A félreértelmezett lokálpatriotizmus hosszú távon nem vezet eredményre
Polgárdi a térségi együttműködésben hisz

2010-ben új időszámítás kezdődött Polgárdiban. Minden területen megjelent a józan ész és a logikus gondolkodás a döntéshozatal folyamatában. Nyikos Lászlóval, Polgárdi polgármester azonban a józan ész politikáját térségi szinten is üdvözítőnek tartaná. Összefogást, együttgondolkodást, a szerepek, feladatok megosztását sürgeti annak érdekében, hogy az uniós forrásokat minél hatékonyabban kiaknázhassák, és a települések ezáltal a lehető legmesszebb juthassanak a fejlődésben.

- Milyen infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket sikerült tető alá hozni az elmúlt időszakban, és mennyire sikerült élni a pályázatok adta lehetőséggel?
- 20 év lemaradását kell behoznunk, és ez nem megy egyik napról a másikra. A folyamatos, ütemezett fejlesztések híve vagyok, annak, hogy mindig csak annyit vállaljunk, amit valóban meg is tudunk valósítani. Sok irányban fejlődtünk, fontos, hogy minél többen érezzék, folyamatosan fejlődik városunk, még ha kis lépésekben is, de szemmel láthatóan haladunk.
- Számos utcánkat sikerült megújítanunk, ezek egyike éppen a városháza előtt húzódó kereskedelmi tengelyünk, a Deák Ferenc utca. Az elavult, régi vízvezetékcsövek miatt buzgár módjára tört fel a víz egy-egy nagyobb esőzést követően. Pályázati pénzre itt nem tudtunk várni, saját erőből, a Vízművel összefogva újítottuk meg.
- A Batthyány utcánkban vadonatúj térköves járdát építettünk, mégis inkább a Dózsa György utcában történtekre vagyok büszkébb, ahol a közmunkaprogram lehetőségeit kiaknázva, magunk újítottuk meg a gyalogutat. Felszedtük a régi járdalapokat, megtisztítottuk azokat, a törötteket cseréltük, és az árokrendszert is rendbe tettük. Ez a városunk egyik legszélső utcája, ez is jól mutatja, hogy nekünk nem csak a belváros boldogulása a fontos.
- Jól állunk a városi utak aszfaltozásának terén is. 52 utcánkból csupán 2-3 olyan van, ahol ezt még nem sikerült megvalósítanunk. Ezek egyike volt az I. István utca, mely egy új beruházás keretében szilárd aszfaltburkolatot kapott.
- A Kossuth utca felújítása is indokolt volt, a már-már balesetveszélyes közlekedés miatt. Az óvodásainknak nap mint nap át kellett itt haladniuk, a gyerekek gyakran bukdácsoltak a rossz minőségű úton.
- Az Ybl Miklós utcában egy lakossági kérésnek tettünk eleget, egy rövid útszakasz megépítésével a polgármesteri hivatalig. A kitaposott földutat az itt élők naponta használták, esős időben azonban a sár sok bosszúságot okozott. A közmunkaprogramra támaszkodva ezt a problémát is orvosoltuk.
- Településünk a Balatonra vezető főút mentén fekszik, az erre haladók gyakran áthaladnak városunkon. Szeretnénk, ha Polgárdit szép, vonzó kisvárosnak tartanák, ezért - első lépésként - a bevezető útjainkhoz üdvözlőtáblákat helyeztünk el, a nagyobb csomópontjainkat pedig virággal díszítettük.
- Az útfejlesztések mellett természetesen más irányban is igyekeztünk előre lépni. Törekedtünk arra, hogy a pályázati forrásokat minél jobban kiaknázzuk, és sok esetben sikerrel is jártunk. Ennek eredményeként új városi piac épülhetett, mely a helyi termékek piacra jutását segíti. Egy másik projekt keretében megújult az iskolánk homlokzata is. Tavaly a belvárosi parkolóhelyeinkre fektettük a hangsúlyt, 14 millió forintot költöttünk erre a célra. 40 millió forint értékben napelem-rendszert helyeztünk el a közintézményeink tetején, 6 millió forintért pedig közvilágítással láttuk el kerékpárutunkat. Az MLSZ-szel összefogva, nagy örömünkre egy rekortán sportpályát is átadhattunk.
- Törő Gábor, országgyűlési képviselőnk is sokat tett azért, hogy sikeresen pályázhassunk, 150 millió forintot nyertünk vízrendezési feladatokra, ami komoly segítség volt ezen a téren.
- Egy Leader-program keretében sikerült megújítanunk a sportöltözőnket, illetve térfigyelő kamerarendszerrel szereltük fel váro-sunk utcáit, tereit.
- A Kormányzat egy programot indított az egészséges, arzénmentes ivóvíz biztosítása érdekében. Ennek keretében Polgárdi-Tekerespusztán egy új víztisztító rendszert állítottunk üzembe 82 millió forint értékben, és ennek megvalósításában Törő Gábor szintén jelentős szerepet vállalt.
- Két különleges fejlesztésről is beszámolhatok, ezek egyike a kiscséri kápolna felújítása volt, mely különösen kedves a szívemnek. Egykor Kiscsér-pusztán – a városközponttól 5-6 kilométerre – komoly mezőgazdasági üzem működött. Ekkor telepedtek le az dolgozó munkások. Azóta generációkon át öröklődnek az ingatlanok, és egy önálló településrész jött létre. Az ő felzárkóztatásukat is fontosnak tartjuk. A kis kápolna története szívmelengető. 100 évvel ezelőtt ott élt egy tanítónő, aki egy egész élet munkájával összegyűjtött megtakarításait ajánlotta fel – végakarata szerint – arra a célra, hogy Kiscsér-pusztán a szeplőtelen fogantatás kápolnája megépülhessen. A püspök atya közreműködésével újraszentelhettük a megújult épületet.
- Egy másik városi épület felújítása a civiltársadalom érdeme. Egy festékgyártó kezdeményezéséhez csatlakoztak a helyi civilek, aminek eredményeként a családsegítő központ és idősek napközi otthona szépülhetett. 90 önkéntes jelentkezett településünkről erre a munkára. Egy álló nap festettünk, díszítettünk – a festékek költségét az önkormányzat vállalta –, és az akcióról készült egy kisfilm, mellyel – internetes szavazás alapján – végül sikerült az első helyen végeznünk a megmérettetésben. Büszkék lehettünk tehát Polgárdira, városunk civiljeire, éppen ezért jómagam is örömmel vettem részt tevőlegesen is ebben az akcióban.

- A gazdálkodás, a városüzemeltetés kapcsán milyen előrelépések történtek?
- Egy szolgáltatás-fejlesztési program keretében gyermekbarát várót alakítottunk ki a városházán, valamint babapelenkázót, és a mozgáskorlátozottak számára is használható helyiségeket. Kollégáinkat különféle tréningek keretében képeztük, nagy hangsúlyt fektettünk a csapatépítésre, a szervezetfejlesztésre.
- Az iskolánkat az államra bíztuk ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy magára hagytuk volna. Az említett külső felújításon túl, a belső megújulásban is segítettük őket. Egy 65 millió forintos TÁMOP pályázat keretében rendkívül szerteágazó módon tudtuk támogatni a munkájukat: nagy mennyiségű, korszerű eszköz beszerzésével, oktatással, szemléletformálással, külföldi nyelvi, történelmi táboroztatással Erdélytől Ausztriáig. Természetesen a diákok talán ez utóbbit élvezték a legjobban.
- Az orvosi ügyeletünk autóját is lecseréltük, nagy gondot fordítva arra, hogy ez minden tekintetben előremutató lépés legyen. A régi dízel gépjármű a téli időben kockázatot jelentett, a nagy hidegben nehezen indult, és más paramétereit tekintve sem tudott megfelelni már a kihívásoknak. Az új benzinüzemű, négykerék-meghajtású terepjárónk már bizonyította, hogy jól gondolkodtunk, sajnos egy súlyos balesetnél kellett hasznát vennünk: mi vittük be a mentősöket a szántóföldön keresztül a helyszínre, ezzel segítve az életmentést.
- Hasonlóan jó szolgálatot tett az a feszítő-vágó gép is, amit 4 millió forintért vásároltunk, hogy ezzel is segítsük helyi tűzoltóink munkáját. Az autópálya közelsége miatt – sajnos – gyakran hasznát veszik ennek a kicsi, mégis rendkívüli erejű eszköznek. Tavaly 130 éves tűzoltóságunkat összesen közel 15 millió forint értékben fejlesztettük, többek közt egy újszerű Mercedes típusú tűzoltóautót is sikerült a térség szolgálatába állítani.
- Az eszközeink cseréjénél minden esetben arra törekszünk, hogy azok a lehető legjobban szolgálják a közösség érdekeit, és megfeleljenek a mai kor elvárásainak. A Városgondnokság esetében is ezt az elvet tartottuk szem előtt. Professzionális fűnyírót vásároltunk, olyat, amit a havi 30 napból 25-ön használni tudunk, mert fontos, hogy köztereink mindenütt rendezettek legyenek. Ugyanezt a célt szolgálja a praktikus, és gazdaságos új kisteherautónk, mely attól különleges, hogy billenős platóval és stabilizáló szerkezettel rendelkezik. Így számtalan célra használni tudjuk, időt és pénzt takarítunk meg azzal, hogy nincs szükség rakodókra.
- Végül, ha már az üzemeltetésről, gazdálkodásról beszélünk, köszönetet szeretnék mondani Kormányzatunknak is. Azzal, hogy rendezték az önkormányzat adósságait, lehetővé tették a normális gazdálkodást, a fejlődést. Polgárdi városa azóta adósság nélkül működik, és ezt szeretnénk is fenntartani. Ettől két esetben vagyunk hajlandóak eltérni, ha a felvett hitelt munkahelyek megteremtésére – például ipari park kialakítására -, vagy az itt élő fiatalok megtartására - új óvoda, bölcsőde építésére - fordítjuk.
- Végül – a városvezetéshez kapcsolódóan – fontosnak tartom azt is, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatot tudjunk kialakítani. Ebbe beletartozik a közmeghallgatás intézménye, épp úgy, mint az, hogy bárki megállíthat az utcán, biztosan számíthat a figyelmemre. Minden felvetett problémára igyekszem megoldást találni, valamennyi beérkezett panaszra reagálni, és ha lehet orvosolni azokat. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy minden kívánságnak nem lehet eleget tenni, a munkánknak korlátai, keretei vannak. Ígérgetni nem fogok. A családom öt generáció óta itt él Pogárdiban, ebből adódóan sokakat személyesen is ismerek, és sokan engem is ismernek. Emelt fővel szeretnék itt élni, polgárdiként, a polgárdiakért. Ezért arra tudok ígéretet tenni, hogy a döntéseink hátterére rávilágítok, megteszek mindent azért, hogy azok világosak, érthetőek és ebből adódóan lehetőleg elfogadhatóak legyenek mindenki számára. Ezt a kapcsolattartást, a miértek megértését segíti a – mind tartalmában, mind küllemében – megújult városi lapunk is. A lakosság informálását kiemelt feladatnak tekintjük, ehhez pedig elengedhetetlen egy igényes médium, amit úgy vélem – még, ha többe is kerül –, megérdemelnek a polgárdiak.
- Ugyanezt az együttműködést, együttgondolkodást tudom felajánlani a szomszédos önkormányzatok vezetőinek is. A 2014-20-as időszak nagy kihívások elé állítja a településvezetőket. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket a lehetőségeket valamennyien a lehető leghatékonyabban ki tudjuk aknázni. Ehhez meg kell értenünk, hogy egyeztetnünk kell, össze kell hangolnunk a fejlesztéseinket. Nem olthatjuk ki egymás esélyeit azzal, hogy valamennyien ugyanazokat a fejlesztési célokat tűzzük a zászlónkra. A térségnek együtt kell fejlődnie, megosztva egymással a terheket és a lehetőségeket. Az összhang megteremtésében különösen nagy felelősség van a nagyobb települések vezetésén, arra kérem őket, partnerként tekintsenek a kisebbekre, higgyék el, itt is van szürkeállomány, itt is vannak tervek, előremutató javaslatok. A rosszul értelmezett lokálpatriotizmus nem vezet hosszú távon eredményre. Meggyőződésem, ha összefogunk, messzebbre juthatunk, mint külön-külön.
-réz