967-től megkezdődött a falu aláfejtése. Akkor a Diófa, a Dózsa György és az Alkotmány út alatt folyt a termelés. 1971-ben megalakult a Bakony Művek dudari üzeme. Fejlődött a falu ipara. A rendszerváltás után évekig ígérgették a bánya bezárását, s végül hiába tiltakoztak a bányászok, ez meg is történt. Időközben a Bakony Művek is eltűnt Dudarról, így azt a bizonyos Dudar feliratú pontot leradírozták a gazdasági térképekről.

Településrendezési terv
Elkészült Dudar településrendezési terve, melynek része a helyi építési szabályzat, és az idegenforgalmi koncepció. Terveik szerint az Arany-Kerteki-Erdősor utca kö-zötti területen hagyományos utcás, telkes kialakítású lakópark épülne, a zöldterületen pedig közparkot alakítanak majd ki. Az utca erdei útban folytatódik, így lehetőség nyílik az erdő nyújtotta pihenőpark funkciók kihasználására. A kiosztásra jelölt telkek viszonylag nagyok (800-1600 négyzetméter), a beépítési mód jellege kertvárosias illetve falusias.