szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Ünnepek és hétköznapok a Duna túlpartján

Észak-Komáromban bíznak a pozitív változásokban
Ünnepek és hétköznapok a Duna túlpartján

A történelem viharai által kettészakított Komárom szlovák oldalán, mai nevén Komárnoban a legutóbbi helyhatósági választásokon Stubendek Lászlót választották polgármesternek. A műszaki végzettségű – villamosmérnök a szakmája – városvezető korábban a hajógyárban, majd egy mezőgazdasági gépgyárban dolgozott, ezt követően pedig a műszaki, ipari középiskolában tanított. A rendszerváltozás után azonnal képviselővé választották, volt alpolgármester és több bizottság munkáját is irányította.

– Miként került Komáromba?
– Rimaszécsen, egy Ózd fölötti csodálatos kis gömöri faluban születtem 1953-ban; az őseim generációkra visszamenően kántortanítók voltak. Szülőföldemtől erőt, a kassai középiskolai évektől a magyar emlékeket, és a brünni egyetemtől morva mentalitást kaptam útravalóul, melyek sokat segítettek későbbi pályámon. Feleségemmel, akinek révén váltam komáromivá, két gyermekünk és egy unokánk van. A városba kerülve szinte azonnal bekapcsolódtam az egyik legrégebbi és legnagyobb szerveződés, a CSEMADOK (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége – 1993-tól Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) munkájába, ahol a mai napig én vagyok a városi szervezet elnöke. Ez azt is jelentette, hogy párhuzamosan a helyi politikában betöltött szerepemmel, a műszaki vonalról áttevődött tevékenységem a humán, kulturális területre.

– Társadalmi tevékenységét mennyire érintette, hogy városvezetővé választották?
– Polgármesterré választásom óta is tevékeny szereplője vagyok a civil életnek. Kiállításokat, tanfolyamokat, előadásokat, hangversenyeket és fesztiválokat szervezek; egy nagy csapatban, az idén 35 éves Concordia vegyeskarban énekelek, és vasárnaponként a Szent András-templomban orgonálok. A Komáromi Imanapok egyik szervezője vagyok, és tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, valamint a Szent György Lovagrendnek. Kiállításaink, előadásaink egy részét Dél-Komáromban is megrendezzük, együttműködve az ottani Múzeumbarát Körrel. Kiemelném még a Jókai Mórról elnevezett színházunkat, mely az első magyar nyelvű kőszínház a Felvidéken. Gazdag kulturális életünk mellett sportolóinkra is büszkék vagyunk; éppen a napokban ünnepelhettük férfi kosárlabdacsapatunkat, az MBK Rieker COM-Therm Komárom együttesét, mely története során első ízben hódította el a szlovák bajnoki címet.

– Mi jellemzi Észak-Komárom gazdasági életét? Vannak munkalehetőségei az ittenieknek?
– Nem is oly rég még Komárom rendkívül sikeres hajóiparral rendelkező város volt; szinte az egész környék a hajógyárban dolgozott. A rendszerváltozás után aztán nálunk is bekövetkezett előbb az állami, majd a teljes privatizáció, melynek következtében a hajógyártás is leszűkült, s rengetegen maradtak munka nélkül. Ma újra beszélhetünk az iparág működéséről, de kisebb volumenben folyik a tevékenység, így jóval kevesebb embernek tud munkát adni. Mintegy ezer főt, főleg nőket foglalkoztat a Rieker Cipőgyár, emellett több kisebb-nagyobb termelőegységben lehet munkát vállalni. Fontos munkahelyteremtő intézmény a Selye János Egyetem, ahol komoly létszámmal dolgoznak. Nagyon jelentős, fiatal intézményről van szó, melyben magyar nyelven szerezhetnek diplomát a felvidéki és anyaországi fiatalok egyaránt. A mintegy másfélezer hallgató igazi egyetemi várossá változtatta Komáromot, hiszen aktívan részt vesznek a civil, kulturális és sportéletben. Mindezek ellenére a helyzet nem túl rózsás, hiszen politikai és etnikai okokból alig jutott fejlesztési pénz a környékre; a kormány határvárosnak tekintette Komáromot, így ma is nagyon magas a munkanélküliség. A schengeni csatlakozás után egy időszakban rengetegen jártak át Dél-Komáromba dolgozni, ahol a NOKIA biztosított számukra kulturált és jól fizető munkalehetőséget, ám a gyár bezárásával visszasüllyedtünk a korábbi szintre. Több szakembert alkalmaz ugyan pl. a győri Audi, illetve székesfehérvári és tatabányai vállalatok, ám a nagy többség számára ez nem megoldás; helyben kell munkahelyteremtő programokat indítani, beruházókat csábítani Komáromba.

– Történt az elmúlt időszakban pozitív változás ezen a téren?
– Reméljük, hogy valami elindult, hiszen május elején a SARIO, a Szlovák Köztársaság Gazdaságügyi Minisztériuma égisze alatt tevékenykedő beruházási és kereskedelmi ügynökség regionális irodáit felügyelő osztályvezető helyettese személyesen látogatott el Komáromba. Közösen vettük számba a beruházási lehetőségeket városunkban és környékén. A városvezetés és a városi hivatal minden telekügyi, infrastrukturális jellegű és bármilyen egyéb információt és segítséget megad az ügynökségnek ahhoz, hogy Komárom is felkerülhessen a SARIO által kínált beruházási lehetőségek listájára, hogy az érdeklődő külföldi befektetők úgymond eltaláljanak Komáromba, s ne legyen ez a régió sem mostohagyermekként kezelve. Ugyan nem tudunk felajánlani ipari park létesítésére vagy nagy volumenű zöldmezős beruházásokra felhasználható egybefüggő területet, mivel az ilyen jellegű telkek a múltban magánkézbe kerültek, de a város továbbra is rendelkezik volt ipari területekkel, melyek alkalmasak lehetnek barnamezős beruházások létesítésére. De ehhez mindenképp szükséges a szaktárca és ezen belül az említett ügynökség pozitív hozzáállása, segítsége.

– Lehet-e kitörési pont Komárom életében az idegenforgalom és a turizmus?
– Komárom fantasztikus építészeti örökséggel rendelkezik, az itteni erődrendszer gyakorlatilag körbeöleli a Duna két partján álló városrészeket. Ennek bizonyos részeit már nagyon szépen rendbe tették, reméljük, hogy a következő években sikerül pénzt szerezni a további munkálatokhoz, és addig kibírják a jelenleg rossz állapotú falak, tetők, épületrészek is. Valamikor kétszázezer katona állomásozott itt, ám sajnos a két világháború közötti időszakban a pozsonyi kapu első számú erődjét szétosztották, széthordták építkezési anyagként. Hála Istennek ma már nem viszik szerte a téglákat, így az öreg és az új vár a majdani felújítás után rengeteg látogatót vonzhat hozzánk. Emellett Komáromban van az ország egyik legnagyobb katolikus temploma, s a református templom is óriási, a környéken a legnagyobb. Itt született Lehár Ferenc, Jókai Mór, sőt az Osztrák Köztársaság második elnöke is. Tehát van mire építeni, nem is beszélve a gyógyvíz nyújtotta lehetőségekről. Mindent megteszünk azért, hogy ne csak a jövőt illetően, hanem most is lendületbe kerüljön a város, és visszatérjen az emberek optimizmusa.

– Beszéljünk a kettős jubileumról, miként ünnepelték a 750 illetve a 270 éves évfordulót?
– 1265. április elsején kelt az a dokumentum, melyben IV. Béla királyunk Komárom, azaz akkori nevén Villa Camarum polgárainak Budával megegyező jogokat és kiváltságokat adományozott. A tatárjárás után meg kellett erősíteni az országot, és ehhez erős központok, városok kialakítására volt szükség. Jó földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően településünk is része lehetett az ország építő stratégiájának. A másik ünnepnap Mária Terézia azon adománylevelének köszönhető, amelyben – persze súlyos pénzek ellenében – szabad királyi városi rangra emelte Komáromot. Az évfordulókat – történelmi súlyuknak megfelelő komolysággal – közösen ünnepelte Észak- és Dél-Komárom. Mindenképpen valami maradandót szerettünk volna alkotni, mely az utókor számára is látható és olvasható. A város főterén márvány alapzatból kinövő díszes zászlórudat emeltünk, ahol a jubileumi évben folyamatosan, később pedig ünnepélyes alkalmakkor, megfelelő díszőrséggel és pompával felvonva loboghat a komáromi lobogó. Április elsején az Európa-udvarban, IV. Béla szobránál a komáromi diákság bevonásával ünnepélyes keretek között, egy jelképes királyi gyűlést megelevenítve avattuk fel az említett zászlót, majd a Tiszti Pavilonba vonultunk a két város közös megemlékezésére. Megszólaltak a városi templomok harangjai, és a nagyközönség illetve a két képviselőtestület jelenlétében az ünnepélyes eseményt megörökítő kétnyelvű dokumentumot írtunk alá dr. Molnár Attila polgármester kollégámmal. A Duna Menti Múzeumban – minisztériumi engedéllyel, erős őrizet mellett – kiállítottuk az eredeti, Mária Terézia-féle adománylevelet, melynél díszőrséget állt a nagy hagyományú komáromi Szekeres Gazdák Társasága – ők vontatták egykor a hajókat a Dunán – is. Ugyancsak rendeztünk egy kiállítást a pozsonyi Magyar Intézetben a vár, az erődrendszer történetéről, ahol különféle metszetek, fotók, régebbi és újabb okiratok voltak láthatóak. Természetesen nemcsak ezen a jeles napon emlékeztünk az évfordulókra, hanem részben a szintén közösen lebonyolított XXIV. Komáromi Napok rendezvényei is ennek jegyében zajlottak, s egész évben tartunk további rendezvényeket, műsorokat, vetélkedőket e témában.

Veér Károly

2015.06.25. 18:36
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás