25 éves a Baumit Kft., 110 éves a magyar kőbányászat
Nemzeti emlékhely avatásával ünnepeltek

Európa egyik jól ismert, jelentős építőipari márkájának, a Baumitnak a története 1810-ben, egy mészégető kemencével kezdődött. Az osztrák családi vállalkozás első leányvállalatát Magyarországon hozta létre, éppen 25 évvel ezelőtt. A Baumit azóta számos más ország piacát is meghódította magas minőségű termékeivel. A hazai jeles kettős évforduló kapcsán Illy Gáborral, a Baumit Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

- 1988-ban a Baumit márka megszületése áttörést hozott a cég életében. Mi indította ezt el?
- A 80-as évek végén az építőiparban az új technológiák megjelenése egyfajta fellendülést, élénkülést hozott. Két családi tulajdonú, egymással versenyben álló cég, a Schmid Industrie Holding és a Wietersdorfer Gruppe, Friedrich Schmid javaslatára úgy döntött, hogy szövetségre lépnek egymással. Annak érdekében, hogy képesek legyenek felvenni a versenyt a nagyobb multinacionális vállalatokkal, összefogtak, és létrehoztak egy közös márkát. Ez lett a Baumit. E mögött egy marketing-műszaki jellegű együttműködés állt, harmonizált termékkörrel, receptúrákkal, logisztikai alapon képzett piaci határokkal. Ekkor vezették be a társaság logóját – a ma is használt, és jól ismert jelképünket –, melyet egy neves osztrák tervező alkotott. Ennek sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mind a mai napig képes megfelelni az elvárásoknak.
- A szövetség a lehető legjobbkor jött létre, mert a kelet-európai rendszerváltás rövid időn belül megnyitotta az utat az egykori szocialista országok irányába. Friedrich Schmid az első osztrák építőanyag-befektetők között volt, akik Magyarországon vegyesvállalatokat hoztak létre. Az akkor még állami tulajdonban lévő KÖSZIG vállalattal kötöttek szerződést, ám néhány hónap után a magyar partner csődbe ment. Schmid úr valódi vegyesvállalatot, valódi együttműködést tervezett, ehelyett ott maradt az államtól kivásárolt, az ország különböző pontjain lévő, mondjuk úgy, különleges KÖSZIG telephelyekkel: Kőbányán szocreál irodaház, nyílt telken perlitduzzasztó, Pásztón vakolatüzem, Gánton dolomitbánya és osztályozó. Egy év bizonytalankodás, alapozás után, végül szépen fejlődésnek indult a társaság, 1995-re a Baumit márkájú termékek helyi gyártásából és értékesítéséből származó árbevétele már meghaladta az egymilliárd forintot. Arról is döntés született, hogy Gánt helyett Dorogon épít vakolatgyárat a társaság, ennek érdekében megvásárolták a Dorogi Mészművek Zrt.-t, melynek akkor már komoly kihívásokkal kellett szembe néznie. A vállalathoz tartozó mészkőbányát – az akkori jogi környezet miatt – csak később, 2000-ben tudta megvásárolni a Baumit Kft. Így került tehát a cég központja Dorogra. Felépült itt a 90-es évek végén egy minden tekintetben világszínvonalúnak mondható szárazvakolat- és habarcsgyár. A 63 méter magas toronyban megtalálható mindaz a technika, műszaki ismeret, know-how, szaktudás és más lehetőség, ami ahhoz kell, hogy a vállalat itt a Hungária-hegyen kitermelt mészkő zúzalékából különleges és kiváló minőségű termékeket gyárthasson, jellemzően a magyar építőipar számára.
- A 2000-es évek elején további beruházások indultak: irodaház épült, korszerű mészkőmalom, melynek köszönhetően a kitermelt követ akár lisztfinomságúra tudjuk őrölni. Ezzel kiléptünk a klasszikus Baumit építőipari szegmensből, és új élelmiszeripari terméket hívtunk életre: a magyar takarmányiparnak szállítunk mészkőlisztet. A toronyba beépítettünk egy perlit-duzzasztót is, így egy másik természetes anyag feldolgozását is el tudjuk végezni.
- A belföldi igények mellett egyre nagyobb volumenű export megrendeléseket kaptunk. Szükségessé vált a bővítés, így 2003-ban Alsózsolcán felépülhetett a következő - a dorogival gyakorlatilag azonos kivitelű, 63 méter magas – Baumit vakolatgyár. A két gyár termelőképessége évi 600 ezer tonna késztermék. Ez ma Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű kapacitás.

- A műszaki háttér, a magas színvonalú, hatékony gyártás a siker elengedhetetlen feltétele, de legalább ennyire fontos az ezt irányító ember, az ideológia, ami mentén a termelést, a napi munkát irányítják. Ki, kik fémjelzik vezetőként az elmúlt 25 évet?
- A vásárlók elégedettségét elérni, elkötelezett partnerekre szert tenni, a piacokat meghódítani valóban legalább akkora feladatot jelentett, mint maga a fizikai beruházás. Mindebben elévülhetetlen érdeme van Georg Bursiknak, aki 1999 és 2007 között kitűnő munkájával megalapozta a magyarországi Baumit sikereit. Fiatal osztrák diplomásként, pályakezdőként került a hazai cég élére, úttörő munkát végzett, és közben – magyar családjának, feleségének, három gyermekének köszönhetően – ő maga is magyarrá vált. Talán éppen ezért még inkább megértette a hazai partnerek problémáit, odafigyelt a magyar építőipar sajátságaira, elvárásaira.
- Bursik úr 2007 végén felkérést kapott a Schmid családtól, hogy térjen haza Ausztriába, és vegye át az anyavállalat irányítását. Ekkor – 2008. január 1-jével kerültem a magyarországi Baumit élére. A Külkereskedelmi Főiskolán végeztem, majd később marketing szakközgazdász diplomát szereztem. Kanadában ösztöndíjasként tanulhattam a piacgazdaságról, ám hamar rájöttem, Magyarországon ez is egy kicsit másképp működik. 1991 óta vagyok részese a magyar építőipari kereskedelemnek. Veszprémben születtem, de az élet Budapestre sodort, jelenleg a családommal Budaörsön élek. Szeretek gitározni, vitorlázni, sokat olvasni, jó zenéket hallgatni, és a barátaimmal arról beszélgetni, mit érdemes tenni a világért. Vezetőként arra törekszem, hogy a munkatársaim számára követhető legyek, mert meggyőződésem, hogy az a jó vezető, akinek vannak követői. Vagyis olyan értékrendet próbálok képviselni, amellyel – úgy vélem – a körülöttem lévők azonosulni tudnak, amit elfogadnak, magukévá tesznek, és amit szigorú napi kontroll nélkül is, szívesen követnek. Hiszem, hogy az emberi jó szándék, más érdekének méltányos figyelembevétele a saját döntéseink meghozatala előtt jó és hasznos befektetés.

- Hogyan folytatódott a hazai Baumit története miután az irányítást átvette?
- Amikor a cég élére kerültem, a vállalat éppen egy európai mércével mérve is ritkaságnak számító beruházás előtt állt. Visontán, a Mátrai Hőerőmű területén – velük szerződéses kapcsolatban – létrehoztunk egy rea gipsz feldolgozó üzemet. Ez az anyag az erőmű füstgáz-kéntelenítő berendezésében keletkező veszélyes ipari hulladékból készül. A kéntelenítő folyamat lényege, hogy a mészkő és a víz összekeverésével egy tejföl sűrűségű, úgynevezett zagyanyagot készítenek, és a füstgázokat ezen átbuborékoltatják. A folyamat során a kén kiválik, és kalcium-szulfát, azaz gipsz jön létre. Ezt korábban kihordták a meddőhányóra, fölös – és hangsúlyozom, veszélyes – hulladékként. Ezt az anyagot tudjuk mi hasznosítani oly módon, hogy az így keletkezett gipsz kristályszerkezetét egy eljárással módosítjuk, és ezzel építőipari felhasználásra alkalmassá tesszük. Kiváló kötőanyag jön létre ennek a technológiának köszönhetően. A 14 millió eurós beruházással egy teljesen automatizált gyár jött létre, melyben összesen heten dolgoznak. Az éves termelés 30-35 ezer tonna kiváló minőségű alfa-félhidrát gipsz, melynek egy részét saját termékeinkbe építjük be, a fennmaradó mennyiséget pedig értékesítjük. A régióban egyedülálló ez a technológia. Európában csupán néhány hasonló működik, ott, ahol még lignittüzelésű erőművek működnek, de a legtöbb helyen nem dolgozzák fel ezt a mellékterméket.
- Ha a Baumit termékcsaládról beszélünk, mindenképpen szót kell ejtenünk a homlokzati hőszigetelő anyagainkról, mert a Baumit márka pionír szerepet vállalt ez ügyben az osztrák piacon. A Baumit volt az egyike azon cégeknek, akik felvállalták, hogy úgynevezett teljes hőszigetelő rendszert szállítanak partnereiknek. A magyar leányvállalat is nagy hangsúlyt fektetett erre a területre, és nyugodtan mondhatom, hogy ezen a téren piacvezetőnek számítunk Magyarországon. A Baumit védőhálóval borított állványokkal országszerte találkozhatunk a különféle építkezéseken. A homlokzati felújítások legfontosabb záró eleme a színes vakolat, mely azon túl, hogy műszakilag megfelel, esztétikai, vizuális élményt is nyújt. Ezen termékeinket - évente összesen tízezer tonnát -, a ma már európai színvonalúnak számító pásztói telephelyünkön állítjuk elő. A 888 színből álló Baumit Life programot – a tulajdonosunk elvárására – 2009-ben, a válság kellős közepén vezettük be. Eleinte nem is igazán értettük, miért nem foglalkozunk inkább más, égetőbb problémákkal, de mára a Baumit Life sikere visszaigazolta a tulajdonosi elképzelések helyességét. A gyárilag színezett vakolatokban senki sem rendelkezik ilyen hihetetlenül széles választékkal. Hozzátéve azt a szolgáltatást, amivel mindezt kínáljuk – a déli 12 óráig beérkező megrendeléseket 24 órán belül a helyszínre szállítjuk -, mondhatjuk úgy, egyedülálló az ajánlatunk.

- A számok tükrében megmutatva a Baumit teljesítményét, milyen eredményekről beszélhetünk?
- Ideérkezésemkor a forgalmunk 10 milliárd forint alatt volt, idén az éves árbevételünk meghaladja a 14 milliárd forintot. Jelentős növekedést sikerült tehát elérnünk, annak ellenére, hogy a magyar építőipar gyakorlatilag összeomlott. Mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy a válság ellenére egyetlen munkatársamtól sem kellett megválnom. A kollégáim hálásak azért, hogy egy ilyen stabil, biztos hátteret adó, jó szemléletű céghez járhatnak be dolgozni nap mint nap. A piacvezető pozíció egyfajta felelősséget jelent a számunkra. Nem dőlünk hátra attól, hogy miénk a vezető szerep, épp ellenkezőleg megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy az irányítás - szakmai értelemben - a kezünkben maradjon. Továbbra is mi szeretnénk példát mutatni a piacnak, a versenytársainknak, kijelölve azt az üzleti, morális és etikai irányt, amely felé célszerű az iparágat kormányozniuk.

- Az ipari termelés óhatatlanul visszahat a környezetünkre, rendszerint jelentősen terheli azt. Ezen a téren mi jellemzi a gondolkodásmódjukat és az milyen tettekben nyilvánul meg?
- A környezettudatos gondolkodásmód a vállalati politikánk egyik pillére, az identitásunk része. Jellemzően természetes alapanyagokkal dolgozunk. Ahogy Maurer-Klimes Attila, a nemrégiben átadott Nemzeti Kőbányászati Emlékhely tervezője fogalmazott meg minket: új életet adunk a köveknek. A munkánk elkerülhetetlen része a por, a vibráció, a zaj. Ugyanakkor azt is tudjuk, tehetünk azért, hogy mindezeket csökkentsük. Ennek érdekében módosítottunk a robbantási technológiánkon, így csendesebb lett ez a művelet. A por ellen úgy tudtunk védekezni, hogy egy teljesen zárt csarnokot emeltünk azon részlegünk fölé, ahol az ilyen jellegű munkálatok folynak. Ennek eredményeként nagyságrendekkel csökkenteni tudtuk a kijutó por mennyiségét. Nyáron még inkább odafigyelünk, saját, erre a célra vásárolt járműveinkkel locsoljuk a gyár területét. A dorogi zöldek példaértékűnek tartják mindazt, amit itt megvalósítottunk, különösen azért, mert meghallottuk a környéken élők panaszait, és orvosoltuk a felvetett problémákat.
- Ha kitekintünk az irodaházunk ablakán, láthatjuk, az erdő közepén vagyunk, még kerítés sem választ el bennünket a természettől. Az esti, nyugalmasabb órákban a vadak bejárnak ide, és mi szívesen látjuk őket, oly annyira, hogy szerződést kötöttünk az erdészettel, telepítsenek ide egy vadetetőt és egy sónyalatót. Ezzel is jelezni szerettük volna az állatoknak, hogy szívesen látott vendégek nálunk.
- Egy fásítási programot is tervezünk tavasszal, átgondoltan, lombos fákból álló sávokat kívánunk kialakítani, ezzel is növelve a zöldterületet, megkötve még a maradék port is, hogy minél kevesebb jusson el a városig.

- Kettős jubileumot ünnepeltek az idei bányásznapon. A 25 éves Baumit emlékművet avatott a 110 éves kőbányászat tiszteletére. Hogyan lett ebből a végül nemzeti emlékhely?
- 110 évvel ezelőtt egy Schmidt Sándor nevű ember úgy gondolta, hogy itt Dorogon, a Hungária-hegyen ezt a területet kibérli, és nyit egy mészkőbányát. Most egy másik Schmid – a mi tulajdonosunk – viszi tovább ezt a kőbányát. A jeles évforduló kapcsán megfogalmazódott az igény arra, hogy méltó módon ünnepeljük meg az elődeinket, az egykori kőbányászokat. Dorog városával közösen pályázatot írtunk ki egy emlékmű tervezésére. Maurer-Klimes Attilának, egy tatai kertépítő vállalkozás tulajdonosának az elképzelése nyerte meg leginkább a tetszésünket. Első lépésként a tavalyi bányásznapon felavattunk egy kőtömböt, rajta egy táblával, ami azt hirdette, hogy 2015-ig a dorogi kőbányászatnak ezen a helyen emlékművet fogunk építeni. Erre az eseményre meghívtuk a bányásztársadalom jeles képviselőit is. Később kaptam egy telefonhívást az Országos Kohászati és Bányászati Egyesület elnökétől, aki afelől érdeklődött, lehet-e még kicsit változtatni az emlékmű koncepcióján. Nagyon örültek a kezdeményezésnek, és úgy gondolták fontos lenne, hogy Dorogon ne csak helyi, hanem egy magyar kőbányászati emlékhely épülhessen, egy olyan, amelyet valamennyi magyar kőbánya a sajátjának érezhet. A koncepción ehhez csupán annyit kellett módosítanunk, hogy az emlékműhöz felhasznált kövek nem egy helyről, hanem 6 cégtől, összesen 10, ma is aktívan működő bányából érkeztek, és ezeken feltüntettük azt is, kinek a jóvoltából kerültek ide. Az emlékmű ezáltal nem az elkülönülést, hanem éppen az együvé tartozást szimbolizálja, túlmutatva az országhatárokon. A magyar kőbányászat nemzeti emlékhelyét idén bányásznapkor 500 vendégünk jelenlétében avattuk fel a főbejáratunk előtt. Nagyon szép, megható ünnepség volt. Az eseményt Dorog város polgármestere,
dr. Tittmann János is megtisztelte jelenlétével, és egy emléktáblát adott át abból az alkalomból, hogy a Baumit 25 évvel ezelőtt hozta létre a magyarországi vállalatot.
- December elején a partnereinkkel is megünnepeltük a jubileumot, értékeltük az elmúlt 25 évünket. Jó érzéssel mondhattuk el, hogy a kezdeti bizonytalanságból, a rövid életű vegyesvállalati léttől indulva, hosszú utat tettünk meg a mai sikerekig. A Baumit csapatmunkájának köszönhetően jutottunk el oda, hogy társaságunk meghatározó elemévé vált saját iparágának.

- Az emlékhely avatóján dr. Tittmann János kiemelte, hogy a Baumit Kft. társadalmi szerepvállalása példaértékű. Mire utalt a polgármester?
- Folyamatosan vannak közös programjaink, rendkívül jó, személyes kapcsolatunk van a városvezetővel. Maximálisan partnerek kívánunk lenni. Ha Dorog városa bármilyen kéréssel fordul hozzánk, minden esetben számíthat az együttműködésünkre. Egy ilyen emlékezetes, közös fellépésünk volt, amikor a város pályázatot írt ki a belváros megszépítésére. A cél a főutcán lévő épületek homlokzatának megújítása volt. Természetesen támogattuk a kezdeményezést. Ugyanígy az önkormányzat saját beruházásaiban – például a könyvtár felújításában – is részt vállaltunk. Presztízskérdés számunkra, hogy ezek a munkák a Baumit termékeivel készüljenek el, éppen ezért természetes, hogy mind a terméket, mind a szakmai tanácsot díjtalanul biztosítjuk ilyen esetekben.
- Vannak más szívügyeink is, ezek egyike például a telephelyeinken működő mentőállomások támogatása. Az elmúlt években több millió forintért vásároltunk betegellátási eszközöket, hozzájárultunk a mentőautók felszereléséhez, az épületek karbantartásához és homlokzati hőszigeteléssel láttuk el a pásztói és gyöngyösi mentőállomást. Fontosnak tartjuk a társadalmi szerepvállalást, és ez több téren is megnyilvánul a mindennapjainkban: aktívan részt vállalunk – felekezettől függetlenül – templomok homlokzati felújításában. Nagy becsben tartjuk Paskai bíboros úr oklevelét, mely azt tanúsítja, hogy a Baumit, anyagaival támogatta egy kis esztergomi kápolna teljes felújítását. Legutóbb – hasonló módon – a szomszédos kistelepülés, Csolnok templomának külső tatarozásában vállaltunk szerepet.

- Mit várnak a következő 25 évtől, milyen terveik, céljaik vannak a jövőt illetően?
- Úgy gondoljuk az az irány, amerre fejlődünk jó, és tartható. Magáncég vagyunk, és egy olyan tulajdonos - a Schmid család - áll mögöttünk, amely pozitív, támogató és elkötelezett a tekintetben, hogy ez a cég, ilyen keretek között, hosszú távon is jól működhessen. Nem tervezik a cég eladását vagy tőzsdére vitelét. A kemény és következetes, jó csapatszellemű munkában hisznek. Személy szerint hálás vagyok a sorsnak, hogy egy ilyen céget irányíthatok, hogy ilyen tulajdonosunk van, és hogy ilyen kollégákkal dolgozhatok együtt. Azt kívánom magamnak és a munkatársaimnak, hogy ez a jövőben is folytatódjon.  Az életben semmi nem jár ingyen, mindenért erőfeszítést kell tenni, és ha ez egy jól elvégzett munkát takar, akkor annak előbb-utóbb az eredménye is meglesz. Úgy tartja a mondás: amit elvetsz, azt aratod, de nem biztos, hogy ott aratsz, ahol vetettél. Mi jó szándékkal,elkötelezettséggel vetünk, és csak remélni tudjuk, hogy az aratást is megérhetjük.
Cseh Teréz