A Közép-dunántúli Régió területfejlesztési munkáiról és az elért 2004. évi eredményekről

A Közép-Dunántúli Régió Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megyék összefogásával jött létre az 1997. év szeptemberében. Területileg az ország második legkisebb régiója, (11263 km2). Lélekszáma szerint a harmadik legkisebb (1,107 millió fő). Iparosodásának köszönhetően mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben – Budapestet nem számítva – az első-második helyet foglalja el az ország hét régiója között.

A rendszerváltást követő néhány éves hanyatlást követően az 1990-es évek második felében már az ország legrohamosabban fejlődő régiója. A 2000-es évek elején a fejlődés üteme a régiók között már a kiegyenlítődés jeleit mutatja, de a Közép-Dunántúli Régió ipari, mezőgazdasági és idegenforgalmi potenciálja a legjobbak között van.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. évi törvény 2004. évi módosítása ismét szabályozta a területfejlesztés tennivalóit, ezáltal nagyobb hatáskört adva a regionális fejlesztési tanácsoknak.

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Tanács) a 2004. évben a törvénymódosításnak megfelelően módosította szervezetét, elkészítette SZMSZ-ét, amely a 2005. évtől kezdve érvényes.

A hatásköri átalakulások azonban már 2004-ben elkezdődtek azzal, hogy az év tavaszán több kormányrendelet szabályozta az u.n. decentralizált pályázatok kezelésének kérdését, ezzel új hatáskört és feladatot szabva mind a Tanácsnak, mind pedig a tervező – koordináló – végrehajtó szervezetnek, a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek (Ügynökség). Az Európai Unióba való belépés további feladatokat adott a Tanácsnak és az ügynökségeknek a 2004-2006-os időszak eredményes végrehajtására és a 2007-2013 közötti tervidőszak előkészítésére egyaránt.

A 2004. évben az alábbi divíziókban végezte az Ügynökség a munkáját:

Titkárság

A KDRFT működtetéséhez kapcsolódó feladatok:

Elsősorban a Tanács üléseinek előkészítését, a szükséges döntés-előkészítő anyagok, javaslatok dokumentációk elkészítését és elkészíttetését, illetve a Tanács döntéseinek végrehajtását és ellenőrzését foglalták magukban a feladatok. A 2004. évben is fontos feladatként jelentkezett a Tanács dokumentumainak jogi kontrollja, melyet szakértő bevonásával valósított meg a titkárság. A 2004. évben nyolcszor ülésezett a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, ülésein a meghozott határozatok száma 85. A határozatokhoz minden esetben érdemi előterjesztések kapcsolódtak, melyeken kívül számos, ám nem kevésbé fontos tájékozatót tárgyaltak meg a Tanács tagjai. A Tanács az üléseit 2004-ben a régió különböző városaiban tartotta, ezzel is elősegítve a regionális identitás és kohézió fejlődését.

Az elfogadott munkatervben meghatározottak szerinti tanácsüléseket megelőzően a Tanács megalapozott döntéseinek elősegítése érdekében bizottsági üléseket készített elő és bonyolított le a titkárság. A Tanács 3 bizottsága a 2004. évben is rendszeresen ülésezett a döntéselőkészítő anyagok magas színvonalú biztosítása érdekében.

A Tanács 9 munkacsoportot működtetett a 2004. évben, melyek rendszeresen üléseztek a Tanács döntési és véleményezési kompetenciájába tartozó programok, fejlesztési elképzelések kimunkálása és véleményezése érdekében. Partnerségi kapcsolatok koordinációja a régióbeli ágazati és szakmai szervezetekkel

– A partnerség elvének és a szakmai szempontok érvényesítésének érdekében a Tanács és az Ügynökség a decentralizált pályázati rendszereket működtető szervezetekkel rendszeres munkamegbeszéléseket tartott.

- A régió rendszeresen képviselteti magát a területén található megyei területfejlesztési tanácsok munkájában.

– A Balaton Fejlesztési Tanácsában és a Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsban, valamint a 8-as út Térségi Fejlesztési Tanácsban is szavazati joggal rendelkezik a Tanács. Üléseiken rendszeresen biztosított volt a régió képviselete, ahol véleményekkel, ötletekkel és szakmai anyagok előállításával segítettük a társszervezetek munkáját.

– Tagjai vagyunk a Vág-Duna-Ipoly Eurorégiónak, ahol az egyre erősödő kapcsolatok továbbfejlesztése az egyik legfontosabb cél.

– A Miniszterelnöki Hivatallal szoros kapcsolatban álló kistérségi megbízottakkal több közös programot bonyolított le a Tanács és az Ügynökség ezzel is elősegítve a Tanács fejlesztési programjainak sikeres lefolytatását és a regionális identitástudat elmélyítését.

– Rendszeres volt a kapcsolattartás a régió 26 kistérségével.

– Regionális Egészségügyi Tanács megalakításában és működtetésében is aktívan részt vett.

– A Tanács alapítóként részt vett a Regionális Innovációs Tanács létrehozásában, majd a Titkárság pályázaton elnyerte a Regionális Innovációs Ügynökség gesztorálását a 8 régiós szervezettel létrehozott konzorciumban. Regionális kommunikáció, marketing és PR

– A Tanács tevékenységével kapcsolatos ismeretek, információk megfelelő formátumban történő átadása a nyomtatott és az elektronikus média képviselői részére. Ezen nem csupán a tanácsülések után megrendezett sajtótájékoztatókat kell érteni, hanem a fejlesztési programok kidolgozásával, egyezteté-sével és elfogadásával kapcsolatos információkat is.

– A régió egységes arculattal történő bemutatása a hazai és a külföldi érdeklődők számára akár befektetési, akár turisztikai, akár tervezési és programvégrehajtási területen.

– Sajtókonferenciák, sajtótájékoztatók szervezése és lebonyolítása, minden rendezvényt és tanácsülést követően.

– Kapcsolattartás a régióban tevékenykedő kommunikációs partnereinkkel.

– A régió honlapjának folyamatos üzemeltetése.

– Hazai és nemzetközi konferenciákon, előadásokon való részvétel.

– Hirdetések, sajtóbeszélgetések, szponzorált megjelenések biztosítása.

– A régió megyéiben, kistérségeiben, településein tartott fórumok, egyeztetések, információs napok lebonyolítása speciális témákról.

– Ismeretek átadása sikeres pályázatok és programok elkészítéséhez a tervdokumentumaink ismertetésével.

– Pályázati Információs Szolgálat (PISZ) működtetése, négy iroda létrehozásával.

– A közreműködő szervezethez kapcsolódóan a ROP pályázatai helyzetének ismertetése.

- Regionális napilapok sajtófigyelése.

– Az elkészült tervdokumentumok széles körű egyeztetése, majd az elfogadást követő bemutatása.

A régióközi koordináció legfontosabb elemei a következők:

– A területfejlesztési régiók létrehozták a TERET-et, amely a legmagasabb szinten hivatott a regionális érdekegyeztetés fórumává válni. A Tanács mindenkori elnöke tagja a szervezetnek. A 2004. évben kettő ülést tartottak.

– A KTK monitoring bizottsági, valamint a ROP monitoring bizottsági tagság biztosítja, hogy az egyes régiók érdekeit a megfelelő szinten lehessen képviselni. Természetesen igaz ez a többi operatív program esetében is.

– A Regionális Fejlesztési Ta-nácsok munkaszervezetei szakmai munkacsoportjainak rendszeres találkozói biztosítják az Ügynökségek programgazdái részére a megfelelő tájékozottságot, és szakmai tapasztalatok átadására is alkalmasak.

– Rendszeresen részt veszünk üléseiken és kölcsönösen segítjük a megyei területfejlesztési tanácsok, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Velencei-tó – Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió, a 8-as út Térségi Fejlesztési Tanács és más gazdaság- és területfejlesztési szervezetek tevékenységét.

– Rendszeresen tartunk a régió kistérségei számára tájékoztató napokat, képzéseket, illetve a kistérségi látogatások alkalmával fontos új információkhoz is juthatunk.