Justicia tanácsai
A nyílt közbeszerzési eljárás főbb szabályai

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) jogszabály-szerkesztési módszere miatt a nyílt eljárás az eljárásfajták között alaptípusnak tekinthető: a törvény elején, az uniós rezsimen belül helyezkednek el részletszabályai, az eljárás megindításától a szerződés megkötéséig bezárólag.

A jogalkotó a későbbiekben nem ismétli meg újra és újra ezeket a rendelkezéseket, hanem csak visszahivatkozik rájuk, és a továbbiakban már csak az eltérő, meghívásos, tárgyalásos, egyszerűsített, egyszerű stb. eljárásokra vonatkozó speciális szabályokat rögzíti.

Ebben a szerkesztési módszerben azonban nem csupán technikai megoldást kell látnunk. Az igazán fontos üzenet számunkra az lehet, hogy a törvény szándékolt célja szerint a kodifikátorok igyekeztek minden lehetséges eszközzel abba az irányba orientálni a közbeszerzések szereplőit, hogy leggyakrabban ezt a típust alkalmazzák.

A nyílt eljárás biztosíthatja ugyanis leginkább az oly sokszor emlegetett alapelveknek, mint a verseny tisztaságának és nyilvánosságának, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának érvényesülését.

Mitől „nyílt” a nyílt eljárás?

Az első legfontosabb jellegzetesség, hogy az eljárás hirdetmény közzétételével indul. Az ajánlatkérő értéktől függően ajánlati felhívást jelentet meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a köztudatban inkább benne élő, gyakrabban forgatott Közbeszerzési Értesítőben, mely a magyar Közbeszerzési Tanács hivatalos lapjaként jelenik meg, heti három alkalommal.

Az ajánlati felhívást az ajánlatkérőnek külön rendeletben meghatáro-zott minta szerint kell elkészítenie, oly módon, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A felhívás rengeteg, az egész eljárás szempontjából lényeges információt tartalmaz. Ily módon előre rögzítésre kerül: a közbeszerzés tárgya, mennyisége, lehetőség van-e a közbeszerzés egy részére ajánlatot tenni, ajánlatkérő elfogadja-e a többváltozatú (alternatív) ajánlatot, az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, továbbá az ajánlattétel határideje, a borítékbontás, az eredményhirdetés és a szerződéskötés tervezett időpontja stb.

A potenciális ajánlattevők innen értesülhetnek arról is, hogy az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat értékelése során milyen igazolási módokat vesz figyelembe annak érdekében, hogy kiválassza az alkalmas szerződőpartnert, illetve milyen bírálati szempontok alapján dönt majd az érvényes ajánlatok között.

Már a kezdet kezdetén eldőlhet tehát az eljárás eredményessége, mivel az ajánlatkérőktől komoly szakmai felkészültséget követel meg, egy minden szempontból tökéletes, a tényleges beszerzési igényt megfogalmazni és közvetíteni tudó felhívás elkészítése.

Szakértelem szükséges egyrészről a műszaki, gazdasági kérdésekben, de elengedhetetlen a törvény alkalmazására vonatkozó alapos jogi ismeret is.  A Közbeszerzések Tanácsának nemrégiben megjelent tájékoztatója szerint a közbeszerzések összértéke 2004-ben 1129,7 milliárd forintot tett ki, szemben a 2003. évi 558,3 milliárd forinttal! Ennek az értéknek a 79,5%-át az ajánlatkérők nyílt eljárásban költötték el. A rohamosan bővülő közbeszerzési piac tehát számtalan pozitív eredményt generálhat. Valóban elérkezett tehát az idő, hogy leszámoljunk esetleges ellenérzéseinkkel, és ehelyett éljünk a jogszabályok által nyújtott lehetőségekkel.