Alkalmazott Tudományok Egyeteme – zöld jelzést kaptak
Rektori kinevezés az Edutuson

A Tudomány Napján jelentették be, hogy dr. Jandala Csillát kinevezték a tatabányai Edutus Főiskola rektorává. Jobb apropót keresve sem találtunk volna, hogy a felsőfokú intézménynél történt változásokról, elképzelésekről érdeklődjünk. Valenta László, az Edutus Zrt. vezérigazgatója, mint fenntartó, és rektorasszony válaszoltak kérdéseinkre.

- A „Zöld főiskolától az Öko-Egyetemig” című interjúnkban, már 2010-ben arról nyilatkoztak, hogy az Edutus az Alkalmazott Tudományok Egyetemévé kíván válni. Hol tart ez a folyamat?
- Megdöbbentő, hogy egy felsőoktatási intézmény gondolkodásához képest milyen lassan mozdítható meg a szakma, a minisztérium és a törvényalkotás. Öt év telt el, és a felsőoktatási törvény még csak most tette lehetővé ezt az elképzelést. Ahhoz, hogy Komárom-Esztergom megye Alkalmazott Tudományok Egyetemévé válhassunk, a legtöbb feltételnek már ma is eleget teszünk, de természetesen néhány ponton kell még erősítenünk, dolgoznunk. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az itt élők magukénak érezzék intézményünket, büszkék legyenek főiskolánkra, leendő egyetemünkre. Ez csak összefogással (kormányzat-ipar-középfokú oktatás) valósulhat meg, és meggyőződésem hogy nagymértékben hozzájárul majd a térség fejlődéséhez, formálásához.

- Milyen lehet ez a jövő, milyen képet mutat?
- Ismerve a térségre vonatkozó stratégiai anyagokat, tudjuk, hogy ez a megye a GDP tekintetében a harmadik helyen áll, innováció területén azonban az utolsók között kullog. A nappali szakos műszaki felsőképzés hiánya visszaüt, a diákok kénytelenek másutt tanulni, rendszerint ott is ragadnak. Ezek a térségek elszippantják a szürkeállományunkat. A „Tatabánya Hazavár” program mellett így a várossal együttműködve elindult, az „El se menj!”, jellemzően a műszakis hallgatóknak szóló Tatabányai városi ösztöndíj program. De ez kevés. Kormányzati akarat is kell, ugyanis pénzügyileg racionális a meglévő felsőfokú magánintézmények bevonása az államilag finanszírozott helyek biztosításával az alapszakokon is. Legalábbis a kormány által preferált műszaki vonalon biztosan, mert ma hivatalos adatok szerint is, 10-12 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról. A műszaki képzés hátterének megteremtése rendkívül tőkeigényes, a kutató-oktató laborunkban található „nagy lézerkészülék” önmagában 400 millió forintba került. Összehasonlítás képen ekkora állami támogatással indul Salgótarjánban a közösségi főiskola, tehát egy hasonló támogatással az Edutus könnyedén szolgálni tudná a megye, a régió felzárkózását a műszaki képzés terén.
- A stratégiánkból az is kiolvasható, hogy térségünk csatlakozott a kiemelt járműipari körzetek sorához: a Nyugat-Pannon régió, Győr, Kecskemét és Miskolc után mi vagyunk az ötödikek, akik elnyerték ezt a címet. Ehhez kellő számú, magasan képzett műszaki szakemberre van szükség, mely igényt a környezetünkben működő nagyvállalatok napi szinten jelzik felénk. Ennek tükrében méltán lehetünk büszkék arra, hogy 2016 márciusában új fejezetet nyitunk Komárom-Esztergom megye oktatástörténetében. Átvehetik diplomájukat a megye első, itt végzett mérnökei.

- Mi hiányzik még az Alkalmazott Tudományok Egyetemévé váláshoz?
- A duális képzés beindítása az egyik ilyen feltétel. A vállalatokkal elindultak a tárgyalások, partnerek a kooperatív képzésben, és ösztöndíjakat is szívesen felajánlanak. A duális képzés egyik területe a mechatronika lesz, a másikat gazdaság és menedzsment és/vagy  turizmus-vendéglátás szakon kívánjuk elindítani.
- Az új felsőoktatási törvény elvárásainak megfelelően mesterképzések terén is előrelépünk, bevezetjük a műszaki menedzser mester szakot, jellemzően vállalatirányítás, minőségirányítás és gépüzemfenntartás ismeretkörökkel.
- Humánerőforrás oldalról megfelelünk, a tudományos fokozattal rendelkező és nem rendelkező oktatóink aránya jó. Sajnos, doktori képzésünk nincs, így saját nevelésű oktatókban nem gondolkodhatunk, de annak érdekében, hogy humánerőforrásunk hosszú távon is stabil lehessen, egy nagyon tudatos HR programot indítottunk.

- A Lego versenyek különleges színfoltjai a főiskola életének. Mi volt a céljuk ezzel?
- A műszaki pályára orientálást nem lehet elég korán kezdeni. Ma már nem elég a tizenegy-tizenkettedik osztályosokat elérni. A Lego megtestesíti a mechatronikát, megtalálható minden benne, amit ez a szó lefed: mechanika, elektronika, informatika. Segítségével minden olyan csírát képesek vagyunk elültetni már egy általános iskolás gyerekben is, amelyek meghatározhatják későbbi irányultságát. A cél az, hogy minél több gyerek kedvet kapjon a műszaki, mérnöki szakmához, a természettudományhoz. Persze személy szerint annak örülnék a legjobban, hogy ha eljön az ideje, ezek a fiatalok minél nagyobb számban az Edutuson folytatnák tanulmányaikat, de ha máshol lesznek mérnökök, azt sem bánom.
A Lego rendezvényekben, mind a támogatást, mind a lebonyolítást illetően nagy segítséget kapunk a debreceni NI-től, a Nation Instrumentstől. Térben talán ők a legtávolabbi hazai stratégiai partnereink, és ha már őket említjük, akkor a sort folytatnunk kell felsőoktatási stratégiai partnereinkkel: a győri Széchenyi István Egyetemmel, a veszprémi Pannon Egyetemmel valamint a Bay Zoltán Intézettel.

- Ma az a Edutus Főiskola vezérigazgatója, milyen szakmai út vezetett idáig?
- Okleveles gépészmérnökként végeztem a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékén. Fő oktatási és kutatási területem a finommechanika, műszertechnika ill. a szenzorok és aktuátorok, azon belül is a vezetővé tett elasztomerek alkalmazása. Az egyetemei évek mellet fejlesztőmérnökként dolgoztam, később a Dunaújvárosi Főiskola műszaki intézetének voltam az igazgatója, a korszerű oktatási, kutatási laborrendszer megteremtője. 2012 óta vagyok az Edutus Főiskola alkalmazottja, ahol először az oktatási tevékenységen túl a műszaki intézet vezetője, később a főiskola koordinációs igazgatója, míg jelenleg az Edutus főiskola fenntartója vagyok. Több nagy hazai kutatási pályázat, projekt résztvevője/vezetőjeként a főiskola stabilitásának fenntartása és stratégiai irányítása a feladatom.

- Az Edutus Főiskola képzési kínálata folyamatosan változik, bővül. Tekintsük át, milyen lehetőségeket nyújtanak!
- Három képzési helyszínen – Tatabányán, Budapesten és a határon túl, Székelyudvarhelyen kínáljuk oktatási szolgáltatásainkat. A székhelyünkön, Tatabányán az idei tanévtől mindkét – gazdasági és műszaki -
szakterületre jelentkezhetnek a hallgatók. Alapképzéseink között megtalálható a gazdálkodás-menedzsment, a kereskedelem-marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, illetve a műszaki menedzser és a mechatronikai mérnök szak. Mesterképzésben jelenleg a marketing menedzser szak érhető el. A fővárosban – a műszaki vonal kivételével – ugyanezt kínáljuk, erdélyi intézményünk pedig a kereskedelem-marketing alapszakkal segíti az ott élő magyar fiatalok felsőszintű oktatását.
- Fontos szót ejtenünk felsőoktatási szakképzéseinkről is. Ezek a kétéves kurzusok, olyan gyakorlati és elméleti műszaki ismereteket adnak, amellyel a végzett hallgató képes megfelelni a munkaerőpiac igényeinek. A tanulmányok folytathatók, beszámítjuk az addig tanultakat.
- A képzések iránti kereslet sokat változott az elmúlt időszakban. Ma a kereskedelem-marketing speciális területe, az online-marketing a vonzó, és nagy az érdeklődés az új szak, a turizmus-vendéglátás iránt is. Jó döntés volt a vezetés részéről a Harsányi János Főiskola befogadása, a turizmus-vendéglátás szak integrálása. Magunkkal hoztuk addig elért eredményeinket is, aminek köszönhetően ma egyetlen magyarországi felsőoktatási intézményként, tagjai vagyunk a turizmus világszervezetének, a UNWTO-nak. Ez számos előnnyel jár. Közvetlen hozzáférésünk van például – tanárnak, diáknak egyaránt – a világszervezet által közzétett valamennyi publikációhoz. A terveink között szerepel, hogy a turizmus-vendéglátás szakunkat nemzetközi akkreditációnak vessük alá, így ennek a szervezetnek a pecsétjével megerősített diplomát adhatunk ki. Ez lépéselőnyt fog jelenteni mind a hallgatóinknak, mind intézményünknek. Ezt a nemzetközi megmérettetést a többi szak esetében is célul tűztük ki.

- Azt tartják, jó diákanyagból könnyű egyetemmé válni. Mi a helyzet az Edutuson? Van elegendő, jól felkészült hallgató?
- A jelentkezők létszáma sok tényezőtől függ: éppen hányan érettségiztek, hányan kívánnak továbbtanulni a már dolgozók közül, és persze az sem mindegy, éppen milyen pontszámmal lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Meghatározó a felsőoktatási rangsor is. Ezt az elsőhelyes jelentkezések alapján állítják össze, ez nem kedvez a magánintézményeknek, melyeket a hallgatók jellemzően másodikként jelölnek meg. Az első helyre értelemszerűen az államilag finanszírozott képzések kerülnek, miután magánintézményként alapszakokra nem kaphatunk ilyen képzési helyeket. Nem azonos feltételek mellett versenyzünk tehát. Magánfőiskoláknál azt is nagy eredmények tartom, ha már vannak elsőhelyes megjelölések. Nálunk vannak, de ezek mennyisége nem vethető össze az állami felsőoktatás számaival.
- Éppen ezért a hallgatók toborzására minden lehetőséget igyekszünk megragadni: nyílt napokat szervezünk, látogatjuk a középiskolákat, részt veszünk a felsőoktatás évenkénti seregszemléjén, az Educatio kiállításon. Az ilyen alkalmakra bevonjuk a már nálunk tanuló diákokat is, hogy ők mondhassák el jövőbeli diáktársaiknak, miért is jó itt tanulni.

- Mit szoktak erre a kérdésre válaszolni? Miért jó, ha valaki az Edutus Főiskolát választja?
- „Edutus - az Emberközpontú iskola” – ez a szlogenünk. Hisszük, egy főiskolán nem csak az lehet értékmérő, hányadik helyen áll a rangsorban, az is számít, milyen hozzáadott értéket ad a diáknak. Kis intézmény vagyunk, és ennek vannak előnyei. A diákjaink szeretik, hogy név szerint ismerjük őket, tudunk a problémáikról, és törődünk is azok megoldásával. Erre egy nagy állami intézményben nincs lehetőség. Sokkal több kompetenciát fejlesztünk, szakmai gyakorlatra, olyan helyre tudjuk irányítani a hallgatóinkat, ahol képességeikkel, habitusukkal biztosan helyt tudnak állni. Az is különleges nálunk – a turizmus-vendéglátás szakon egyedülálló az országban –, hogy a szakmai gyakorlatuk ténylegesen 6 hónap. Ez alatt már van esély beilleszkedni, érdemi szakmai munkát végezni. Nem véletlen, hogy a hallgatók kétharmadát a gyakorlati helyén véglegesítik.
- A képezhetők számát kívánjuk gyarapítani azzal is, hogy segítő kurzust hozunk létre, hogy azokat, akik már tíz-húsz évvel korábban érettségiztek, felzárkóztassuk. Nem a bekerülés a cél, hanem a bennmaradás.
- A misszióink között ott vannak a határon túl élő magyarok is. Szeretnénk minél többüket integrálni a hazai felsőoktatásba. Közel van Szlovákia, ott vagyunk Székelyudvarhelyen, egy hosszú távon is működő, egyedülálló modellt dolgoztunk ki – a Collegium Talentum programunkat -, mely példaértékűen segíti a határon túli magyar fiatalok képzését.

- A felsőfokú oktatási intézményekben alapkövetelmény a tudományos munka. Mit tudnak felmutatni?
- Nagyon gazdag szakkollégiumi kínálatunk van, minden szakunkon képesek vagyunk tudományos műhelyeket szervezni. A teljesség igénye nélkül említeném a HÉLIA szakkollégiumot, melynek keretében a helyi élelmiszerláncokkal kapcsolatos kutatásokat végeztük, vagy például az INNOVORG programot, mely a kkv-k innovációs készségét vizsgálta. A turizmus területén az utazások történetét kutató szakkollégium a világörökségi helyszínné nyilvánítással foglalkozott, ennek legaktuálisabb eleme a római birodalom magyarországi szakaszának, a limesnek a világörökséggé nyilvánítása. Megemlíteném továbbá azt a szakkollégiumot is, amit rektori tevékenységem mellett a turizmus tanszék vezetőjeként irányítok, ez a Kárpát-medence turisztikai adottságait tárja fel azzal a céllal, hogy azt közös turisztikai termékké fejlessze. Ez a munka már a Harsányi János Főiskolán elkezdődött, ott az utolsó önálló évünkben megszerveztük a Kárpát-medence turizmusával foglalkozó konferenciát. Nagyon nagy volt az érdeklődés, sok helyről érkeztek oktatók, kutatók, vállalkozások. Ez a kapcsolatrendszer ma is a rendelkezésünkre áll, a programot a stratégiai partnereink (a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, és a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai-helyettes Államtitkársága, a KKVHÁZ Zrt.) is támogatják.
- A turizmus-vendéglátás képzésünk kapcsán egyre szélesebb partneri körre támaszkodhatunk. Kiváló együttműködést alakítottunk ki például a rendezvényszervezés terén a tatabányai Agórával, régóta jól működő kapcsolatunk van a Tatai TDM szervezettel, fontos partnerünk Komárom, ahol a világörökségi helyszínné nyilvánítás ennek külön apropót ad, és számítunk Esztergomra is a vallási turizmus, a zarándoklatok szervezése kapcsán. Ezeket a kapcsolatokat jól tudjuk kamatoztatni olyan eseményeinken is, mint például az egyre népszerűbb Nemzetközi Hét.

- Tavaly ünnepelték a Nemzetközi Hét huszadik évfordulóját. Kevés olyan programról hallani, amely ennyi év után is újat tud nyújtani. Mi a sikerük titka?
- A Nemzetközi Hetet minden évben – az Erasmus program keretében – a tavaszi félévben rendezzük meg. Egyhetes idegen nyelvi kurzust hirdetünk, melyre mind a magyar, mind pedig az éppen nálunk tanuló külföldi diákok jelentkezhetnek. A meghívott professzorok, kutatók ugyancsak magukkal hozzák diákjaikat, sőt az utóbbi években azt is tapasztaljuk, hogy egyes intézmények kifejezetten erre a programra szerveznek rá külföldi gyakorlatot. Tavaly több, mint száz diák vett részt ezen az eseményen. Ez egyrészt nagyszerű lehetőség a szaknyelv elsajátításához – szerepel a diák diplomájában, a magyar tanulóknak díjtalan, nem kell utazniuk, mégis nyelvi környezetbe kerülhetnek –, másrészt a közös programok a kapcsolatépítést is segítik. Olyannyira fontosak ezek a kurzusok, hogy a turizmus-vendéglátás szakunkon minimum egy elvégzését kötelező is tettük.

- Említette az Erasmus programot. Sok külföldi diák tanul önöknél?
- A méretünkhöz képes nagyon sikeresek vagyunk ebben a programban is. Félévenként 20-25, olykor 30 külföldi diák tanul együtt a magyar hallgatóinkkal. Izgalmas helyekről jönnek: Portugália, Spanyolország, Törökország – ők gyakran egy egész tanévet itt töltenek –, de voltak már itt olasz, francia, német tanulók is. Ettől a tanévtől kezdve nekik is többet tudunk nyújtani: minden szakon legalább két tantárgyat angol nyelven is meghirdetünk, amit a magyar és az erasmusos diákok egyaránt felvehetnek. A nyelvi képzéseinkben újdonság az orosz kurzus is. Új lendületet kaptak a kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok az utóbbi időkben, így megnövekedett az igény erre is. Az Edutus hallgatói közül pedig évente körülbelül 25-30 diák utazik külföldre az ERASMUS segítségével:  részképzésre vagy szakmai gyakorlatra. Az Edutus Főiskola ez utóbbi szervezésében is kiemelkedő sikereket ér el, hiszen nagyobb támogatást tudunk biztosítani hallgatóinknak szakmai gyakorlatuk idejére, mint számos állami egyetem.

- Végül - de nem utolsó sorban - beszéljünk kicsit a friss rektori kinevezéséről, eddigi szakmai pályafutásáról is!
– Több, mint harminc éve foglalkozom turisztikai felsőoktatással. Az első turizmussal kapcsolatos szakirányú képzés beindítója, közreműködője, majd vezetője voltam a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, ahol sok-sok évet töltöttem. Később szinte valamennyi egyetemen, főiskolán alapítója voltam az éppen induló turisztikai tanszéknek: Veszprémi Egyetem, Kodolányi  Főiskola, Harsányi János Főiskola. Egy rövid – kétéves – kitérőt tettem, a Magyar Turizmus Zrt.-nél létrehoztam, majd vezettem a kutatásfejlesztési igazgatóságot. Az, hogy országos szinten szükség van turisztikai kutatásokra, akkor fogalmazódott meg elsőként az irányítókban. Erre büszke vagyok, és nagyon élveztem a feladatot.
- A Harsányi János Főiskolán főigazgató-helyettes, majd rektor helyettesként dolgoztam, és a nemzetközi kapcsolatokért voltam felelős. A két intézmény egyesülését követően, 2013 óta megbízott rektorként, ugyancsak a nemzetközi és tudományos feladatokért felelek. A rektori kinevezésemet a napokban vettem át.
- Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezetnek tagja vagyok. A korában említet UNWTO-nak meghívott panelszakértőjeként dolgozom, többször jelöltek ennél a szervezetnél az oktatási tevékenységet elismerő kitüntetésre. Tagja vagyok a Turisztikai Oktatók és Kutatók Nemzetközi Szövetségének, az AIEST-nek, és húsz éve alapítója, 2014-től pedig elnöke  vagyok a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének, a TUTSZ-nak. Akik ma a turisztikában vezető szerepet játszanak, szinte valamennyien a tanítványaim voltak. Ez számomra az igazi siker.
Cseh Teréz