A mintaértékű felújítási projektben több helyi vállalkozás is szerephez jutott

Dunaújváros Megyei Jogú Város arculatának megújításához az előző, 2010-2014 ősze közötti időszakban, sikeres pályázatokat benyújtva, 3 milliárd forint uniós forráshoz jutott önkormányzatunk. 1.8 milliárd forintnyi forrásból megújult a belváros, illetve 1,2 milliárd forintot fordítottunk a Római városrész szociális célú rehabilitációjára. Büszke vagyok arra, hogy mindkét pályázatunk támogatási intenzitása 100%-os volt. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati önrész hozzáadása nélkül valósultak meg. Mindkét beruházás maradandó értéket, megyei jogú városhoz méltó színtereket teremtett Dunaújváros polgárai számára. Reményeim szerint, a lakókörnyezetükre büszke dunaújvárosiak segítségével meg is tudjuk őrizni ezeket – kezdte beszélgetésünket Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere.

-A „Római városrész szociális célú városrehabilitációja” elnevezésű projekt kivitelezésére egy konzorcium jött létre. Kik ennek a tagjai, és milyen feladatokat láttak el?
-A projekt három konzorciumi tag együttműködésében valósult meg. A fő kedvezményezett Dunaújváros Önkormányzata volt. A végrehajtásban a teljes körű lebonyolítással a DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t bíztuk meg. Ők látták el a projektmenedzsmenti teendőket, koordinálták a Soft-rendezvényeket. Partnerünk volt még a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság is. Ők a kivitelezést segítő, illetve áldozatvédelmi és bűnmegelőzési tevékenységet végezték. A városrészben elhelyezett térfigyelő kamerák az ő munkájukat segítik a mai napig.
-Megemlíteném, hogy a kivitelezési munkálatokat közbeszerzési eljárás keretében a Grabarics Kft. nyerte el.

-Milyen célok fogalmazódtak meg a projekt keretein belül?
-A „Római” Közép-Kelet Európa egyik legsűrűbben lakott városrészének számít. A legfontosabb szempont az volt, hogy ez a rendkívül sűrűn lakott terület felzárkózzon, szépüljön, élhetővé váljon. Polgárai magukénak érezzék lakókörnyezetüket. A Római városrészben élő családok átlagosan 25 éve élnek itt, ahol a paneltömbök felépítése óta semmi nem változott. Egészen mostanáig.
A projekt átfogó céljaként a lakosság életfeltételeinek javítását, a helyi közösségek erősítését és képzettségi szintjének emelését, valamint a közszolgáltatások fejlesztését fogalmaztuk meg.

-Nézzük csak, mi minden történt 2013. augusztus 1. és 2015. május 31. között!
-Először is 749 lakás hőszigetelést kapott, ez 500-500 ezer forint értékű támogatást jelent minden lakástulajdonos számára. Sétálóutcává vált a városrész központjának számító Váci Mihály utca. Bárki megfordul a Római városrészben, azt látja, hogy szemet gyönyörködtető az összefüggő zöldterületek, illetve a lakók által sok munkával megteremtett és gondozott előkertek látványa. A Pajtás utcai óvoda felújítása egészséges és biztonságos nevelési környezetet nyújt a kicsinyek számára. Két sportpálya kínálja a mozgás lehetőségét felnőttek és fiatalok számára. Nonprofit szolgáltatóház kezdheti meg működését egy eddig használaton kívüli épületrészben. A dunaújvárosiak úgy ismerik ezt a helyet, hogy régen itt volt az APEH iroda. Fontosnak tartom, hogy javult a közbiztonság, hiszen a körzeti megbízott rendőr jelenlétén kívül öt újonnan telepített térfigyelő kamerával figyelhető a pályázat során megújult terület, valamint a parkolók egy része.

-Hogyan illeszkedik ez a program Dunaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájába?
-Szervesen. A Római városrész az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt szociális célú városrehabilitációs akcióterületek között az első helyen szerepel. Mivel a városban nincsen meghatározott módszertan alapján meghatározható szegregátum, az önkormányzat a szegregációval leginkább veszélyeztetett városrészek fejlesztését, szociális célú rehabilitációba való bevonását tűzte ki célul. Képesnek kell lennünk a kedvezőtlen társadalmi, lakókörnyezeti folyamatok megállítására, kezelésére, sőt, ezek megfordítására.
-A Római városrész – anno - a pályázati kiírásban megadott hat jogosultsági indikátor közül háromnak felelt meg: az alacsony iskolázottság, az alacsony gazdasági aktivitás, az erősen leromlott állapotú lakókörnyezet. Utóbbinál az eddig még soha fel nem újított panel lakótömbökre gondoljunk.

-Örvendetes módon, a közbeszerzési eljárást követően a projekt kivitelezését dunaújvárosi vállalkozás nyerte el. Milyen volt az együttműködés a helyi székhelyű Grabarics Kft-vel?
-Pontosítok. A Grabarics Kft. székhelye Budapesten van, központi telephelye azonban Dunaújvárosban található. Az együttműködésünk sikeresnek és gördülékenynek mondható. A vállalkozás helyismerete, a közműszolgáltatókkal való kapcsolata számtalan előnyt jelentett. A kft. különös figyelmet fordított arra, hogy a kivitelezésbe bevont alvállalkozók dunaújvárosiak legyenek.
-A projekt tervezett időtartama 23 hónap volt. Ez sikeresen teljesült egy hónappal rövidebb idő alatt. A kivitelezés 2015. május 31-én kompletten lezárult, és a Római városrészben élők birtokba vehették megszépült lakókörnyezetüket. Fontos megjegyeznem, hogy a pályázat sikeres megvalósításával egy olyan városrész kapott új köntöst, amely idáig méltánytalanul háttérbe szorult.Reményeim szerint mostantól Dunaújváros egyik vonzó lakóövezetének számít a Római városrész, amelyre büszkék az itt élők.
-A Római városrész megújulása Dunaújváros Megyei Jogú Város sikeresen megvalósult projektje. Akár minta projektnek is nevezhetném. Figyeljük a pályázati lehetőségeket, mert e városrész újjászületése nyomán, amennyiben megfelelünk a majdani pályázati kiírásnak, más városrészek „ráncfelvarrását” is megcélozzuk.
Németh Tünde