Hagyomány és korszerűség
Csolnokon ma már nem a bányáról beszélnek

Csolnok történetében jelentős változásokat a XVIII. század hozott, amikor is a falu mai lakosságának 60%-át képező német népcsoportok települtek be. A lakosság nagy része még ma is beszéli a bajor-frank keverék nyelvjárást. A szénbányászatnak köszönhetően a II. világháború után Csolnokról nem telepítették ki a német lakosságot, így tudott a németség a mai napig is fennmaradni. Bérces József polgármester 1990 óta vezeti az önkormányzatot.

– Hogyan ápolják a hagyományokat Csolnokon?
– A 3400 lakos jelentős része német származású. Az önkormányzat igyekszik az itt élőket maximálisan szolgálni. Nagy hangsúly fordítunk a civil szervezetek támogatására, mivel ezek azok az egyesületek, akik so-kat tesznek a település fejlődéséért. Rajtuk keresztül tudjuk megőrizni hagyományainkat és a sportéletet településünkön. Az országos hírű Csolnoki Bányász Fúvószenekar számos szép eredménnyel dicsekedhet. Megalakulását 1860-tól számítjuk, jelenlegi vezetője 1961 óta Fódi János karmester.

A Német Nemzetiségi Vegyes Kórus Kultúrcsoport néven alakult 1951-ben. A csoport többszöri megszakítással működött, majd legutóbb 1986-ban alakult újjá Selmeczi Józsefné kezdeményezésére és azóta folyamatosan működik. Elsősorban helyben gyűjtött német népdalokat adnak elő. 2001. augusztus 30-án művészeti nívódíjjal tűntették ki, a bányász kultúra hagyományainak ápolásáért. Művészeti vezetője Fódi János, vezető: Inkó Sándor és Kocsis László.

A Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánc-csoport 1990-ben alakult néhány lelkes fiatal kezdeményezésére. Céljuk az 1951-ben elkezdett, majd megszakadt hagyomány újraélesztése és továbbvitele volt. Repertoárjukban főként helyi gyűjtésű koreográfiák szerepelnek, de Wenczl József és Manninger Miklós koreográfusok munkáit is szívesen táncolják. Vezetőjük Tafferner Ingrid.

Két német településsel (Jettingen-Scheppach és Ubstadt-Weiher) van partnerkapcsolatunk, egyesületeink és a magánemberek is aktívan részt vesznek ebben az együttműködésben. Eddig évről évre kölcsönösen szerveztünk programokat mindegyik településen, idén is várjuk barátainkat hagyományos falunapunkra, amelyet július 29-31. között rendezünk.

– A szellemi oldal után beszéljünk a fizikairól is!
– Ezen a téren sincs okunk panaszra. Az itt működő vállalkozók nagymértékben befolyásolják a lakosság életét. A munkanélküliség nagyon kis százalékban van jelen, ez részben a helyi vállalkozások nagy érdeme, de a környező városokba is sokan járnak munkát vállalni. A Csolnoki Szerelvénygyártó Kft nagyrészt az önkormányzat tulajdonában van a privatizáció óta, és sokat segít községüknek és az itt élőknek.

Intézményhálózatunk jó helyzetben van, úgy ítélem meg, hogy magas színvonalú az ellátottság. Az iskola és az óvoda mellett egy szociális gondozási központot és egy zeneiskolát is fenntartunk. Ezeken kívül működtetünk még egy összetett sportlétesítményt. Rendelkezünk egy sportcsarnokkal és a térségben egyedülállóan egy uszodával. Reméljük, hogy a térségi feladatot ellátó intézményeink működtetéséhez a jövőben fogunk állami segítséget kapni.

– Hogyan alakul a falu képe az elkövetkező időben?
– Az elmúlt tizenöt évben rengeteg fejlesztést hajtottunk végre. Az infrastrukturális kiépítettségünk teljes. Gondolok itt a kábeltévé-, gáz-, csatorna- és a telefonhálózatra. Az útjaink 95%-a aszfaltozott, de itt van egy kis probléma, mivel a közművek kiépítése közben a bontások miatt sok utcánk felújításra szorul. Ez a legsürgősebb ránk váró feladat. Szerencsére itt úgy néz ki, hogy lesz pályázati lehetőségünk. Az elmúlt időszakban egy panzió épült Csolnokon, ami elősegíti a turizmus fellendülését. Az önkormányzat és szervezeteink is segítik a vendéglátás fejlődését, hiszen nagyon fontos valamennyiünknek az idegenforgalom fellendítése. Településrendezési tervünket, amely tíz évig megállta a helyét, felül kell az idén vizsgálni, mert az évek során sok körülmény megváltozott. Ez a terv fogja majd meghatározni a következő időszak területrendezési és fejlesztési feladatait.