Vízi játszótér épülhet a Kristály strand helyén
Tata, a sportos város

A 24 ezer lakosú Tatán eredményes ciklust zártak. Az elmúlt évben az önkormányzat részben pályázatok révén, részben állami támogatásként jutott fejlesztési forrásokhoz, és a helyi vállalatok befektetéseivel együtt mindösszesen körülbelül húsz milliárd forinttal gazdagodott a város, tudtuk meg Michl József polgármestertől.

– Idén rengeteg átadásra, avatásra voltunk hivatalosak Tatára. Mi az oka ennek a felgyorsult tempónak?
– Részben az, hogy az uniós pályázati időszak végén vagyunk, és ilyenkor jobban összecsúsznak a nagyobb projektek. A másik ok az, hogy az egész időszakban - az elmúlt két ciklusban - nagyon sok projektet terveztünk be, amikre hál’ Istennek jó pályázatokat tudtunk írni, és több mint 3,5 milliárd forintot sikerült csak az önkormányzatnak a városba hozni, és ebbe nem számoltam bele az állami fejlesztéseket (kórház, rendelőintézet, vakok intézete, növényvédelmi állomás). Természeteses jó lett volna még többet nyerni, de sok olyan fejlesztés is történt, ami nem önkormányzati, de mégis Tata városa fejlődött belőle.

– Milyen városi projektek fejeződtek be az idén?
– Uniós pénzből – amit nagyon köszönünk az EU-nak, de úgy gondoljuk, még nagyon sokkal tartozik az országnak és Tatának -, és 100 milliós állami önerő-támogatásból – amit szintén nagyon köszönünk - sikerült több nagyobb projektet befejeznünk. Lezárult az Angol park megújításának második üteme, amiben az egyik legszebb részlet az, hogy az élő vizek városa egy új forrásfoglalást is megépített, vagyis a visszatérő forrásnak, az Angolkert valaha egyik legbővízűbb forrásának készítettük elő a helyét. Már ott bugyog a víz, és ahogy emelkedik a vízszint, meg fogja találni az útját, hogy aztán majd a Malom patakban végigfolyhasson a városon. Ezt a pillanatot nagyon várják a tataiak, és nagy ünnepséget fogunk ebből az alkalomból rendezni. A másik nagy vizes fejlesztés volt a Réti 8-as tónak a megújítása. Ez egy nagy fegyvertény, hiszen azt bizonyítottuk vele, hogy Tata a vizekhez olyan hozzáállással közelít, hogy szeretné az eredeti állapot szerinti rehabilitációt elvégezni. Ezt kezdtük a Vízüggyel közösen az Öreg-tó rehabilitációjakor, most megcsináltuk ezt a 22 hektáros tavat. Van még hét másik tó is, ezek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, úgy is néznek ki. A legszomorúbb az, hogy nem is tett semmi kísérletet a használója, a felszámolás alatt levő cég az elmúlt esztendőkben, hogy ezeket a tavakat megújítsa, pedig neki ugyanúgy lett volna lehetősége pályázni.
– A másik nagy előrelépésünk a Kőkúti iskola tetejére épített kis erőmű. Az iskola teljes energiafelhasználását fedezni fogja napelemek segítségével. Folytattuk a városban a közvilágítás korszerűsítését, és a tataiak nagy örömére a Pötörke malomtól az Építők parkjáig elkészült a tóparti közvilágítás is. A legnagyobb fejlesztés a városközpont-rehabilitáció, azaz a Kossuth tér és környékének megújítása volt. Először elkészült a Farkas-ház, ebből az épületből egy szép szolgáltatóházat alakítottunk ki, ahol többek közt a Városkapu Zrt. városmarketing irodája fog működni. Egy közösségi termet is létrehoztunk az ifjúságnak, teremtettünk egy olyan helyet, amely ezentúl a diákönkormányzat állandó bázisa lehet, és ifjúsági központként tud működni. Bérbe adható üzletek is vannak a földszinten, és itt hoztuk létre az egész teret kiszolgáló vizesblokkot, WC-t. A Kossuth téren kívül három utca újult meg ebben a projektben, a Komáromi utca a Május 1. úttól a Kocsi utcáig, a Bercsényi utca, és a templom melletti II. János Pál tér. Ennek középső része Török Péter, Ybl díjas építész tervei alapján valósult meg, aki például a Bazilika előtti teret is tervezte.

– Milyen újabb beruházásokra készülnek?
– Két beruházásunk nem uniós, hanem TAO-pénzből valósul meg, és folyamatban van. Az egyik egy kosárlabdacsarnok a Jávorka iskola mögött. Ennek a munkálatai megkezdődtek, most részben a tervezés, a szakmai előkészítés és a tereprendezés folyik. A másik a TAC által szintén TAO-ból építendő csarnok, aminek a második ütemére is elnyerte az egyesület a támogatást, megvan a két miniszter aláírása, indulhat a folytatás. A sportba az elmúlt időszakban nagyon sokat fektettünk, ezt szeretnénk is folytatni. Az idén is működik a műjégpálya, tavalyi helyén, a Kőkúti iskola udvarán, a sátor alatt.  A második ütemmel még nincs vége a sportcsarnok fejlesztésnek, mert szeretnénk összekötő hidat építeni az iskola és a terem között, hogy a gyerekeknek ne kelljen az udvaron keresztül megközelíteni, és a testnevelés órára egyszerűbben jussanak el. Sportudvar fejlesztését tűztük ki még célul, a Kőkútiba egy futópályát szeretnénk még építeni az iskola számára.
– Amit a következő ciklusra terveztünk, az két nagy csomag. Az egyik a TOP, szerintem lakosságarányosan kellene elosztani a forrásokat, én ennek vagyok a pártján. Úgy számolom, hogy Tatának mintegy 2,5 Mrd Ft-ot kellene elnyernie. A kistérségünk 40 ezres, ez durván 4 milliárd forintot jelenthet településeinknek. Szeretnénk az egyik óvodánkat felújítani, de ugyanígy szeretnénk a turisztikai fejlesztéseinket is folytatni, ezért két komoly projektet készítettünk elő. Az egyik a kőfaragóház és a Kálvária-domb megújítása, a másik pedig a Kristály fürdő, ahol szeretnénk létrehozni egy olyan komplexumot, ami méltó a hely szelleméhez. Ezért a Jenő-malomhoz kapcsolódóan egy nagy vizes játszótérre gondoltunk, ahol a tatai malmokat kicsiben fölépítve adnánk egy hatalmas nagy izgalmas turisztikai attrakciót a családosoknak.

vk.