Addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér
Sárbogárdon tízmilliárdos tervet készítettek

A Fejér megyei város képviselőtestülete is elkészítette középtávú fejlesztési koncepcióját. Terveik, elképzeléseik a realitás talaján állnak, nem akarják, hogy meggondolatlan beruházásokkal adósságba sodorják magukat. Dr. Sükösd Tamás polgármesterrel beszélgettünk.

- Több meghívót is kaptunk az elmúlt időszakban Sárbogárdról, amelyek ünnepélyes átadásokra invitáltak bennünket. Milyen eseményekről volt szó?
- Kezdjük azzal, hogy tavaly októberben befejeződött a Zengő Óvoda fűtéskorszerűsítése, és a nyílászárók cseréje. 27 millió forintot nyertünk a BM pályázatán, ebből sikerült megoldani ezt a felújítást. Új, kondenzációs gázkazánt telepítettünk 66 új radiátorral, a használati meleg-víz biztosítására pedig 6 db napkollektort szereltünk fel. 413 óvodásunk van, gyakorlatilag teljes a kihasználtság, így fontos volt a gyerekek kényelmének biztosítása, nem is beszélve az energiaköltségek csökkenéséről.
- Februárban, halálának évfordulóján avattuk fel az Emlékparkban dr. Kenessey Gyula volt sárbogárdi főszolgabíró emlékművét, amely a Miniszterelnökség által kezelt Civil Alap forrásaiból valósult meg, és Pető Hunor Munkácsy-díjas képzőművész alkotása. A főszolgabíró a két világháború közötti Fejér vármegyei közélet meghatározó alakja volt, és a vészkorszak idején a leghatározottabban fellépett a nyilas mozgalmak ellen. Bár nem volt zsidó származású, Szálasiék 1944-ben letartóztatták, és hetven éve Dachauban vesztette életét.
- Régi álmunk valósult meg, amikor március utolsó napján Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter átadta a járási Kormányablakot. A korábbi okmányiroda helyén található, hét munkaállomással, fotófülkével. Az önkormányzatnak ebben együttműködő, valamint tulajdonosi szerepe volt. Nagyon örülök, hogy hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a XXI. század közigazgatási kívánalmainak megfelelő hivatal jött létre az állampolgárok gyors, rugalmas és egyszerű ügyintézésére.

- Az önkormányzat elfogadta Sárbogárd középtávú fejlesztési tervét. Milyen beruházásokban gondolkodnak a következő öt évben?
- A tennivaló rengeteg, ezt mutatja az is, hogy egy vaskos kötetet tesz ki a koncepció. Pályázati forrásokban, minél nagyobb támogatástartalmú beruházásokban gondolkodunk, hiszen egy közepes méretű városban nagyon meg kell gondolni, hogy mire költjük a pénzünket. Persze lehet építeni sok mindent, de gondolni kell ezek fenntartására is, hiszen általában ott kezdődnek a problémák, amikor megjön az első villanyszámla, és azt ki kell fizetni. Rövid távú terveink az előző uniós pénzügyi ciklusból visszamaradt pénzekre alapoznak, hiszen ezekre a hátrányos helyzetű települések pályázhatnak. Ebből a forrásból szeretnénk megvalósítani a Városháza épületének energiaracionalizálását, illetve az egyébként szépen felújított művelődési házunkban a színházterem felújítását.
- Márciusban kiemelt kormányzati programmá minősítették tanuszodánk építését, megszületett a döntés arról, hogy az állam 100%-ban finanszírozza, nem kell hozzátenni a 15%-os települési önrészt sem. A jövő tanév második félévétől a mindennapos testnevelés része lesz az úszás oktatása, így a tanuszoda megépülésével nem kell 1800 diákunknak az amúgy zsúfolásig leterhelt dunaújvárosi uszodába utazgatni. A másik – szintén központi forrást igénylő – projektünk a multifunkcionális sportcsarnok építése. Ez azért is fontos, mert az egész országgyűlési választókerületben nincs egy olyan szabványos csarnok, ahova egy rendes, szabályos kézilabdapálya beférne.
- Engedélyes tervekkel rendelkezünk a Sárszentmiklósra vezető kerékpárútra, ez reményeink szerint megyei forrásból valósulhat meg. Örök problémánk a csapadékvíz elvezetése. Itt is készen állnak a tervek, szeretnénk több lépcsőben, a pályázati lehetőségek függvényében ezt is megvalósítani. Méltatlan körülmények között működik a mentőállomás és a rendőrség is, reményeink szerint itt is lesz elmozdulás. Saját erőből – mintegy 10 millió forintból – megkezdjük a közterületi kamerarendszer kiépítését, ugyanis nem nyertünk az erre kiírt pályázaton. Több, kisebb-nagyobb infrastrukturális beruházást is tervezünk, valamint a közmunkások foglalkoztatását a mezőgazdaság irányába orientáljuk, egy térségi gyümölcsfeldolgozót szeretnénk létrehozni. Megnyílt a városban a termelői piac, ahol az önkormányzat terményei jóval olcsóbban megvásárolhatók a kereskedelmi árnál, népszerű is a lakosság körében.

- Ha összeadjuk a tervek forrásigényét, mekkora összeget kapunk?
- Hogyha mindent összeadunk, akkor bizony 10 milliárd forint feletti összegről van szó. Azt gondolom, hogy akinek nincs terve, az nagyon komoly hátránnyal indul a pályázatokon, ezért is költöttünk a tervezésre sokat. Reményeink szerint most már a megvalósítás fázisa következik!

vk