Az elődök nyomdokain haladva A tátiak a folytatásra szavaztak
Turi Lajos, Tát város frissen megválasztott polgármestere húsz éve tagja a képviselőtestületnek. 1998 óta alpolgármesterként szolgálta a települést. Ahogy fogalmaz, méltó szeretne lenni városvezetőként nagytiszteletű elődei, Kátai Ferenc és Szenes Lajos örökségéhez.
– 1964-ben, Dorogon születtem – kezdi a bemutatkozást a polgármester -, de tősgyökeres táti család leszármazottja vagyok. Esztergomban érettségiztem, főállásban az Országos Mentőszolgálatnál dolgoztam mentős tisztként. Van egy tanári diplomám is, oxyológiát tanítok egy főiskolán. A mentősök világát sem hagytam teljesen magam mögött, hiszen a közszférában dolgozóként jelenleg is fizetetlen szabadságon vagyok. A szakmaiság megtartása és a kredit pontok miatt havonta két-három alkalommal ingyen és bérmentve dolgozom. A mentős életformát nem lehet csak úgy otthagyni, úgy vagyok ezzel, akár a vasutasok, akiket a mozdony füstje egyszer megcsapott… Három gyermekem van. Egyikük már dolgozik, a középső most érettségizik, a legkisebb pedig nyolcadik osztályos.
– Elődeim öröksége – mondja Turi Lajos – engem is kötelez. Az alapelv olvasható a polgármesteri hivatal homlokzatán is. Ez az épület nem egyszerűen egy hivatal, hanem kiemelten A Község Háza, amelynek a közösséget kell szolgálnia! Ebben a szellemben igyekszem én is végezni a munkámat. Egyébként nagyon szokatlan volt a választási kampány Táton, bármilyen eredmény születhetett volna, az itt élők azonban a folytatásra szavaztak. A képviselő testület tagjai is bizonyítottak már korábban, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel szolgálták a várost, talán nem véletlen, hogy újra bizalmat kaptak a tátiaktól. Jómagam szolgálatként fogom fel ezt a megbízatást, olyan lehetőségnek, amelynek segítségével a köz javára tevékenykedhetek.
– Az árvízveszélytől – kezdi el sorolni a feladatokat a polgármester – szerencsére a jövőben nem kell tartanunk, mondhatni Tát majdnem 100%-ban biztonságban érezheti magát a Duna áradásaitól. Elkészült a gát, és a második szakaszban szeptemberre megvalósult a patakok visszatöltése is. Feladatunk a tájsebek begyógyítása, a parkosítás az építési területeken. Ugyanakkor fel kell készülnünk a klímaváltozás lehetőségére is, úgyhogy a szomszéd Tokod településsel együtt bekapcsolódtunk egy norvég pályázatba. Ennek segítségével, a Műegyetem közreműködésével egy matematikai modell dolgoztatik ki, amely választ ad arra a kérdésre, hogy a lehullott csapadék és a kommunális víz felgyülemlése milyen kapcsolatban van a Duna mindenkori vízállásával, és milyen módon lehet elvezetni. Nemcsak felmérések készülnek, hanem engedélyes tervek és bizonyos kivitelezések is, azaz komplex módon közelítjük meg a problémát. A projekt 2016-ban fejeződik be. – Másik nagy gondunk – teszi hozzá Turi Lajos – a várost kettészelő 10-es főút, valamint az esztergomi, a bajnai utak és a vasútvonal balesetveszélyes közlekedési csomópontja. A probléma megoldására elkészültek a tervek, és reméljük, hogy a jövő évben megindulhat az átépítés, állami beruházásban. Ehhez kapcsoljuk a saját munkánkat, ami a régi Tát és Újtelep közötti gyalogos és kerékpáros összeköttetés megteremtését jelenti.
– Az árvízvédelmi munkálatok elkészültével – fejezi be a feladatok felsorolását Turi Lajos – a védett részen végre bővíthetjük ipari területünket, ahol helyi és külső vállalkozók vásárolhatnak telephelyet, és hozhatnak létre új munkahelyeket. Sajnos a halálozások száma nálunk is nagyobb a születésekénél, ám a lakosságszám alig csökken. A megüresedő portákat ugyanis nagyon szívesen vásárolják meg olyanok, akik nyugalmasabb környezetre vágynak, így sokan költöznek hozzánk Dorogról és Esztergomból is. Tátra mindig is jellemző volt az összefogás, ezért bátran támaszkodhatunk az itt élő polgárokra, civil szervezeteinkre, hogy városunk egy virágzó, élhető, kellemes település legyen! Veér Károly |