szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Értékeink, kincseink egy helyen

Idegenforgalmat és gazdasági fejlődést generálhat az értéktár
Értékeink, kincseink egy helyen

Nem tudom ki, hogy van vele, de jómagam mindig örömmel böngészem azokat a kiadványokat, internetes oldalakat, amelyek arról szólnak, hogy mennyi és milyen szép dolgot alkotott Magyarország népe. Legyen az épített örökség, néphagyomány, kiemelkedő alkotói teljesítmény: ilyenkor megdobban az ember szíve, jó magyarnak lenni. A Komárom-Esztergom megyei Értéktár létrehozásánál a megyei közgyűlés és hivatal bábáskodik. Utánajártunk, miért is fontos ez a munka. Popovics Györgyöt, a megyei közgyűlés és a megyei értéktár bizottság elnökét kérdeztük, a részletekről pedig dr. Veres Zoltán a bizottság titkára tájékoztatott bennünket.

– Miért fontos az országnak, a megyének és az egyes településeknek az értéktár létrejötte?
– Országos szinten, miként az Országgyűlés is megfogalmazta, az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése szempontjából fontos a nemzeti értékek értéktárakban való összegyűjtése. Ugyanezek a szempontok lefordíthatók a megyei és helyi szintre is. Reményeink szerint a turizmus fejlődését itt is elősegítheti az értéktárak létrehozása, hiszen az ezekben szereplő értékek turisztikai attrakciót, látnivalót kínálnak az idelátogatóknak.

– Mi a véleménye arról, hogy az egyes települések nem egyforma intenzitással vesznek részt az értéktár létrehozásában?
– Az értéktárak létrehozását és működtetését fakultatív feladatként határozták meg az önkormányzatok számára, ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez egy olyan lehetőség, amivel érdemes élni. Néhányan nem a lehetőséget, hanem a feladatot látják első sorban az értéktárak működtetésével kapcsolatban, illetve intenzív tájékoztató kampányunk ellenére még mindig számos kérdés, félreértés övezi az értéktárakat. Természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyes települések nincsenek egy súlycsoportban, a néhány száz fős kistelepülések és a városok lehetőségei erőteljesen különböznek.

– Személy szerint mely megyei értékekre a legbüszkébb az elnök úr?
– Nehéz kérdés, hiszen szinte mindegyik értékhez fűznek személyes szálak. Életem első fele Esztergomhoz köt, és szinte pont ugyanennyi ideje a megye nyugati felében, Bábolnán élek, így ez a két település, illetve az ott található értékek mindenképpen közel állnak hozzám. Elkötelezett sportrajongóként örülök annak, hogy számos sport rendezvény (Karva-Lábatlan futóverseny és kerékpártúra, Tatai Minimarathon, Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó életműve) is bekerült a megyei értéktárunkba.

– Ön szerint mennyiben járulhat hozzá a megye idegenforgalmának, vagy akár a gazdaságának fellendítéséhez az értéktár széles körben történő megismertetése?
– Meggyőződésem szerint fontos szerepe van az értéktárnak a turizmus fejlesztésében, hiszen számos olyan, eddig talán kevésbé ismert érték válik ezáltal megismerhetővé, amelyek turistákat vonzhatnak a megyébe, illetve az egyes településekre. Maga a turizmus a gazdaság egyik ágazata, fontos szerepet játszik a bevételek alakulásában is, még inkább igaz ez, ha nem csak azt tudjuk elérni, hogy a megyei polgárok helyben töltsék szabadidejüket, hanem azt is, hogy más megyék, sőt más országok lakói is ide látogassanak és minél több időt töltsenek nálunk. Másfelől a turizmus fejlesztése a nemzetgazdaság egyéb ágazatai (építőipar, szolgáltatások, stb.) számára is bevételt jelenthet.
Dr. Veres Zoltán, a megyei értéktár bizottság titkára tájékoztatta lapunkat az értéktár létrehozásának jogi, szervezeti, és tartalmi hátteréről.

– Mikor fogalmazódott meg az értéktárak létrehozásának gondolata?
– A helyi értéktárak egy országos rendszer, az ún. nemzeti értékpiramis részei.  A különböző Hungarikum klubok és hasonló előzmények után 2012-ben gondolta úgy a jogalkotó, hogy egységes mederbe tereli az értékőrzés, gyűjtés folyamatát. 2012-ben alkotta meg a Hungarikum törvényt is, 2013-ban pedig ennek a végrehajtási rendeletét. Ez állította fel az értékpiramist, ami a nemzeti értékek különböző szintjeit különbözteti meg. A legalján a települési értékek találhatók, következő szint a megyei, ágazati és magyar értéktárak, mindennek csúcsán a Hungarikumok helyezkednek el. Ezen rendszer mellett most éppen átalakulóban van a határon túli magyarság értéktára is. Eredetileg ez is ebbe a rendszerbe tagozódott be, de most már különválik a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki és a többi magyar lakta terület értéktára. Az alaptörvény is rögzíti, hogy a magyarság értékei az emberi kultúra egyetemes részei, ezek megőrzése és felleltározása, a jövő nemzedéknek való átadása mindenkinek kötelezettsége, és ezt kívánta egységes mederbe terelni ezzel az értékpiramissal, egy elég egyszerű eljárással a jogalkotó. Valamely érték adott értéktárba történő felvétele érdekében egy javaslattételi adatlapot kell kitölteni, ezt a megfelelő mellékletekkel ellátni és az adott szintű értéktár bizottságnak beküldeni, aki megvizsgálás után dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.

– A megyei értéktárak gyakorlatilag a települések javaslataiból válogatnak?
– Természetesen ez így kívánatos, hogy a települési értéktárakból érkezzenek ide javaslatok, de van számos olyan település, aki nem hozott létre ilyet. Így nincs akadálya annak sem, hogy rögtön a megyei értéktárba kerüljön föl egy javaslat.

– Ezt folyamatosan bővülő adatbázisként kell elképzelni? 
– Reményeink szerint ennek a folyamatnak soha nem lesz vége. Nyilván van mindenkinek elképzelése arról, hogy melyek azok az értékek, amik a megyét jellemzik. Ugyanakkor jönnek létre mindig újabbak, ezért csak az intenzitás változik, de soha nem zárul le ez a munka.

– Hol tartunk ma?
– Megyei értéktárunk jelenleg 47 db értéket foglal össze. Különböző kategóriákat állított fel a jogalkotó: agrár- és élelmiszergazdaság, ipari-műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus, természeti környezet, épített környezet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ebből a kategóriahalmazból mindegyiket le tudtuk fedni.
– Fesztiváljaink, a bábolnai Shagya és a kisbéri félvér lófajtáink, a Császári Csemege, a tatai vár, Kisbér történelmi építészeti öröksége, a kocsi kocsi, a tatabányai és oroszlányi bányászati múzeum, a Turul szobor, jeles épületeink számos képviselője mind-mind ott szerepelnek a - jelenleg még korántsem teljes - listán.

– Hol olvashatunk ezekről az értékekről?
– Alapvető nyilvánosságrahozatali fórumunk a honlap (www.kemertektar.hu), itt az összes elfogadott érték megtalálható. De mi egy szélesebb palettát kívántunk ezzel a honlappal átfogni, és azok a települések, akik élnek az általunk felajánlott lehetőséggel, megjeleníthetik a saját települési értékeiket ezen a felületen. Van számos település, mely úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kíván saját települési értéktárat létrehozni. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ott is van olyan érték, ami megérdemli ezt a szintet, ezért a Nemzeti Művelődési Intézet közmunkaprogram keretében egy sajátos gyűjtőmunkát végzett, és ezt a gyűjteményt is megjelentettük. Ezek jogilag nem minősülnek települési értéknek, ezért is különítettük el őket. Emellett nyitottunk még a történelmi Komárom és Esztergom vármegye értékei felé is.

veér

2015.12.18. 14:08
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás