szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Komárom a 2. világháború alatt

Új virágkor helyett szenvedés és halál
Komárom a 2. világháború alatt

A Felvidék visszacsatolása után Komárom új „virágkora” jöhetett volna. Az egyesített város élére olyan polgármester került, aki már bizonyította tehetségét a városépítés terén. Új virágkor helyett azonban a második világháború jött, mely Komáromnak küzdelmeket, rombolást, halált és szenvedést hozott.

1938-ban Felvidék visszacsatolása után a „két Komárom” újra egyesült. Az egyesített Komárom lakossága 30.842 volt, az északi városrészen 21.957-en, a déli városrészen 8.885-en laktak. Észak-Komáromban a rövid katonai közigazgatást az év végén polgári közigazgatás váltotta fel, és Fülöp Zsigmond a korábbi városbíró lett a polgármester. 1939-ben a belügyminiszter a déli városrész építésében szerzett érdemei alapján Alapy Gáspárt nevezte ki az egyesített Komárom polgármesterévé.

Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanása után a megmaradt lengyel szárazföldi és légierőt kimenekítették Romániába és Magyarországra, és a magyar-lengyel közös határon civil menekültek is érkeztek. Komáromban a Duna mindkét partján voltak lengyel táborok: az erődökben, a werkekben, a laktanyában, az utászok bázisán. A háború újra visszahozta Komárom katonaváros jellegét. Északon a katonaság számára az Öregvár épületei, a tiszteknek a Tiszti Pavilon lakásai álltak rendelkezésre. A Nádorvonal erődjeiben különböző alakulatok gyakorlatoztak, a hidászlaktanyában helyezték el a munkaszolgálatosokat. Délen a huszárlaktanya, a Monostori erőd, mellette az árkász tábor, továbbá lőszerraktárak, gyakorlóterek és lőterek szolgálták a honvédséget.

A honvédelmi törvény és a hadigazdaság átalakította Komárom gazdasági életet. A város termelő üzemeit (hajógyár, lengyár stb.) hadiüzemeknek nyilvánították. A közellátás biztosítására létrehozták a közélelmezési hivatalt. Kenyér- és lisztjegyet vezettek be, és a húsfogyasztás csökkentése érdekében már 1939 decemberétől a hét kettő, később három napját „hústalan napnak” nyilvánították, és korlátozták a vendéglőben felszolgálható ételeket. 1940-ben bevezették a cukor- és zsírjegyet, 1942-től a tejjegyet. A terhes anyák, 14 éven aluli gyermekek, betegek és időseken kívül csak a hadikórházakat látták el tejjel. Komárom zsírellátásának céljából a város létesített egy sertéshizlaló telepet. A jegyek beváltását 1944 őszéig biztosították, a közellátás rendszere addig lényegében működőképes volt. A háborús körülmények miatt folyamatos katonai behívások történtek. Nemcsak a sorköteles korosztályra, hanem a „katonaviseltekre”, a tartalékosokra is szükség volt. A tartalékosból tényleges szolgálatba helyezett kisbirtokosok, kisbérlők nehéz helyzetbe kerültek, mert katonáskodásuk ideje alatt nem volt ki elvégezze a mezőgazdasági munkákat. Az állam ezért gondoskodott az otthonmaradt családtagokról, segélyt, családi pótlékot fizetett a távollét idejére.

A honvédelmi törvény munkaszolgálatra kötelezte a fegyveres honvédelemre alkalmatlannak talált személyeket. Az 1942:XIV.tc.  értelmében a zsidók vagy zsidónak minősítettek honvédelmi kötelezettségüknek csak kisegítő munkaszolgálattal tehettek eleget. Komárom északi városrészében az Öregvár melletti hidászlaktanyában volt a munkaszolgálatosok bevonulási helye, és itt szervezték századokba, majd irányították tovább állomáshelyükre. Később, a további bevonulások miatt egyre csökkent a munkaerő-létszám. Komáromban a helyi munkák végzésére munkaszolgálatos századokat tartottak az Igmándi erődben, a Méntelepen, a Lengyárban és Észak-Komáromban.

1941-ben, Magyarország tényleges hadba lépésével, Komárom bevonulási központ lett, így a katonaság létszáma fokozatosan emelkedett. Már a laktanyák és az erődök nem tudták befogadni a frontra induló alakulatokat, azokat a város közösségi helyein, (iskolák, művelődési ház, testületi székház stb.) vagy gazdasági épületekben helyezték el. A hadiállapot beállta után több magyar várost bombáztak szovjet repülőgépek. 1941. augusztus 18-án reggel Komáromot bombatámadás érte. Egy szovjet távolfelderítő repülőgép nagy magasságból 10 db repeszbombát dobott le a Dohánybeváltó környékére. Két ember könnyebben megsebesült, egy dohányraktár megrongálódott.

Míg messze, az ország határain kívül folyt a háború, a hátországi Komárom lakosai megszokott életüket élték. 1941 decemberében nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot, „Művészeti heteket” rendeztek. Az irodalmi, zenei esteken, kiállításokon helyi művészek mellett országos hírességek is felléptek. A keleti front súlyos veszteségei után csak ismeretterjesztő és művészeti kulturális rendezvényeket szerveztek, tekintettel a fronton harcolókra és a gyászolókra. Az egyesített Komárom a háborús évek alatt is fejlődött, épült. Építettek munkáslakásokat, óvodát, iskolai tornatermeket. Átalakították, felújították a főgimnázium, a városi fürdő, a lovassági laktanya épületeit. Megjavították az utakat, beruházások voltak a vízellátás, csatornázás, árvízmentesítés és útépítés terén.

A német megszállás után sorra jelentek meg a zsidókat korlátozó törvények, rendeletek. 1944. április elején megérkezett a városba a Gestapo, mely parancsnokságát az észak-komáromi Király püspök utcában rendezte be. A zsidókat először „összeköltöztették”, azaz kijelölt gettóba kényszerítették, üzleteiket, vagyonukat zár alá helyezték. Alapy polgármester halogatta az intézkedéseket, de kötelezték azok végrehajtására. A komáromi és a környékbeli zsidók gyűjtőtáborát Komáromban a Monostori erődben rendezték be. Komáromból két transzport indult, június 13-án és június 16-án, mikor is Kassán keresztül Auschwitzba szállították az itt összegyűjtött 5.040 főt. A vészkorszak komáromi zsidó áldozatainak száma összesen 1.922 fő volt.

Komáromot földrajzi helyzete többszörös stratégiai támadási célponttá tette: kelet-nyugat, észak-dél országos főút, ugyanilyen vasúti csomópont, Duna, mint vízi szállítási út, továbbá a vasúti és közúti hidak. Mégis az első amerikai bombázás nyáron, az olajipari célpontok támadásakor érte a város déli részét. 1944. július 2-án találat érte a lengyárat, a Temető utcában több családi házat, a laktanyában egy raktárt.

Augusztusban Alapy Gáspár polgármester korára, és egészségi állapotára hivatkozva nyugdíjba vonult, helyette dr. Megay Lászlót, Ungvár volt polgármesterét nevezte ki a belügyminiszter. Az új polgármester szep-tember elején költözött Komáromba, s töltötte be tisztségét 1945 márciusáig.

A város elleni amerikai stratégiai légitámadások októberben történtek. Az 1944. október 7-i első tervszerű bombázás célja a teher- és rendező pályaudvarok megsemmisítése volt, a város mindkét részén. Óriási károk keletkeztek a pályaudvarokon, vasúti szerelvények semmisültek meg, a sínpályák felszaggatódtak. Az állomásokhoz közeli utcákban családi házakat taroltak le a bombák, a támadásnak sok sebesültje, s közel 50 civil áldozata volt. Pontosan egy hét múlva, október 14-én, újabb légitámadás érte Komáromot, ezúttal a bombázás a vasúti híd ellen irányult.

Pár nap múlva, az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvételt követően a Nyilaskeresztes Párt körzeti megbízottja Wojtowicz Richárd, és fia, ifj. Wojtowicz Richárd, az új főispán, tömeges letartóztatásokról rendelkezett. Először a megye és a város volt vezetőit, köztük a nyugalmazott polgármestert, Alapy Gáspárt is letartóztatták, „zsidópártolás” vádjával. A foglyok a Monostori erődbeli vizsgálati fogság után a Csillagerődbe kerültek. Ugyanott raboskodtak a főispán, a főjegyző, és a környező települések vezetői mellet különböző felekezetű papok és politikai foglyok. A Csillagerődbe helyezték át a fővárosi Margit körúti fegyház foglyait, de ide szállították a deportálandó cigányokat is. A Csillagerődből folyamatosan szállítottak el rabokat Flossenbürg és Dachau táborokba. Alapy Gáspárt is deportálták Dachauba, ahova december 21-én érkezett meg, és itt halt meg 1945. február 2-án. De-cember 27-én a Csillagerődöt kiürítették, a rabokat gyalogmenetben Németországba indították. Az erődben csak a készenléti munkára visszatartott munkaszolgálatosok maradtak.

Decemberben nagy német és magyar csapatmozgások voltak Komárom környékén, ezzel összefüggésben megszaporodtak a szovjet felderítő repülések, és elkezdődtek a szovjet légi támadások, és taktikai bombázások. Budapest körülzárásának megakadályozására nagyszámú német erőt vontak össze Komárom térségében. A szovjet csapatok december közepén már Esztergom megyében voltak, és Neszmély valamint Dunaalmás elfoglalásával az almásfüzitői olajfinomítót, és Komáromot veszélyeztették. Az év végén újabb német páncélos alakulatok rakodtak ki Komáromban, melyeket később a főváros felszabadítását célzó „Konrad” hadműveletekben vetettek be.

1945. újév napján a német páncélosok eredményes csapást mértek a jobb parti Komáromtól délre álló szovjetekre, és az akció eredményeként Bicskéig jutottak. Január 6-án azonban megindultak a szovjet páncélosok a Garam vonalától a Duna bal-parti oldalán, és a Szent László hadosztálynak súlyos veszteségeket okozva eljutottak Komáromig. A támadást a városban tartózkodó német alakulatok visszaverték, és egyheti véres csatában súlyos veszteségek után visszavonultak a szovjet páncélosok. Tavasszal újból támadtak az angolszász légierők. Dél-Komárom teherpályaudvara volt a cél, de bombák estek a vasútvonaltól jóval délebbre is. A támadásnak a jelentős anyagi károk mellett halálos áldozatai is voltak.

A szovjet csapatok a 2. és 3. Ukrán Front főerőivel 1945. március 16-án indították meg támadó hadműveletüket Bécs−Pozsony irányába. Komáromot délről a szovjet 2. Ukrán Front 46. hadserege támadta. A kialakult frontvonal kemény küzdelem árán volt csak tartható. Mocsa határában napokig tartó ádáz, véres harcok folytak. A környező községek katonai kiürítése után a magyar és német alakulatok Komárom védelmére összpontosítottak.
Március 28-án reggelre a dél felől támadó szovjet lövészhadosztályok betörtek a komáromi déli hídfő védelmébe, a támadó szovjet csapatokat csatarepülők és bombázórepülők támogatták. Az itt maradt lakosság az ostromot óvóhelyeken vészelte át.

A védők heves utcai harcok után visszavonultak Észak-Komáromba, majd a hidakat felrobbantották. A déli részen rekedt német erőket a megszálló szovjet csapatok megsemmisítették, s ezzel a komáromi déli hídfőt teljesen felszámolták. Komárom északi része is sokat szenvedett az ostrom alatt. Március 29-én számos civil áldozatot követelő nagy szovjet légitámadás volt a szárazföldi hadmozdulatok támogatására. A szovjet csapatok átkeltek a Dunán, és folytatták a német csapatok üldözését. Március 30-án, nagypénteken, súlyos harcok után Észak-Komáromot is elfoglalták, így a Dunától északra fekvő városrész is szovjet kézre került. Húsvét után, még tartottak a harcok, mikor megint „kettévágták” Komáromot. A Duna ismét országhatár lett, és a városrészek már más országban kezdték meg az újjáépítést.

Rabi Lenke

2015.06.25. 18:35
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás