A keleti-nyitás, a turizmus fejlesztése jegyében ünnepeltek
50 éve ismét város Tapolca

Két emberöltőnyi idő telt el Tapolca 1965-ös várossá nyilvánítása óta. A bauxitbányászat egykori fellegvára a rendszerváltás óta keresi önmagát, fejlődésének új irányát. A csodás természeti környezet, a gyógybarlang, a Balaton közelsége, a közeli, mondhatni világhírű borvidék mind-mind a turizmus mellett szólnak. A városvezetés ennek jegyében végzi munkáját, készíti elő a közeljövő terveit, valósítja meg a ma már elérhető álmokat. A jeles jubileum ünnepi eseményeiről, terveikről Dobó Zoltán polgármestert kérdeztük.

– 50 éve annak, hogy Tapolcát várossá nyilvánították. Hogyan ünnepelték az évfordulót?
– Az idei évünk a jubileum jegyében telik. Létrehoztunk egy munkabizottságot, melynek feladata a programok, megemlékezések szervezése. Erre a célra külön forrást is elkülönítettünk. Március 31-én, pontban 14 órakor – annak idején éppen ekkor ünnepeltük a várossá nyilvánítást -, ünnepi közgyűléssel emlékeztünk meg a városalapításról, és ennek kapcsán kitüntetéseket is átadtunk. Az ünnepi programsorozat különleges színfoltja volt a Vörös föld című film vetítése. Ez az alkotás meghatározó Tapolca életében, hiszen annak a Bauxit Bányavállalatnak a megalakulásáról szól, amelyik alapvetően meghatározta településünk fejlődését. A bányavállalat egykori, ma már nyugdíjban lévő vezetői közül hárman – Orbán Tibor, dr. Pataki Attila és Kránitz Zoltán - is megtisztelték közösségünket a jelenlétükkel, és a film rendezője, Vitézy László is elfogadta meghívásunkat.
– A Városnapi hétvégén – pénteken és szombaton – sportesemények zajlottak, 18 csapat részvételével pedig várostörténeti vetélkedőt rendeztünk, az egyes településrészek bevonásával, több állomással. Várostörténeti fotókiállítást nyitottunk, stílusosan a Tapolca arculatát meghatározó Y-házakra emlékeztető tablókon.
– A várossá avatás évfordulójának kiemelt eseménye volt a testvérvárosi szerződés aláírása Kopejszk-kel. A 150 ezer fős orosz város a cserebinszki régióban található, közvetlen szomszédja az 1,2 millió lakosú Cserjabinszknek. Az új kapcsolattól azt reméljük, hogy az ott élők felfedezik értékeinket, és turisztikai, valamint rekreációs célból felkeresik városunkat. Az eddigiek alapján úgy tűnik, kíváncsiak a Balatonra, a gyógybarlangunkra, szállodai és gyógyászati lehetőségeinkre.
– Az orosz delegáció mellett török vendégeket is fogadtunk, Canakkale város képviselői látogattak el hozzánk. Ez a település néhány kilométerre fekszik az egykori Trójától. Hasonló érdeklődésre számítunk városunk iránt ebből a térségből is. Mi tényleg szeretnénk élni a keleti nyitás lehetőségével, éppen ezért a kormányzati elképzelésekkel összhangban keressük a kapcsolatot a keleti partnerekkel. Az elmúlt években kazah, orosz és török delegációkat fogadtunk. Hisszük, hogy belátható időn belül rendeződni fog a Közel-Keleti helyzet, véget ér az Oroszország elleni gazdasági embargó, és megélénkülhetnek keleti kapcsolataink. Ennek reményében nyitottunk már most, előkészítve az együttműködés lehetőségét.

– Tapolca valóban vonzó kisváros képét nyújtja az ide érkezőknek. Mit tudnak tenni a közeljövőben, hogy még csábítóbbá tegyék településüket?
– Általában erre a kérdésre mindig azt a választ szokták adni, hogy mindez csupán pénz kérdése, amiből ugye a legkevesebb van. Persze a források alapvetően meghatározzák a főbb kereteket, de hisszük, hogy ezen a téren közösségi összefogással is lehet előbbre lépni. Jó példa erre, hogy helyi vállalkozások és magánszemélyek bevonásával rendbe tesszük a belváros leromlott állapotú homlokzatait. Elsőkként Tapolca leghosszabb, legnagyobb kapualját újítottuk meg, és további két homlokzat megszépülhet a ballagások idejére. Szeretnénk méltó környezettel megtisztelni diákjainkat, pozitív, jó hangulatot árasztó kisváros képét nyújtani az idelátogatóknak. Szerencsére ezt a helyiek is megértették, és támogatják az elképzelésünket, és így persze az eredmények sem maradnak el.
– Tapolca kitörési pontja a turizmus lehet, ennek érdekében szeretnénk mindent megtenni, amire csak módunk nyílik. Ezen célok megvalósítására beadtunk egy gyógyhelyfejlesztési pályázatot. Rengeteg pénzünk, és munkánk fekszik ebben a tervben. Az volt a célunk, hogy minden tekintetben megalapozott pályázatot készítsünk, ennek érdekében szakértő csoportokat vontunk be a munkába, és átgondolt, szakszerű tervet állítottunk össze, hogy elképzelésünk szakmailag kifogásolhatatlan legyen. Ennek a pályázatnak a segítségével szeretnénk a valamikori nagy murvás parkolót – ami ma parlagon hever – kulturált környezetté alakítani.
Cseh Teréz