M. Tóth Sándor fotókiállítása
Szóval és fénnyel

Március első hétvégéjén nyílt meg Tatabánya - Alsógallán a József Attila Művelődési Házban volt kollégánk, M. Tóth Sándor fotókiállítása. A tárlatot lapunk főszerkesztője, Veér Károly nyitotta meg. A képeket március végéig tekintheti meg az érdeklődő közönség. A megnyitó néhány gondolatával ajánljuk figyelmükbe a kiállítást.

M. Tóth Sándor 60 éve született Tatabányán, a Vízöntő jegyében. Zenei általános iskolába járt, ahol hegedülni, klarinétozni, furulyázni tanult. Érdekes módon akkor még kötelező tárgy volt a suliban a néptánc is, rendesen osztályozták. Nyomdásznak tanult, a Komárom megyei lapnyomdában még ólombetűkkel szedte az egykori pártlap, a Dolgozók Lapja oldalait. 1992-ben újságíróként került a Pest Megyei Hírlaphoz, majd annak megszűnése után hazajött Tatabányára, és a 24 óra munkatársa lett, nagyjából tíz évet húzott le a megyei napilapnál.
Időközben 2001-től magazinunknak, a Regio Regiának is dolgozott korrektorként, újságíróként, fotósként, szintén körülbelül tíz évig. Nős, három gyermek apja, és két unoka teszi felhőtlenné, örömtelivé a mindennapjait.
A fotózással már gyermekkora óta foglalkozik, 9 éves volt, amikor édesapja box-gépét használva azt egy kalapáccsal próbálta működésre bírni, így nem csoda, hogy a film lehetséges 12 képéből csak kettő sikerült. 14 évesen iratkozott be az akkori Zsdanov Művelődési Ház jó nevű fotószakkörébe, ahol Téglás László majd Oberczián István szakkörvezető irányításával ismerkedett a fényképezés rejtelmeivel. A szakkör kiváló iskola volt, országos kiállításokon is szerepeltek, természetesen Sándor képei is ott voltak egy-egy nagy tárlaton.
Később belépett a Skoflek István vezette Hermann Ottó Megyei Természettudományi Stúdióba, ahol a természetfotózást gyakorolhatta, Pócs Ervin barátjával szakadatlanul járva a megye legszebb tájait. Az 1974-ben megjelent „Komárom megye természeti értékei” című könyvben több felvétele is megtalálható.
M. Tóth Sándor képei szinte kivétel nélkül a ritmus, a zeneiség, a kiváló szerkesztettség jegyében készültek. Az egymást ölelő fatörzsek, a dróton lebegő falevél, a felragyogó nap, vagy utcai lámpa, a fodrozódó vízfelszín képe mind-mind megannyi költemény és dallam. A mostani tárlat természetfotókból áll. Fő tematikája a valóságos, élő természet, és az ember által létrehozott épített környezet viszonya. A repkény befutja, átöleli a lámpaoszlopot, a fű benövi a betont, a virág beborítja a kerítést. A képek azt sugallják, milyen aprócska pontok is vagyunk a természet örök körforgásában.
– Én azt akarom észrevenni, amit egy normális ember nem lát, csak az, akinek fényképezőgép van a szeme előtt. Sok ezren elmennek egy-egy téma előtt, és eszükbe sem jut, hogy ezt másképp is lehet nézni. Én ezeket a témákat keresem, kutatom, fényképezem – mondta fotós hitvallásáról M. Tóth Sándor.

VK
Fotó: Mazán Tibor