szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Fellendülőben a magyar építőipar

Pályázatokra várva - térdelőrajtban a hazai vállalkozások
Fellendülőben a magyar építőipar

A gazdaság pillanatnyi állapotát rendszerint jól tükrözi az építőipar eredményessége. A hazai tervezők asztalán – szerencsére – már sorakoznak a jövőre vonatkozó elképzelések, a munka nagyüzemben folyik, éjjel-nappal, a hét minden napján készülnek a tervek. De vajon, hol tart ezek kivitelezése? Véget ért a válság az építőipar más területein is? Mit hagyott maga után? – ilyen kérdésekkel bombáztuk régiónk egyik meghatározó építőipari vállalkozásának, a Grabarics Építőipari Kft-nek a cégtulajdonosát. Grabarics Gábor ezúttal is készséggel osztotta meg velünk gondolatait, tapasztalatait.

– Milyen folyamatok jellemzik ma a magyar építőipar mindennapjait?
– Az idei első negyedév – ahogy azt a hírekből is hallhattuk -, alacsonyabb GDP-vel zárult a korábbinál. Ha mindezt az építőipar szemszögéből vizsgáljuk, akkor azt kell, hogy lássuk, ez az időszak - a bizakodó várakozások ellenére – csendesebbre sikeredett. Úgy tűnik, mindenki a startkövön áll már, mégis minden terület várat még magára: nem, vagy csak részben indultak el a nagy infrastrukturális beruházások, út- és vasútfejlesztések. A szabad kapacitások jellemzőek mind a nehézgépjárművekre, mind a munkagépekre.  Szerencsére a nyár beköszöntével a helyzet már javulni látszik.
– A lassú indulás fő okának azt látom, hogy hiányoznak a piacról a kormányzat által korábban beígért, 60%-ban a gazdaságfejlesztést célzó uniós források. A mai napig nem értem, és ezt több fórumon is felvetettem, hogy miért nem jelentek még meg az eszközbeszerzési és a telephely-fejlesztési pályázatok. A GDP-növekedés a termelési kapacitások növelése nélkül nehezen elképzelhető. Ha a vállalkozások új eszközöket, gépsorokat tudnak beszerezni, ahhoz rendszerint a csarnokaikat is bővíteniük kell. Az előbbi lépés közvetlenül képes növelni a termelést, míg az utóbbi az építőipar számára biztosít munkát, ezzel közvetve szintén hozzájárul a GDP pozitív irányú elmozdulásához. Mindig hallani: ne településszépítésre, szökőkutakra költsünk, hanem az aranytojást tojó tyúkokra áldozzunk! Ennek ellenére tavaly egész évben nem jelentek meg érezhető volumenben ilyen jellegű pályázatok. Innovációs jellegűek voltak ugyan, de az olyan, széles körben elérhető pályázati kiírások, amelyek a jól működő, közepes méretű magyar KKV-kat céloznák meg eszközbeszerzéssel és telephelyfejlesztéssel máig csak ígéretek maradtak. Ahhoz, hogy az ipar - és azt magával húzva az építőipar - fejlődésnek indulhasson, az ilyen jellegű pályázatoknak rövid időn belül, tömegesen kellene megjelenniük a piacon.
– A helyzet az, hogy az építőipar szereplői a válság után, elgyengülve, a tartalékaikat felélve, ott tartanak, hogy pályázati források nélkül – bár szeretnének, de - önerőből nem képesek fejleszteni. Az ipar erősebb, jobb kondícióval rendelkező képviselői pedig, ugyan képesek lennének saját forrásból is beruházni, úgy gondolkodnak, hogy önerőből fejleszteni ma komoly versenyhátrányt jelentene, ezért inkább kivárnak. Ki akarják használni a pályázat nyújtotta előnyöket, így elhalasztják beruházásaikat, ami szintén gátolja az építőipar fellendülését.
– A vállalkozások zöme tehát térdelőrajtban áll, alig várja már, hogy belefoghasson a beszerzésekbe, és az azokhoz kapcsolódó építkezésekbe, növelve ezzel kapacitását, termelési volumenét, nyereségét.
– Abban bízom, hogy már a kormányzat is felismerte ezt a jelenséget, és nagyon gyorsan orvosolni fogják mindezt. Ez egy erős, a privát tőkére nagymértékben építő, ezáltal egészséges szegmense lehetne az építőiparnak. Az uniós források bevonásával a bankok is szívesebben vállalnák a partnerséget a projektekben, ami sokak számára biztosíthatná az önerőt. Egyszerűen érthetetlen tehát, hogy mire várunk.

– A válság utáni nagy bumm ezek szerint még várat magára? Hogyan alakul az árbevétel a mélyponthoz képest?
– Már tavaly is érezhetően több munkánk volt a korábbinál, idén ez tovább növekedett. A válság alatti szintnek ma a dupláját sikerült már elérnünk, lassan közelítünk a korábbi, legjobb éveink eredményeihez. A piaci igények alapján már a növekedésre is látunk lehetőséget, de itt akadályozó tényezőnek látjuk a szakképzett munkaerő hiányát. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a válság alatt meggyengült kapacitások egy része még nem tudott visszaerősödni. Nincs például elegendő számú toronydaru az országban. A darusok a nehéz évek alatt elveszítették lízing alatt lévő új eszközeiket. Az igényszint az utóbbi időszakban ezekre hirtelen megugrott, pótlásuk azonban nem megy ilyen gyorsan, ezért a nagy kereslet, a kis kapacitásra magas árakat von maga után. De más példát is mondhatnék: nincs idehaza elegendő számú hidegburkoló, szerkezetépítő szakmunkás, zömük Nyugat-Európában dolgozik, még nem tért haza.

– Hová vezet mindez? Milyen lehetőségei vannak az építőiparnak, hogy a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt biztosítani tudja?
– Komoly építőipari fellendülés nagy tömegű, olcsó – de legalábbis versenyképes – munkaerő nélkül még soha, sehol nem volt a világon. Németország az egyesítés után Kelet-Európából „importálta” a szakembereket, Dubai ugyanezt tette az indiai, pakisztáni, ázsiai térségből. Kína saját határain belül, a kevésbé fejlett területekről tudta bevonzani a munkásokat az erősebb centrumba. Ha olimpiában gondolkodunk, atomerőművet szeretnénk építeni, nekünk is gondoskodnunk kell ehhez a megfelelő munkaerőről. Az jól látható, hogy Európán belül nincs elegendő szabad kapacitás. Erre a problémára azonban semmiképp sem megoldás a jelenleg zajló nagytömegű migráció. Nem bennük látom, a jólképzett, vagy legalább képezhető, szorgalmas szakemberek bázisát. Nekünk Dubaihoz hasonlóan India, Ázsia irányába kell nyitnunk, és a letelepítések helyett a jól bevált módszert, a vendégmunkások alkalmazását kell szorgalmaznunk. Dubaiban elbontható konténervárosok épültek, melyek igényes, mindenképpen emberhez méltó körülmények között tudták biztosítani az átmeneti otthonokat az építkezéseken dolgozóknak. A munka végeztével, aztán megtömve a zsebét, mindenki szépen hazament, a szálláshelyeket pedig egyszerűen elbontották. Kellő kontroll alatt tehát ezek kezelhető problémák, még ha most idegenül is hangzik a fülünknek. Egy ilyen átmenet azt az időszakot is segítheti áthidalni, amíg a most elindított népesedési politika eredményei megjelennek, és pozitív hatásai érzékelhetőek lesznek a lakosságszámot, a megnövekedett szakképzett munkaerőt illetően.

– A népesedéspolitikai intézkedések egy része – gondolok itt a CSOK-ra, illetve az új lakásokra vonatkozó áfa-csökkentésre – az építőiparra is hatással van. Mi tapasztalható ezen a területen?
– Nagyon jónak találom ezt az elképzelést, mert egyszerre lendítheti meg a lakásépítési piacot, az ingatlanpiacot, a bankok projektfinanszírozási hajlandóságát, és mindezek mellett képes szolgálni a népességfogyás megállításának ügyét is. Nagyon bízom benne, hogy sikeres lesz ez a kezdeményezés, de úgy látom, hogy mindenképpen figyelemmel kell kísérni a folyamatokat, vizsgálni a statisztikai adatokat, és ha szükséges, korrigálni a feltételeken, hogy ez a lehetőség maradéktalanul szolgálni tudja az előbb említett komplex célkitűzést.
– A CSOK az új lakásépítésnél igazán jól működhet, igaz elsősorban vidéki viszonylatban. Ha egy 350 000 Ft/m2 árban gondolkodunk – Budapesten ennyi nem elegendő egy új lakás megszerzéséhez –, és ehhez nagyon jó áron, esetleg önkormányzati támogatással a telek is megszerezhető, akkor teljesen reális lehet egy 70 m2-es ingatlan megépítése a támogatás segítségével, úgy, hogy alig-alig kell hozzá önerő. Erre egészen biztosan van kereslet, persze a fiataloknak be kell vállalniuk ehhez a három gyereket. Egy ilyen nagyságú, jól megtervezett otthon már lakható három gyerekkel is, és ez sokak számára vonzó lehet.

– A kormányzati külkapcsolatok fejlesztése is hatással lehet az építőiparra, új piacokat nyithat meg a vállalkozások előtt. Milyen lehetőségek rejlenek ebben?
– A külföldi terjeszkedéshez jó, piacképes modell az, ha az adott projekt megvalósításához egy tapasztalt magyar fejlesztő viszi magával a magyar kivitelezőt, és ehhez az EXIM-bankos hitelt. Ugyanennek köszönheti versenyképességét Afrikában Kína is, kiszorítva ezzel a módszerrel más piaci szereplőket. Ha mi ezt biztosítani tudjuk, akkor gyakorlatilag bárhol helyt tudunk állni. Ehhez elvileg minden adott. A leggyengébb láncszemnek a magyar fejlesztőket látom, a külföldi tapasztalatok hiánya, a megszokott tőkehiány, és a bátortalanságuk miatt. Egyszerűen nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy ilyen lehetőségeink is vannak, és eszünkbe sem jut, hogy éljünk vele. Pedig az EXIM Bank nyitott a jó projektekre, szívesen vállalják a finanszírozását a megfelelően előkészített elképzeléseknek.

– A Grabarics Építőipari Kft. egy vegyes profilú, közepes méretű, hazai tulajdonú építőipari vállalkozás. Milyen jellegű munkákat tud elérni ma a piacon?
– Mindenképpen több lehetőségünk adódik ma, mint a korábbi években. Az építőipar egyik biztató ága az ingatlanfejlesztés, mi is igyekeztünk kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Tudatosan kerestük azt a fejlesztő céget, amelyik stabil eredményekkel rendelkezik, és jól látható módon tartósan ott tud maradni a piacon. A Biggeorge’s hasonló módon gondolkodva éppen kivitelezőt keresett, így rövid időn belül egymásra találtunk. Nagygyörgy Tibor és Nagygyörgy Tamás testvérpárosa profi lakásfejlesztő vállalkozást vezet. Jelenleg 500 lakás megépítésére kötöttünk velük szerződést.
– Ipari vonalon is folyamatban van egy beruházásunk, Jászfényszarun, a ThyssenKrupp-naképítünk egy létesítményt. Kereskedelmi téren hagyományosan jó partnerünk az ALDI, nekik is dolgozunk éppen, és hamarosan zárunk egy közbeszerzési feladatot, átadva egy intézményközpontot. Továbbra is a vegyes profilt preferáljuk, most éppen egy új közbeszerzési lehetőség után kutatunk. Valamennyi téren széles referenciakörrel rendelkezünk, ezért bizakodással nézünk a jövő elé.

Cseh Teréz

2016.06.28. 20:22
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás