A polgármester immár 27 éve vezeti a kistelepülést Rédén pezsgő civil élet zajlik
A régió nyugati csücskében, a Bakonyalján a rendszerváltozás előtt három település – Bakonyszombathely, Réde és Bakonybánk – tartozott a közös községi tanácshoz. A központosítást kényszerrel hozták létre, ezért valamennyi település azon dolgozott, hogy végre újra önálló lehessen. Pölöskei József, Réde polgármestere már akkor a különválás hangadója volt.
– Mennyiben változott a falu képe az elmúlt több, mint negyedszázadban? – A tanácsi rendszerben háttérbe szorultunk, hiszen a hatalom a központi település – Bakonyszombathely - fejlesztését támogatta. Amikor sikerült kiválni a közös tanácsból, nekiálltunk intézményeink és az infrastruktúra felújításának. 1989-90-ben az iskolában nem volt még vizesblokk, alapproblémákkal küszködtünk. Aztán évről-évre jöttek a lehetőségek, az ötletek. Az iskolában csak hét tanterem volt, építettünk egy nyolcadikat. A vizesblokkot rengeteg társadalmi munkával, az emberek összefogásával sikerült megcsinálni. A 90-es évektől kezdtük építeni az orvos lakást majd a rendelőt, amit 92-ben adtunk át, és ma is megfelel minden követelménynek. Ezt követően álltunk neki a hivatal kialakításának. Ez a falu majdnem legrégebbi vályogépülete volt, 94-ben adtuk át, utána csináltunk óvoda- és konyhabővítést. Az iskolát 2010-ben szinte teljesen felújítottuk, épp úgy, mint a művelődési házat, és az ifjúsági klubot. Közintézményeink jelen pillanatban olyan állapotban vannak, hogy hosszú távon tudnak működni, sőt a megújuló energiára és a működtetés költségeire is gondolva, az általános iskolában, az óvodában, a konyhán és a hivatalban napelemek szolgáltatják az energiát.
– Ezekhez a beruházásokhoz sok-sok nyertes pályázatra volt szükség. – Én mindig arra törekedtem, hogy lehetőleg úgy pályázzunk, hogy csökkenteni tudjuk az üzemeltetési költségeket, hiszen hosszabb távon ez az érdek. Amikor átvettem a települést, gyakorlatilag a közművek közül egyedül villany volt a településen. Utána lett itt vezetékes ivóvíz és telefon. Mi már 1993-ban digitális telefonközpontot avattunk. Térségi szinten fejlesztettük az energiatakarékos közvilágítást, majd utána jött egy gázberuházás. Ezt követte a kábeltelevízió bevezetése, legvégére maradt a szennyvíz-csatorna, amit nagy örömünkre tavaly adtunk át. Így mára teljesen közművesített a település, az úthálózatunk, úgy érzem, nagyon jó, bár a csatornaépítés megviselte.
– A pályázatokhoz önerő is kellett. Sikerült ezt előteremteni? – Azok közé tartozunk a térségben, akiknek a pénzügyi fedezete stabil és jó. A pályázatoknál mindig tudtuk biztosítani az önerőt. Volt olyan szerencsénk például, hogy a hivatal és az óvoda hőszigetelésénél, valamint a szennyvízberuházásnál az önerőt is sikerült 100 %-ban megpályáznunk, ez egy nagy segítség volt.
– Milyen tervekkel vágnak neki az újpénzügyi ciklusnak? – Három dologra koncentrálunk, ami nagyon nyomaszt bennünket. Réde Eszterházy-birtok volt, állt itt egy kastély, melynek a teteje 1947-ben leégett, a falakat az 50-es években gyakorlatilag széthordták, maradt egy kiszolgáló épület, mi úgy nevezzük, hogy kiskastély, alapterülete durván 800 m2. Nagyon rossz állapotban van, most kértük, hogy kerüljön ki a műemlékvédelem alól, és szeretnénk pályázni a felújítására. Nagyon jó a levegő, a környezet, erdő veszi körül, szép a park, ideális lenne itt egy szociális otthont létrehozni. A belvizeket illetően egyes településrészeken vannak problémák, ezért szeretnénk a komplett belvízelvezetést megoldani. Harmadikként a faluközpont megújítását tervezzük, ahol egy játszóteret, valamint egy tájházat szeretnénk kialakítani.
– Milyen Rédén a társadalmi-, kulturális- sportélet? – Sok civil szervezetünk van, a sportegyesületünk focicsapata elég jól szerepel most a bajnokságokban. Kiemelkedően jól működik a tűzoltó-egyesületünk 30 aktív taggal, talán megyeszinten is az elsők között vagyunk. Van egy polgárőr csoportunk, a kisbéri polgárőrséghez tartozik, közel 30 taggal, aktívak, járőrszolgálatot szerveznek, a 7 napból legalább négyszer kint vannak majdnem egész éjjel, és valamikor nappal is. Van egy olimpikonunk, Nagy Péter súlyemelő, aki Londonban szépen szerepelt, és amikor megérkezett a faluba, fogadtuk őt. Megható ünnepség volt, 7-800-an köszöntötték büszkeségünket, még Peti is meglepődött olyannyira, hogy elsírta magát. Jól működő a vöröskereszt csoportunk, és az idősek klubja is. Néptánc és mazsorett csoportunk, pontfestő művészeti iskolánk is viszi Réde hírnevét a falu határain túlra is. Az ifjúsági klub 2005 óta birtokolja a nekik felújított helyiséget, megbecsülik, óvják és vigyáznak rá szerencsére! TO
|