Kiber harc folyik már helyi szinten is a vevőkért, a piacért
Hülyét csinálnak belőlünk?

Internetes világunkban egyre nehezebb eligazodni. Adatok zúdulnak ránk, naponta próbára teszik ítélőképességünket, józan eszünket, sőt egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy visszaélnek hiszékenységünkkel, tájékozatlanságunkkal, és mi rendre bekapjuk a legyet. Ott tartunk, hogy az internet - mely jó esetben képes lábunk elé tárni a világot -, rossz célokra használva, komoly gazdasági károkat okozhat. Tizenöt éve vezetem webstúdiónkat, internetes és nyomtatott médiumainkat, ebből adódóan saját tapasztalataim mellett ügyfeleink „kíber-kalandjaira” is rálátásom van. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy tájékozódjunk, felkészüljünk, mert könnyen előfordulhat, hogy holnap már épp mi leszünk a kiszemelt áldozat.

Történetem középpontjában egy Komárom-Esztergom megyei kisvállalkozás áll, mely gyorséttermét 2003-ban nyitotta meg elsőként Esztergomban, nemrégiben pedig egy új építésű, modern egységet adott át a Duna-parti városkában, mely kategóriájában az „Év háza” címet is elnyerte. 2006 óta Dorogon is jól ismertek, gyorséttermük piacvezető a környéken. Több mint egy évtizede szolgálják tehát Esztergom városának lakóit, és hamarosan jubileumot ünnepelhetnek Dorogon is.
A közelmúltban egy ismeretlen személy jól szervezett internetes támadást indított esztergomi üzletük ellen. Valaki – tóthpista2 - minden fórumot kihasználva azt a hírt kezdte terjeszteni róluk, hogy a napi menü mellé Hepatitis A-vírus is kapható, és mindenkit óva int attól, hogy oda járjon ebédelni, vagy ott rendelje meg ételét.
Mondanom sem kell, milyen károkat lehet okozni egy ilyen tudatos lejárató kampánnyal, merthogy ez nem más, arról könnyedén bárki meggyőződhet, ha egy picit is felkészült az ilyen kiber-kihívások ellen. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy ilyen hír kapcsán helyesen cselekedjünk, jól dönthessünk, fel kell vérteznünk magunkat ismeretekkel. A félrevezető, torzító informátorokat, a csalókat, akik szórakozásból, szakmai kihívásból, vagy pusztán az anyagi haszon reményében vetnek be ilyen eszközöket, rendszerint fel lehet ismerni. Hogy mit tehetünk ennek érdekében?

Elsőként azon érdemes elgondolkodnunk, vajon kinek az érdeke mindez? A felhívás, az aggódó sorok vajon valóban az emberekért, az esztergomiakért szólnak, vagy épp tóthpista2 barátai így kívánnak gyorsan piacokat, vevőket szerezni? Észre sem vesszük, és máris eszközeivé válunk egy belháborúnak. A módszer olyan szokatlan, becstelen, övön aluli, hogy a jóérzésű embernek meg sem fordul a fejében, hogy a baráttól, ismerőstől érkező, megosztott információ ellenőrizetlen, hamis, rosszindulatú, sőt akár káros is lehet. Nyomjuk a gombot, segíteni akarunk, megóvni magunkat, a szeretteinket, ismerőseinket, és fel sem tűnik, hogy pont magunknak és azoknak okozunk ezzel kárt, akik már sok-sok éve itt élnek közöttünk, több éve nap, mint nap találkozunk velük, gyakorlatilag vállalkozóként az életüket tették arra, hogy szolgáljanak bennünket. Ezzel szemben a másik oldalon egy ismeretlen, azonosíthatatlan név áll, aki ráadásul mindent megtesz, hogy álcázza kilétét.
Azt sem árt tehát megvizsgálni, hogy ki tette közzé az adott információt – attól, hogy a barátomtól jött, a hírforrás még nem biztos, hogy hiteles. A mi esetünkben néhány kattintással rá lehet jönni, hogy csalóról beszélünk, aki ráadásul más nevében próbál meg becsapni bennünket. Az álhír terjesztője ugyanis – miután a Facebook oldalról hivatalos úton sikerült kitakarítani a rágalmait – odáig ment, hogy egy amerikai szerveren elhelyezett egy honlapot, amelyen semmi más nincs, csak egy lejárató cikkecske, aminek a célja, hogy az adott gyorsétterem mielőbb, minél több vevőjét elveszítse. Az oldal a cikk szerzőjeként egy hivatalosnak tűnő egészségügyi szervezetet ad meg, amely azonban nem létezik. Mégis ezrek, tízezrek hiteles információként küldözgetik tovább az itt olvasottakat barátaiknak, ismerőseiknek, pedig csak két kattintás lenne ellenőrizni a nevet.
Arról sem árt beszélni, hogy ezek a félrevezető oldalak, küllemüket tekintve, rendszerint rendkívül primitívek. Ahogy most is -, mindig valamilyen ingyenes weblapkészítővel készülnek, a Rólunk és a Kapcsolat menüpontja valahogy nem működik, és persze az amerikai szerver is - ahol tárolják a rágalmazó weblapot -, azt a célt szolgálja, nehogy azonosítható legyen a gazdája. (Ezen a téren érik még meglepetések az illetőt, mert manapság könnyebb utolérni az ilyen rosszindulatú tartalmak közlőit, mint a mondásban szereplő sánta kutyát!). Vagyis – akinek van hozzá szeme és tudása – azonnal láthatja, hogy a rágalom mögött egy hazudozó, egy érdekember áll, aki valódi kilétét titkolja.

Milyen hivatalos lépéseket tehetünk? Elsőként – ahogy az érintett cég is élt ezzel a lehetőséggel – tegyünk feljelentést ismeretlen tettes ellen. Ekkor a nyomozás megindul, és tapasztalatból tudom, hogy, a magyar rendőrség ma már kellőképpen felkészült az ilyen esetekre. Jó eséllyel megtalálják a hírforrást, és remélhetőleg a felelősségre vonás sem marad majd el. Ugyancsak jó lépés – ahogy a gyorsétterem is tette -, vállalni a hatósági ellenőrzéseket.

De mit tehetünk mi médiafogyasztók, vállalkozók, fogyasztók? Ne higgyünk el mindent azonnal! Nem igaz minden, ami a médiában megjelenik! Szűrjünk, ellenőrizzük az információt, gondoljunk arra, milyen károkat okozhatunk azzal, ha felelőtlenül osztunk meg valamit, és azt se feledjük, holnap akár mi lehetünk „műsoron”.
Végül, ha bekaptuk a legyet, nyeljünk egy nagyot, lássuk be, hogy tévedtünk, és mielőbb korrigáljuk a rossz lépésünket, például azzal, hogy ha már a rémhírt terjesztettük, most osszuk meg ezt a cikket is, hogy sokan okuljanak tévedésünkből!

Cseh Teréz
– Regio Regia kiadója,
a KEM-Bridge Web-stúdió vezetője