Csak kiegészítés a hagyományos gyógyászat…
Dr. Mátray Árpád homeopata állatorvos

A hétköznapi ember hallott már egyet és mást a homeopatikus gyógyításról, ám az, hogy valaki állatokat gyógyítson ezzel az ősi, indiai módszerrel, nem mindennapos. Dr. Mátray Árpád bábolnai rendelőjében így aztán az ország, de Európa számos vidékéről is megfordulnak a gazdik, és beteg házi kedvenceik, hogy a nemrég Dhanvantari-díjjal jutalmazott állatorvos szolgáltatásait igénybe vegyék.

– Hogyan tudod felmérni – hiszen a verbális kommunikáció a homeopata orvoslás alapja – egy-egy háziállat állapotát?
– A mi tevékenységünk egy kisgyermeket gyógyító orvoséhoz hasonlít, akinek az anyukája tudja elmondani a problémáit.  Kidolgoztam egy esetfelvételi lapot, amikor a tulajdonosnak van lehetősége leírni kórelőzményt, kórtörténetet, kórlefolyást, utána kérdéseket kell megválaszolni, ez a homeopátiás betegvizsgálat. Végigmegyünk az egész testen, és minden változást leír a tulajdonos, és megküldi nekem. Plusz van az általános betegvizsgálati lap. Az egyikből megtudom a problémát, a másikból szerencsés esetben az alkatát. Ha az alkatot nem tudom meg, vagy bizonytalan vagyok benne, akkor marad a tüneti kezelés. Nálam a hagyományos gyógyászat a kiegészítő, alapvetően homeopataként gyógyítok, ezért jönnek hozzám az ország minden részéből, Szlovákiából, Ausztriából és máshonnan is. Azt feltételezzük, hogy a gazda ismeri házi kedvencét. Kétfelé kell választani az egész homeopátiás terápiát. Az egyik az ún. klasszikus módszer, amit én is tanultam, a másik pedig a tüneti kezelés, amit a franciák preferálnak. Én igyekszem a betegnek egészen a mélyére lemenni, az alkati szerét megkeresni, és azzal indítani. Mert azt valljuk, hogyha az alkati szert megtaláltuk és azt adagoljuk, akkor mindene meggyógyulhat. Ha ezt nem tudjuk, vagy az alkati szer működését meg akarjuk erősíteni, akkor még a klinikai, tüneti szert is adhatjuk.

– Hogy kerültél kapcsolatba az alternatív gyógyászattal?
– Ez még a hetvenes évek elejére, szegény nemrégiben elhunyt feleségem (Mátray Magdolna csipkekészítő művész) betegségének kezdetére nyúlik vissza. Gyöngyi lányom születése után a gyerekágyból nem tudott fölállni, és sok mindenen ment keresztül. Két és fél évig szteroiddal kezelték, nem volt semmi hatása. A gyógyulás útjait keresve eljutottunk a MÁV kórház belgyógyász főorvosához, aki azon kevesek közé tartozott, aki merte és tudta is az akupunktúrát alkalmazni. Csodát tett, jártunk hozzá, és Magdi talpra állt. Úgy éreztem, hogy ezt nekem is meg kell tanulni. Akkor sajnos még nem igen tanították, úgy 1990 körül, az Állatorvostudományi Egyetemen, posztgraduális képzés keretében hirdettek meg egy tanfolyamot. Elvégeztem, levizsgáztam, és a háznál lévő rendelőmben csinálgattam is, de valahogy nehézkesnek éreztem. Az akupunktúrás tanfolyamon megszólított egy kolléganő, hogy ismerem–e a homeopátiát. Ő most jár tanfolyamra, és meg akarják alakítani a Magyar Homeopata Orvosi Egyesületet, ahol egyedül ő állatorvos. Először nem érdekelt, nyakig voltam munkával, de később kezembe akadt egy hirdetés, hogy Kecskeméten tanfolyamot indítanak. Akkori élethelyzetem úgy hozta, hogy a kollégák javaslatára elmentem. Ez volt az első magyar tanfolyam a kilencvenes évek elején. Leesett az állam, amiket hallottam, hittem is, meg nem is. Otthon a tanultakat kipróbáltam a családtagokon, és sikeres volt a kezelés. Ezt követően jártam a tanfolyamokat nemcsak itthon, elmentem Ausztriába és Németországba is. 1996-tól aztán a hazai állatorvosokat kezdtem tanítani a homeopátiára előbb posztgraduális, majd graduális formában az Állatorvostudományi Egyetemen, nagy érdeklődés mellett. 2013-ban átadtam a feladataimat, részben családi gondok miatt, és elég is volt 70 évesen.

– A közelmúltban vehetted át első állatorvosként a Dhanvantari-díjat. Mit kell tudni az elismeréről?
– A Dhanvantari-díj az Indiai Nagykövetség és a Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány közös díja, amelyet azok kaphatnak meg, akik az elmúlt években sokat tettek az ayurvedának, India 5000 éves gyógyászati rendszerének hazai megismertetése érdekében. Az állatorvosi munkám mellett a Kossuth Rádió reggeli mezőgazdasági műsorának állandó szakértőjeként igyekeztem mindenkinek elmagyarázni, hogy a homeopátiás szerek miként alkalmazhatók az állatok gyógyításában.Emellett közreműködtem Indiában a társállatokra (kutya, macska) alkalmazható szerek kiválasztásában, magyarországi elterjesztésében. Írtam néhány könyvet is, talán mindezek együttesen járultak hozzá, hogy első állatorvosként megkapjam ezt a rangos elismerést.
VK